A mai magyar társadalomban azért is nőtt a nemfizetések aránya, mert a közhangulatnak köszönhetően az adósok más megoldásban is reménykedhettek – hangzott el a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) sajtótájékoztatóján.
Ha valaki nem fizet határidőre, az mások számára költséget jelent és végül a jól fizetők fizetik meg az extrakiadásokat. Európai kutatások egyértelműen mutatják: a hatékony követeléskezelés javítja egy ország GDP-jét.
– A MAKISZ célja a piactisztulás. Ennek érdekében párbeszédet kezdeményeztünk a Magyar Nemzeti Bankkal, a Magyar Bankszövetséggel és a Nemzetgazdasági Minisztériummal is. A szakmában a hatóságokkal közösen szeretnénk képviselni a hitelező és az adós érdekeit. A pereskedés nem érdeke senkinek, hiszen ezzel akár kétszeresére is nőhet a tartozás nagysága – szögezte le Felfalusi Péter, a MAKISZ elnöke, aki szerint ha helyére kerülne a követeléskezelés helyzete, a fizetési morál is javulna az országban.
Törvényt sürget a MAKISZ
Nyugat-Európa túlnyomó részén a követeléskezelés engedélyhez kötött tevékenységnek minősül, ezzel szemben Magyarországon továbbra sincs jogszabályi feltétele. A szervezet a hazai és európai gyakorlatot is figyelembe véve szakmai ajánlást készített és juttat el a jogalkotók részére, amelyet közös találkozón vitatnak meg a felek.
– A szabályozás célja egy etikusan működő piac megteremtése, ahol az adós, a hitelező valamint a követeléskezelő között párbeszéd zajlik, és mindenki számára egyértelműek, tiszták és követhetőek a szabályok. A cél a hitelezői értékek védelme, valamint a partnerekkel folytatott hatékony párbeszéd megteremtése. A MAKISZ minden olyan kezdeményezést támogat, amely a felelős adós és hitelezővédelmet szolgálja, és amely egyensúlyt teremt a hitelezők és az adósok közötti viszonyban – tette hozzá dr. Nemes Ákos, a MAKISZ titkára.
Megoldatlan helyzet
Miközben a követeléskezelő cégek egyre fontosabb szerepet töltenek be a likviditási problémák kezelésében és így hosszú távon hazánk versenyképességének helyreállításában is, a követeléskezelés a mai napig megoldatlan kérdés Magyarországon. A végrehajtási eljárás nagyon hosszú és európai mércével is az egyik legdrágább, a jogi eljárások átfutási ideje elnyúlik, az adó, járulék- és számviteli rendszer pedig nem támogatja a hitelezőket, nem ösztönzi az adósokat megegyezésre és teljesítésre. Komoly társadalmi probléma a vállalati és lakossági pénzügyi edukáció és ismeretek hiánya is. Szabályozás hiányában egyre gyakrabban jelennek meg olyan követeléskezelő cégek a piacon, melyek eljárása átláthatatlan, ellenőrizhetetlen és a legkevésbé sem transzparens.
Erre a helyzetre kíván megoldást találni a MAKISZ követeléskezelési jogszabálytervezete, amely törvényben szabályozná a követeléskezelő cégek működését. A legalapvetőbb változás a korábbiakhoz képest az, hogy a tevékenység végzését engedélyhez kötné a szervezet, így automatikusan kizárnának minden olyan céget a piacról, amelyek nem felelnek meg a velük szemben támasztott alapkövetelményeknek. Az új törvény értelmében tehát kizárólag megfelelő szakmai és anyagi háttérrel rendelkező, etikus cégek nyújthatnának ilyen szolgáltatást.
A követeléskezelő cégek vezetését kizárólag felsőfokú és szakirányú - jogi, pénzügyi, gazdasági - végzettséggel rendelkező szakemberekhez kötnék, valamint a tárgyi és személyi feltételeken is szigorítanának. Ennek értelmében a megfelelő alaptőke, a meghatározott összegű felelősségbiztosítás, megfelelő ügyviteli rendszer, szoftveres háttértámogatás, belső ellenőrzési rendszer, valamint panaszkezelési szabályzat is szükséges lenne.
Pereskedés helyett megegyezés
A hazai gazdaságpolitikai törekvésekkel összhangban, az adósok nehéz helyzetét figyelembe véve fontosnak tartja a szervezet, hogy a késve fizető ügyfelek a jogi eljárások jelentős költségeit elkerülve rendezhessék tartozásukat, és a mindkét fél számára előnyös együttműködés jöjjön létre.
– Együttműködés esetén az adós terhei is alacsonyabbak, a MAKISZ is könnyebben nyújt a felek számára elfogadható áthidaló megoldást. Ha valakivel sikerül felvennünk személyesen a kapcsolatot, 50-60 százalékkal nő az esélye a megállapodásnak. A megfelelő módon szabályozott követeléskezelés az amúgy alacsony hazai fizetési morál helyzetét is kedvezően befolyásolná – mutatott rá Felfalusi Péter.
Amennyiben sikerülne átláthatóvá és szabályozottá tenni Magyarországon a követeléskezelést, a MAKISZ szerint nőne a piaci folyamatok kiszámíthatósága, csökkenne a bedőlt hitelek és a nemfizetés aránya, utóbbi hatására az adófizetők és fogyasztók terhei mérséklődnének, ami pozitívan befolyásolná a hitelkamatokat, az árakat. Mindezek hatására pedig nőne a hazai versenyképesség és a fogyasztás.
