hirdetés

Vakon bíznak a magyar cégek

A magyar vállalkozások még mindig vonakodnak a szakértői segítség igénybevételétől a kinnlevőségek érvényesítésében, a társaságok 94 százaléka elsődlegesen házon belül próbálja megoldani követeléskezelési ügyeit.
hirdetés

Az Atradius Collections 29 országot érintő, legfrissebb kutatásából kiderül, hogy a magyar cégvezetők döntését továbbra sem a behajtás sikeressége, hanem kizárólag a kapcsolódó költségek motiválják, ezért a jogi irodák vagy követeléskezelő cégek használatának aránya még a szomszédos országok adataitól is jelentősen elmarad.

Védd a pénzed! - Kép: SXC

A magyar vállalatközi kifizetések négyötöde halasztott fizetésen alapul és mindössze 1,5 százaléka készpénzes, a hazai vállalkozások 94 százaléka még tavaly is saját maga próbálta behajtani kintlévőségeit. A 94 százalékos arány jócskán meghaladja az egy évvel korábbi 75 százalékot, és azt bizonyítja, hogy a követeléskezelésnek egyre nagyobb szerep jut a céges fizetőképesség fenntartásában.

A kutatás szerint 2012-ben leginkább az ázsiai földrészen (41 százalék) alkalmaztak külső követeléskezelő cégeket: a kínai vállalatok 56 százaléka, míg az indonéz vállalkozások 44 százaléka fordult hozzájuk tavaly; a kínai adat egyben a kutatás rekordértéke is. Észak-Amerika meglehetősen kiegyensúlyozott képet mutat: az Egyesült Államokban megkérdezett vállalkozások 33 százalék a, a mexikóiak 31 százaléka, míg a kanadaiak 30 százaléka fordult az elmúlt egy évben professzionális behajtókhoz, Észak- és Dél-Amerika kombinált átlaga pedig 28 százalék.

A követeléskezelők Európában is népszerűek (átlagosan 25 százalék), hiszen a holland vállalatok 50 százaléka fordult hozzájuk, míg a svédek 42, az osztrákoknál pedig 35 százalékos ez az arány.

A magyarországi adatok ugyanakkor – nemzetközi összevetésben – jelentősen eltérő képet mutatnak. Annak ellenére, hogy a magyar vállalatközi kifizetések 80 százalékára jellemző halasztott fizetési aránnyal a 29 országból álló lista tetején áll Magyarország, a magyar vállalkozások még mindig vonakodnak a szakértői segítség igénybevételétől a kinnlevőségek érvényesítésében. A felmérésben résztvevő magyar gazdasági társaságok 94 százaléka elsődlegesen házon belül próbálja megoldani követeléskezelési ügyeit. (A válaszadó döntéshozók a belső követeléskezelés magas arányát azzal indokolták, hogy kevés, vagy mindössze kisösszegű lejárt tartozásuk van.) A 94 százalékos arány ráadásul még így is jelentős emelkedés az egy évvel korábbi 75 százalékhoz képest és azt bizonyítja, hogy a követeléskezelésnek egyre nagyobb szerep jut a céges fizetőképesség fenntartásában.

"Úgy tűnik a magyar cégek vakon megbíznak üzleti partnereikben, hiszen az általános fizetési morál nem jobb, mint Nyugat Európában, ugyanakkor rekordszintű a hitelbe adott áru vagy szolgáltatás volumene. Ha tekintetbe vesszük, hogy a magyar  üzleti tranzakciókban mindössze 1,5 százalékos a készpénzes fizetési arány, akkor ez óriási kockázatot jelent a hazai vállalati szektor működésére" - mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. A szakértő szerint a magyar cégek még a legegyszerűbb módszerekkel sem védekeznek a késedelmes és nemfizetési kockázatok ellen, holott Nyugat-Európában már régóta bevett gyakorlat, hogy az ismeretlen vagy új vevők nem kapnak halasztott fizetési lehetőséget.

