2013. július 1-től a Polgári Törvénykönyv szigorította a fizetési határidőket és a késve fizetés esetén alkalmazható szankciókat. Egy most befejeződött, a termelt növényre, tenyésztett állatra, valamint régiókra reprezentatív felmérés, melyet a Magro.hu mezőgazdasági online piactér készített, azt vizsgálta, hogy a szabályozás nyomán a mezőgazdaságban milyen hosszúak a fizetési határidők, hogyan alakul a késve fizetések aránya és a nem fizetés jelensége.
A felmérésből az derül ki, hogy az átlagos fizetési határidő 25 nap, viszont a nem időben fizetők egy jelentős része legalább 30 napot késik, így az átlagos késedelem is 25 nap lett. Az időben rendezett számlák aránya 65% körül alakul. (A magyar gazdaságban ma a cégek átlagosan 28 napos fizetési határidővel egyenlítik ki számláikat.)
A fenti adatokat akár kedvezőnek is minősíthetjük, de sokat változik véleményünk, ha a nem fizetés témakörére is kitérünk: a növénytermelő és állattenyésztő válaszadók 46%-ával legalább egyszer előfordult már az, hogy a „vevő” egyáltalán nem fizetett az átvett terményért, haszonállatért. Ezeken a tranzakciókon pedig az érdekelteknek átlagosan nettó 11 millió (!) forintos kára keletkezett. Az interneten nem ritka, hogy a felek bizalmatlanok egymással, ami az eredmények tükrében érthető. Így a fizetési garancia nagy segítség azokban az esetekben, amikor pl. több tíz millió forint értékű kukorica, vagy búza adásvételéről van szó, mert garantálja, hogy eladó megkapja az eladott termék jogos vételárát.
A késedelmes fizetésekből adódó pénzügyi nehézségek a mai napig valós fenyegetést jelentenek a vállalkozások versenyképességére. Az Intrum Justitia felmérésében szereplő cégek túlnyomó része, a megkérdezettek 72 százaléka látja úgy, hogy a késve fizetés komolyan akadályozza a vállalkozások fejlődését. A késve fizetés mögött változatlanul a vevők pénzügyi nehézségei állnak. A folyamat gyakran lánctartozásokat indít be: aki késve jut a pénzéhez, az maga is gyakran késve fizet. A felmérés szerint a megkérdezett vállalkozások 33 százaléka látja úgy, hogy az elkövetkező 12 hónap során növekedni fog a nem fizető ügyfelek száma.
Sajnos sok cég, vállalkozás vezetőjének a szeme előtt csak a minél több bevétel megszerzése lebeg. Teszik mindezt minimális óvatosság, körültekintés nélkül. Természetes, hogy mindenki minél több új vevőt, minél magasabb bevételt szeretne. Nem mindegy azonban, hogy ezt milyen áron, milyen tanulópénz árán éri el - mondja a Piac&Profit szakértője, Vuray György, a Vállalkozás Okosan portál munkatársa. Pedig a szakértő szerint felesleges kockázat utólagos elszámolásban, fizetésben megállapodni ismeretlen partnerrel.
Mit tehetünk, hogy tényleg befolyjon a pénz?
Nem szükséges senkiről rosszat feltételeznünk, ez azonban nem jelenti azt, hogy bárkiben is feltétel nélkül meg kéne bíznunk. Számos ingyenes módja van annak, hogy információhoz jussunk leendő üzleti partnerünkről. Nagyon lényeges az is, hogy a számla mellett milyen egyéb dokumentumokkal biztosítjuk az ügyletet. Ha rendszeres, hosszabb távú üzletről van szó, minden esetben kössünk szerződést. Kössünk szerződést akkor is, ha az ügylet értéke meghaladja a nettó 200.000 forintot, egy esetleges NAV ellenőrzés során ezzel tudjuk igazolni, hogy nem színlelt ügyletről van szó. Ne feledjük, egy korrekt szerződés biztonságot jelent, hiszen minden, abban érintett fél érdekeit védi. Számla és szerződés mellett –az ügylet jellegétől függően- írjunk szállítólevelet, átvételi elismervényt, vagy teljesítési igazolást is.Mindemellett a körültekintő számlázással is sokat tehetünk azért, hogy az elvégzett munkáért, leszállított áruért megkapjuk az ellenértékét. A részletes, praktikus tanácsokat mindehhez itt megtalálja!
Sokan azért nem lépnek fel kintlévőségeik behajtása érdekében, mert kellemetlennek érzik azt. Kellemetlennek érzik, úgy vélik, ezzel zaklatják üzletfelüket, nem akarják elveszíteni emiatt az adott vevőt. Pedig napi szintű kinnlevőség-kezeléssel 0,1–0,3 százalékos leírt, elvesztett követeléssel is lehet céget működtetni, szemben a három-négy százalékos leírási veszteséggel. Ennek egyetlen feltétele van: elhinni és következetesen betartani, hogy a kockázat és követeléskezelés napi része az üzletnek. Európa több országában egy cégnek van könyvelője, ügyvédje, és van kinnlevőség-kezelője. Hazánkban csak a cégek egyharmada menedzseli a követeléseit rendszeresen – állítja Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. követeléskezelési szakértője. Hogy mi a teendő, arról itt talál részletes információkat. (A követeléskezelésben az új Ptk. is hozott változásokat.)
