Nagy a baj a kisboltok körében, mivel 2017 első félévében folytatódott az elmúlt évek mélyrepülése a boltos kiskereskedelmi hálózatban. Évről-évre folyamatosan mennek végleg tönkre a kisboltok és az elmúlt öt esztendőben mindig csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma.  Hiába nő 2013-tól folyamatosan a kiskereskedelmi forgalom, a boltok száma pontosan ellenkezőleg változik, nem nőtt, hanem csökkent. Véletlen egybeesés, de miközben a kiskereskedelmi forgalom 20 százalékkal bővült az elmúlt öt évben, a boltok száma ugyanilyen arányban csökkent. 2017 első félévében az élelmiszerboltok száma félezerrel, a különféle iparcikk üzletek száma pedig kétezerrel csökkent – írta a blokkk.com.

Jelenleg 2.936 településen van bolt, de ezeknek a településeknek a száma is csökkent fél év alatt kilenc faluval, ahol úgy zárt be a bolt, hogy helyben már nem lehet vásárolni. Az utóbbi öt esztendőben a bolt nélküli települések száma - 2013 első félévéhez képest - ötvenhárommal csökkent.

Kép:Pexels

A végleg tönkrement boltok 85 százaléka olyan kisvállalkozás, akiknek egy, vagy legfeljebb öt üzletük van. És a mérleg másik oldalát is nézve valamelyest nőtt a 20 üzletnél nagyobb láncok száma. Ebben a mutatóban persze néhány hazai kereskedő is benne van, a legnagyobbak ebben a körben is terjeszkednek.

Na de a minimálbér

A kisboltok tönkremenetelében több ok is fellelhető. Hosszabb távú folyamat a térvesztés, így a döntő az erős piaci verseny, ahol a nagyobb alapterületű áruházak - nem csak a nemzetköziek, hanem a hazaiak is - adottságaik miatt eleve fölényben vannak a széles választékkal és a kedvezőbb árakkal, ráadásul folyamatosan terjeszkednek, az online csatornán is. A vásárlók feltehetően a kisboltok keserűségeit, kényelmetlenségeit is látják, amikor nincs pénz szebb küllemű boltberendezésre, boltfelújításra, vagy éppen az eladó bérére. De hát végül a vásárló maga dönti el, hogy hol vásároljon a család, eddig pedig úgy választott, hogy sok kisbolttól elfordult.

Sokat emlegetett kérdés volt 2017-ben és lesz 2018-ban, hogy a kisboltok nehezen, vagy egyáltalán nem bírják a megemelt minimálbér terheit. Feltehetően ez is döntő oknak számított a 2017 évben megfigyelt térvesztésben. A kistelepüléseken a legnagyobb a baj, mivel ott nagyobbrészt élelmiszerboltok vannak, ahol a pult mögé már szakképzett eladó kell. Ez drága egy kisboltosnak, a 160 ezer forint feletti kötelező minimálbérrel. 2018-ban ez több lesz.

A plázastop nyilván fékezte valamelyest az élelmiszeres multiláncok terjeszkedését (hiszen miattuk vetette be a kormány ezt a fegyvert, bármit is állít a szabályozás összehangolásáért felelős miniszteri biztos), de megállítani nem tudta. A két év veszteség utáni bezárás elrendelése sem rengette meg az élelmiszeres nagyáruházakat, így összességében nem sok minden védi ma a kisboltokat.