Fizetési határidők, fizetési késedelmek
Az átlagos fizetési határidő Magyarországon évek óta 29-30 nap körül van. Mindössze az építőipar és a papíripar lóg ki sorból, itt ugyanis 40 nap feletti határidőket szabnak a szektor szereplőinek: az építőiparban 42 napos határidőre kellene az iparágba tartozó cégeknek számláikat kifizetni, a papíriparra pedig 46 napos átlagos fizetési határidő jellemző. Amennyiben a tervezett törvényt elfogadják, mely szerint 30 napos fizetési határidőt engedélyezhetnek maximum a számlakiállítók, ennek a két iparágnak fogja okozni a legnagyobb nehézséget az új rendelet. A lánctartozások miatt ugyanis valószínűtlen, hogy ezek a szektorok hamarabb tudnak majd fizetni, így rövidebb határidő esetén feltehetően a fizetési késedelmek fokozódnak majd.
Bár közép-kelet-európai régió országaiban ugyancsak kivétel nélkül növekedett a házon belüli behajtás népszerűsége a lengyelek átlag 66 százalékos, a szlovákok 72 százalékos és a csehek 40 százalékos arányához képest a magyar 94 százalékos kiugróan magas. Mindemellett az is kiderült, hogy a magyar cégek 20 százaléka időről-időre ügyvédi irodák segítségét is igénybe veszi, 18 százalékuk pedig esetileg követeléskezelőt is felkeres, de adósságállományuk értékesítésével szinte egyáltalán nem foglalkoznak.

A nemzetközi felmérés szerint az európai vállalkozások 38 százaléka használ jogi irodát követelései érvényesítéséhez, Lengyelországban 51 százalék, Csehországban 67 százalék, Szlovákiában pedig 61 százalék az arány. A felmérésből az is kiderül, hogy a követeléskezelőkhöz forduló magyarok 97 százaléka belföldi adósságot kíván behajtatni. A magyar cégek követeléskezelővel való együttműködése ellen a költségek szólnak, amit alátámaszt az is, hogy ha egy magyar vállalkozás mégis követeléskezelőtől kér ajánlatot, akkor általában az ár az elsődleges döntési tényező. A sikerességi ráta csak a második helyen áll, és kevésbé fontos a kiválasztás folyamatában, mint más európai országokban. A rangsorban ezután következik az „adóssal való jó viszony fenntartása” és a „nemzetközi tapasztalat”.

A fentiek és a teljes hazai gazdaságra jellemző extenzív szállítói hitelezés miatt egyáltalán nem meglepő, hogy a magyar cégek több mint háromnegyede (76%) azt állítja, hogy a közeljövőben szeretne követeléskezelő céghez fordulni – teszi hozzá a jelentés. Ugyanakkor a megkérdezett hazai vállalkozások 98%-a nem fizetne többet, mint számlánként 5 eurót a követeléskezelési szolgáltatásért; ez pedig jelentősen elmarad az európai átlagtól.

hirdetés

Véleményvezér

Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Az ukrajnai háború ott tart, hogy minden oldal mindent elővesz a hadi spájzból, ami még működik.
Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

A korrupció ellen harcoló független képviselő Orbán Viktort hivatali visszaélés miatt jelentette fel, Mészáros Lőrincet csalásért.
Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Már semmi nem a régi. Korábban az euró bevezetése egy országban komoly inflációt okozott, most viszont Horvátországban meglepetést.
Rekord a 100 éven felüliek számában

Rekord a 100 éven felüliek számában

A világjárványt követően általános jelenség volt, hogy mindenütt csökkent a várható élettartam. Japánban viszont meghaladta a 90 ezret a 100 éven felüliek száma.
Szárnyal a német hadiipar

Szárnyal a német hadiipar

Két vesztes világháborút követően is Európa élén a német gazdaság, hadiiparuk pedig hatalmasat lépett előre.
Putyin körözött bűnöző lett akkor Magyarországon is?

Putyin körözött bűnöző lett akkor Magyarországon is?

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) körözést adott ki az orosz elnökre, Vlagyimir Putyinra. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo