Ha a vevő nem fizet határidőre, akkor kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel lehet számolni behajtási költségátalányként. Az átalány már egy nap késésnél is jár, s független a tartozás összegétől is.

A dohányipari szereplőknél az átlagnál alacsonyabb, 250-300 ezer forintot tesz ki a behajtási ügyek átlagértéke. Jellemzően a tartozások 20 százaléka marad rendezetlenül, ezek pedig szinte kivétel nélkül követelésbiztosítás nélküli esetek.

Az Intrum Justitia követeléskezelő cég fizetési hajlandóságot vizsgáló iparági felméréséből kiderül, hogy az elmúlt egy év alatt egész Európában szinte minden iparágban nőtt a leírási veszteség. Az európai építőipar számláinak csupán felét egyenlítik ki 30 napos határidővel.

Európai összehasonlításban pontosan fizetnek a magyarok, az ügyfelek a számlák 74 százalékát fizetik ki időben – derült ki az EOS Csoport idei, fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából. A partnerek és ügyfelek körültekintőbb ellenőrzése segíthet a helyzeten.

Gyakran hallhatjuk, hogy egy követelés elévült. De mit jelent ez pontosan? Az elévüléssel megszűnik a kötelezettség? Mi történik, ha valaki mégis teljesít egy elévült követelést? Visszakérhető ilyenkor a kifizetett összeg? Mit mond az új Ptk.? A Piac&Profit jogi szakértője segít.

Ha a vevő nem fizet határidőre, akkor kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel lehet számolni behajtási költségátalányként. Az átalány már egy nap késésnél is jár, s független a tartozás összegétől is.

Hiába hatályos már hónapok óta az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.), a részletszabályokat még bőven tanuljuk. A fizetési felszólítás önmagában már nem szakítja meg az elévülést. De van, ami meghosszabbítja azt!

A statisztikák azt mutatják, hogy a nemzetközi faktoring ágazat sokkal jobban élte túl a pénzügyi válságot és a globális recessziót, mint az egyéb pénzügyi szolgáltatást kínáló szektorok, s az idén a magyar faktoring piac is újra beindult.

Magyarország egyik legnagyobb gázszolgáltatója 1,26 millió ügyfelet szolgál ki országszerte. Annak érdekében, hogy megfelelő stabilitást nyújthasson meglévő ügyfeleinek, egy ekkora vállalat esetében is szükséges, hogy biztos anyagi hátteret tudjon maga mögött. A vállalat ennek fenntartása érdekében behajtási szolgáltatásokat is igénybe vesz.

Az északi országokban szabályozott módon működik a követeléskezelés és ennek hatása a gazdasági mutatókban is tükröződik. A mindenki számára egyértelmű követeléskezelés csökkenti a kintlévőségeket, s az így kiszámíthatóbbá váló piaci folyamatok hatására javul az országok teljesítménye.

Az elmúlt egy év alatt 8,6 százalékkal nőtt a vállalkozások és magánszemélyek adótartozása, és elérte a 2160 milliárd forintot. Van olyan cég, ahol már ötvenkétszer csengetett az adóvégrehajtó.

Első hallásra akár kedvezőnek is tűnhet a mezőgazdaságban jellemző átlagosan 25 napos fizetési késedelem más iparágakhoz képest, de mindjárt más a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a termelők csaknem felével előfordult már, hogy egyáltalán nem látott pénzt egy üzletből.

Az új Polgári Törvénykönyv közvetve és közvetlenül is érintette a követeléskezelés szabályozását is. A legfontosabb változások az elévülést, a kezességet, a tartozáselismerést, a vezető tisztségviselők felelősségét és a késedelmes fizetés következményeit érintik.

Hazánkban a számla kifizetésekkel még mindig sokan hadilábon állnak. Gyakori, hogy a cégek számlaköveteléseiket csak késve, vagy egyáltalán nem fizetik ki, mely nehéz helyzetbe hozza a működő vállalkozásokat, gyakran lánctartozásokat generálva. A probléma hosszú évek óta fennáll, elsőként az építőiparban harapódzott el olyan mértékben, mely szinte ellehetetlenítette a szektor működését. Az új Ptk. elévüléssel kapcsolatos rendelkezései talán tovább nehezítik a helyzetet? Vagy éppen a követelés érvényesítésének előmozdítását célozza? Mi változott, mely hatással lehet a behajtásokra? Kiket érint a változás?

