A kkv-k számára egyre fontosabb a követeléskezelés
A mostani gazdasági környezetben a kintlévőségek hatékony kezelése kulcsfontosságú lehet a hazai kis- és középvállalkozások számára, a követeléskezelés hazai piaca jelentős változások előtt áll a törvényi változások miatt.
Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
Magyarország kockázati megítélése 2005 óta folyamatosan romlik, a magyar vállalatok veszteségleírási mutatója 2,7 százalékról 3,5 százalékra nőtt az elmúlt három évben. Ez az arány kiugróan magas a közép-kelet-európai régióban, így nem meglepő, hogy Magyarország jelenleg a balkáni és mediterrán országokkal együtt a legrosszabb kategóriába tartozik Európában ebben a tekintetben - derül ki az Európai Fizetési Kockázati Indexből, amely a különböző gazdaságok, régiók és szektorok összehasonlítása alapján vizsgálja a régióra jellemző fizetési szokásokat és az ehhez kapcsolódó változásokat.
Magyarországon a kereskedelmi szektorban változatlanul nem fordítanak kellő figyelmet a követeléskezelésre, a cégek jellemzően továbbra is inkább a leírási veszteséget könyvelik el, ahelyett, hogy a behajtással járó költségeket vállalnák. Ezzel szemben a fogyasztói szektorban egyre fontosabb szerepet tölt be a hatékony követeléskezelés. Az látszik, hogy mind a kereskedelmi szektorban keletkezett követelésekkel kapcsolatos reklamációk száma, mind az ismeretlen adósok száma csökken. Ennek oka leginkább az, hogy a szolgáltató cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek adatbázisaik karbantartására. A vásárolt követelések minősége is sokat javult – mondta előtt - mondta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója.
Fizetési határidők, fizetési késedelmek
Az átlagos fizetési határidő Magyarországon évek óta 29-30 nap körül van. Mindössze az építőipar és a papíripar lóg ki sorból, itt ugyanis 40 nap feletti határidőket szabnak a szektor szereplőinek: az építőiparban 42 napos határidőre kellene az iparágba tartozó cégeknek számláikat kifizetni, a papíriparra pedig 46 napos átlagos fizetési határidő jellemző. Amennyiben a tervezett törvényt elfogadják, mely szerint 30 napos fizetési határidőt engedélyezhetnek maximum a számlakiállítók, ennek a két iparágnak fogja okozni a legnagyobb nehézséget az új rendelet. A lánctartozások miatt ugyanis valószínűtlen, hogy ezek a szektorok hamarabb tudnak majd fizetni, így rövidebb határidő esetén feltehetően a fizetési késedelmek fokozódnak majd.
Majorosi Gyöngyvér, a cég értékesítési igazgatója úgy vélte: a követeléskezelési szolgáltatások egyre inkább a megbízók igényeihez alkalmazkodtak. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kapott a kintlévőségek korai kezelése, és előtérbe került a tervezhetőség. Magyarországon jellemzően a multinacionális vállalatok alkalmaznak követeléskezelőket, hiszen az ő vállalati kultúrájukba épült bele ez a szolgáltatás. Ugyanakkor a hazai kkv-k számára is fontos lenne figyelmet fordítani a megelőzésre, a cégfigyelésre, és az adatok nyilvántartására - ebben kikerülhetetlen a követeléskezelő cégek szerepe - mutatott rá a vezérigazgató. Felfalusi Péter arról is szólt, hogy a küszöbön álló törvényi változtatások nagymértékben módosíthatják a szakma magyarországi jövőjét, ilyen törvényi változtatás lehet a lánctartozások elleni törvénytervezet.
