Az egész EU-ban tiszteletben kell tartani a külföldön dolgozók jogait. A Magyarországon bejelentett munkavállalók ugyanazt a minimálbért kell, hogy kapják, mint annak az országnak az állampolgárai, ahol dolgoznak. Ezen kívül ugyanazok a juttatások, például cafeteria, utazási és szállási támogatás illetik meg őket, amelyeket a helyi kollektív szerződések biztosítanak a helyi munkavállalóknak.
Az új szabályok célja, hogy nagyobb védelmet biztosítsanak a kiküldött dolgozóknak, akiknek a jövőben a helyiekkel egyenlő bérek és munkakörülmények járnak majd, a vállalatok számára pedig igazságos versenyhelyzetet teremtsenek.
Legfeljebb másfél évig maradhat valaki ideiglenes kiküldetésben, utána a nyugat-európai munkavállalási szabályok vonatkoznak rá. Fontos pont azonban, hogy a módosítás előírásai nem érintenék a fuvarozói szektort, arra vonatkozóan külön szabályokat hoznak majd.
"A döntés a 2014 és 2019 közötti európai parlamenti ciklus kulcsfontosságú vívmánya. Egy szociálisan érzékenyebb Európa felé mutat, ahol igazságosabb a verseny a vállalatok között, és jobban érvényesülnek a munkavállalók jogai" - hangsúlyozta Elisabeth Morin-Chartier néppárti jelentéstevő. Ezen szabályokat az uniós tagországoknak két éven belül át kell ültetniük nemzeti jogrendjükbe és alkalmazniuk kell.
Korábban a tagállami kormányokat tömörítő tanácson belül is óriási vita volt a kérdésben, de októberben sikerült kompromisszumra jutni a módosítás fő vonalairól.
A kiküldött munkavállalók száma 2010 és 2016 között 69 százalékkal nőtt az EU-ban, s így elérte a 2,3 milliót, de ez még így is mindössze 1 százalékát jelenti az unió teljes munkaerejének.
A kiküldetésben lévő munkavállalók 85 százaléka Nyugat-Európában dolgozik, legtöbben Németországban, Franciaországban, illetve Belgiumban. A legnagyobb kibocsátó államnak Lengyelország, Németország és Franciaország számít. (eu.hu)