Az új Ptk. számtalan vonatkozásban írta át a vállalkozások életét, többek között a tartozásátvállalás szabályai is átalakultak. A felszámolási, végrehajtási eljárásokban alkalmazott ügylet új szabályaira szakértőnk világít rá.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) megváltoztatja az elévülés szabályait. A jövőbeni bírói gyakorlat bizonytalansága miatt célszerű még most, március 15-e előtt kiküldeni az írásbeli fizetési felszólításokat valamennyi lejárt követelésünkre. Ezzel az elévülési idő 5 évvel meghosszabbodik.

A magyar gazdaság fojtogató rákfenéje a körbetartozás. Követeléskezeléssel ugyan csökkenthetők a potenciális veszélyforrások és az általuk okozott veszteségek, de sok cég még mindig szégyell – vagy különféle kifogások álcája mögé bújva nem akar – követeléskezelőhöz fordulni.

Minden cégnek volt olyan üzleti partnere az elmúlt 2 évben, amely fizetésképtelenné vált: az általuk okozott bevételkiesés általában meghaladja a cég forgalmának 10 százalékát. A kárt súlyosbíthatja, ha a cég alacsony árréssel vagy rossz áfa-pozícióval dolgozik. A cégek nem optimisták, hasonló eredményekre számítanak 2014-ben is, közel 45 százalékuk azonban semmit sem készül tenni védekezésül.

Magyarországon a 2012-ben kiállított számláknak mindössze 3,3 százalékát kényszerültek leírni a vállalkozások, ez elmarad a kelet-európai (4,9 százalék), és némileg az összeurópai (3,9 százalék) átlagtól is.

A középvállalkozói körben nőtt leginkább a TakarékFaktorház vevőkövetelések vásárlásán alapuló faktoring forgalma, amely idén várhatóan 40 százalékkal meghaladja az előző évit, derült ki a TakarékBank leányvállalatának féléves beszámolójából.

Szakértőnk szerint magyar téveszme, hogy kínos lenne kezelni a kintlévőségeinket. Az elvégzett munkáért, teljesített szállításért jár az ára, persze az nem mindegy, hogyan kérjük.

2013 őszén folytatódik a Piac&Profit KKV-AKADÉMIÁJA! Az őszi tantervben ismét bőséges ismeretanyagot találhatnak a kis- és középvállalatok döntéshozói. Tekintse meg a szeptember 11-i „Pénzünknél maradva. Követeléskezelés eredményesen” című rendezvény programját.

Egy cég mérlegfőösszegének közel 30 százalékát a vevőkövetelések teszik ki. Ez és a cégek évek óta emelkedő bedőlési aránya jelentős kockázatot jelent azoknak a vállalkozásoknak is, amelyek amúgy stabilan működnének. Pedig a baj megelőzhető lenne.

A kihívásokkal teli európai gazdasági környezet arra sarkallta a nyugat-európai vállalkozásokat, hogy fennmaradásuk érdekében új piacokat keressenek, azonban jelentősen alábecsülték a kockázatokat, állítja az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadása. A tanulmány adatai szerint a nyugat-európai cégek nemzetközi kereskedelemből származó behajthatatlan tartozásainak értéke 74,1%-kal, 90 napon túl lejárt számláik értéke pedig 22,6%-kal nőtt egy év alatt.

Az iparban és az agráriumban nőtt leginkább tavaly a vevőkövetelések vásárlásán alapuló faktoring-forgalom, míg a kereskedelemben csökkent, derült ki a Takarék Faktorház piaci elemzéséből. Az elemzés is alátámasztja, hogy a hagyományosnak számító kkv-ügyfelek mellett mind több nagyvállalat is igénybe veszi a faktorálást.

Jelentősen csökkenhet az alvállalkozóknak éves szinten mintegy 400 milliárd forintos veszteséget jelentő lánctartozások összege. A jövőben egyebek mellett soron kívüli bírósági úton is el lehet majd kérni a tartozások kifizetését.

A mostani gazdasági környezetben a kintlévőségek hatékony kezelése kulcsfontosságú lehet a hazai kis- és középvállalkozások számára, a követeléskezelés hazai piaca jelentős változások előtt áll a törvényi változások miatt.

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításával szeretné a kormány megakadályozni a lánctartozások kialakulását, illetve jövőbeni újratermelődését az építőiparban a nemzetgazdasági miniszter által a parlamenthez hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint, amely emellett a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításokat is tartalmaz.

A magyar vállalkozások még mindig vonakodnak a szakértői segítség igénybevételétől a kinnlevőségek érvényesítésében, a társaságok 94 százaléka elsődlegesen házon belül próbálja megoldani követeléskezelési ügyeit.