„A véges lehetőségek hazája” – az élet minimálbéren

A GKI Zrt. 2018 márciusában vállalati felmérést készített az 5 fő feletti, jellemzően többségi magyar tulajdonban levő vállalatok körében. A vállalkozásokat egyebek mellett a béremelésekről, illetve a minimálbéresek és a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók helyzetéről kérdezték.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A vállalatok létszámának 7%-a minimálbéres, 7%-a pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott. A kisebb vállalatok arányaiban több embert foglalkoztatnak minimálbéren, illetve garantált bérminimumon, mint nagyobb cégek. A 20 fő feletti cégek esetében a foglalkoztatottak számának emelkedésével csökken az alacsony béren foglalkoztatottak aránya. Különösen nagy a 11-20 főt foglalkoztatók körében a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya (30%), ami annak a következménye, hogy ebben a csoportban sok az építőipari cég.

A minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya vállalati méret alapján
Forrás: GKI

Az ágazatokat tekintve kiemelkedő a minimálbéresek aránya a kereskedelemben (10%), illetve az üzleti szolgáltatásokban (9%). Ettől nem sokkal maradnak el a feldolgozó- (6%) és építőipari arányok (4%). Leginkább az üzleti szolgáltatást nyújtó vállalatokra jellemző a garantált bérminimumon (szakmunkás minimálbéren) való foglalkoztatás (12%), melyet a kereskedelmi (8%), az építő- és feldolgozóipari cégek követnek (rendre 7% és 5%).

Az egyes régiók eltérései is jelentősek. A fejlettebb országrészekben (Közép-Magyarország, Közép- és Nyugat-Dunántúl) a minimálbéren foglalkoztatottak aránya 2-3%, a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya 2-10%. A minimálbéresek aránya a többi régióban jellemzően 10-13%, a maximumot Dél-Alföldön éri el (16%). A szegényebb régiókban a garantált bérminimumon dolgozók súlya 7-11%, ez esetben is Dél-Alföldé a szélsőérték (17%).

A minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya
régiók szerint
Forrás: GKI

2018 januárjában ismét emelték a minimálbért (8%-kal) és a garantált bérminimumot (12%-kal), ugyanakkor 2,5%-kal csökkent a cégek által fizetendő szociális hozzájárulási adó. Mindezek hatására a vizsgált cégeknél kizárólag a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének hatására a foglalkoztatás költségei átlagosan 5,2%-kal emelkedtek.

Tovább nőhetnek a bérek a versenyszférában
2018 februárjában is folytatódott a dinamikus bérkiáramlás. A keresetek 11,9 százalékos bővülése némiképp alulmúlja a várakozásokat, összességében azonban továbbra is rendkívül kedvezőnek nevezhető az összkép -az iNG összeállítása szerint.
A költségnövekedés minimalizálására a cégek számos praktikát bevetettek. Ezek közé tartozik a munkaerő kölcsönzése, a normák emelése, az elbocsátás, a cafeteria csökkentése, a más munkakörbe való sorolás és a munkaidő csökkentése. A GKI 2017 eleji felmérésében ugyanezen opciókat jelölhették meg a válaszadók, s akkor a mostaninál jóval magasabb arányban választották a különböző lehetőségeket. A csökkenés hátterében az egyes lehetőségek véges kihasználhatósága állhat.

2018-ban kb. minden 10. cég élt a normák emelésével. E mellett továbbra is népszerű a munkaerő kölcsönzése (8%), ami az időszakos munkavégzésre megfelelő munkavállalót kereső vállalatoknak segíthetett a leginkább terheik csökkentésében. A harmadik legnépszerűbb intézkedés a munkavállalók más munkakörbe való sorolása (7%). A vállalatok közel azonos aránya (3-4%) bocsátott el munkavállalókat, csökkentette a cafetériát vagy a munkaidőt a költségek csökkentése érdekében.

Vállalati válaszlépések a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésére
Forrás: GKI

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése tehát továbbra is a kis- és közepes vállalatok számára jelenti a legnagyobb problémát. Az erőltetett béremelést ugyan valamelyest kompenzálja a 2,5 százalékpontos adócsökkentés, azonban csak csekély mértékben.

E tekintetben is jól látható az ország „szétszakadása”, ugyanis a fejlettebb és az elmaradottabb régiók között jelentős a különbség a foglalkoztatási mód tekintetében. Idén a cégek már kisebb mértékben élhettek a különböző költségcsökkentő technikákkal, melyek közül a normák emelése és a munkaerő kölcsönzése továbbra is az első helyeken szerepelt.

A költségcsökkentő lépések alkalmazhatósága azonban véges, hiszen egy vállalat, ha például. már tavaly megszüntette a cafeteria nyújtását, ezt idén már nem alkalmazhatta (hasonlóan a más munkakörbe való átsoroláshoz).

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo