Sikeres fővárosként és versenyképes országként, a régió legvonzóbb célpontjaként, nemzetközi ingatlanfejlesztések és beruházások egyik legkedveltebb célterületeként mutatkozott be Budapest és Magyarország a kontinens legjelentősebb ingatlanpiaci kiállításán, Münchenben, az EXPO REAL-on.

A szüreti időszak a hazai borvidékek ingatlanpiacára is ráirányítja a figyelmet. Sok az eladó hobbitelek és pince, és van vidék, ahol duplájára emelkedtek az árak az elmúlt években. A kereslet is élénkül irántuk, noha a szigorúbb szabályok miatt nehezebb építkezni ide, derül ki OTP Ingatlanpont országos körképéből.

A 30-59 éves magyar lakosság többsége saját vagy részben saját tulajdonú ingatlanban lakik, amelynek fele családi ház. Különbségek persze vannak: míg a községekben 94 százalék az önálló családi házak aránya, addig Budapesten a megkérdezettek mindössze 12 százaléka lakik családi házban – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. A felmérés szerint a saját tulajdonú lakással rendelkezők átlagosan 87 négyzetméteres ingatlanban élnek.

Előfordulhat, hogy egy földterületen könnyűszerkezetű épület vagy más hasonló építmény áll. Ilyen esetekben felmerül a kérdés, hogy az építmény része-e a földterületnek, ingatlannak számít-e, vagy ingóságnak. A kérdés eldöntésének adózási, építési és egyéb szempontból is jelentősége lehet. Mitől függ, hogy egy építmény ingatlannak számít-e? A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédje tisztázza a kérdést.

A lakáspiac egyik legnépszerűbb szegmensét jelenti a 25 millió forint alatti kategória: az idén a lakások és házak iránt érdeklődők 61 százaléka keresett 25 millió forintig lakóingatlant, ami némi csökkenést jelent a tavalyi 64 százalékhoz képest – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

Év elején három-négy hétig visszafogottabb volt a kereslet, majd nyár közepéig emelkedő tendenciát mutatott az ingatlanpiac. 2017-ben új lehetőségek tárultak a magyarok elé, ezek állnak a háttérben.

A következő évek további bővüléssel kecsegtetnek a kelet-közép-európai ingatlanpiacokon. Pozitív fejlemény, hogy az átláthatóság kérdésében is sokat fejlődött a régió – hangzott el egy bécsi szakmai konferencián.

A gazdasági fellendülés miatt gyorsan fejlődik Debrecen és agglomerációjának ingatlanpiaca. A megyeszékhely lakáspiaca is igyekszik lépést tartani ezzel az irammal. Az ingatlanokért munkások, egyetemisták és külföldi befektetők is versenyben vannak. A környező településeken még olcsóbban lehet ingatlanhoz jutni, de a be- és kiköltözőkkel együtt az ingatlanárak is folyamatos mozgásban vannak. A piaci mozgások miatt a beruházók szintén fantáziát látnak a városban.

Akár 6-7 százalékos bruttó bérletidíj-hozam is elérhető egy új építésű lakás kiadásával, ám ehhez fontos, hogy az ingatlan megfelelő környéken helyezkedjen el, optimális elrendezésű legyen, berendezése pedig egyszerre legyen profi és költséghatékony – hangzott el a Corvin Sétány legújabb lakóházának sajtóbejárásán. A Futureal-csoporthoz tartozó Cordia szakértői elárulták, mi kell ahhoz, hogy egy új lakás igazán hatékony befektetési forma legyen.

A lakásárak emelkedése még mindig megállíthatatlan, a KSH statisztikái szerint Budapesten március végén átlagosan 700 ezer forinttal került többe egy ingatlan, mint 2016 decemberében. Tovább nyílik az olló a főváros és a vidéki települések között. A különbség mértékét jól mutatja, hogy míg egy budapesti fiatal átlagosan közel 18 millió forintért, addig községben élő kortársa 4,2 millió forintért juthat hozzá első ingatlanához.

A dinamikusan változó világban nehéz követni a trendeket, amelyek meghatározzák és átalakítják a világot. Új üzleti modellek, új technológiák, növekvő határokon átnyúló befektetések, ami többek között olyan globális kockázatok mellett megy végbe, mint az észak-koreai nukleáris fenyegetettség. Az ingatlanpiac különböző területein dolgozó vezető szakértők az iparág változásait vitatták meg a bécsi CEE Property Forum 2017-en.

Az elmúlt 2 évben gyorsabban keltek el a lakások és a családi házak mint az idén, de nyár végére belehúzott a piac, Az ingatlan.com adatai szerint országos átlagban az idén közel négy hónap kell egy lakóingatlan eladásához, de nagy különbségek vannak a különböző régiók és lakástípusok között. Budapesten átlagosan 76 nap kell egy eladáshoz, míg a községekben ez 228 nap. A leggyorsabban a panelek találnak gazdára.

Társasházi lakást és a családi házat keres az érdeklődők közel 90%-a. A szobák számát illetőn egyenlő arányban megosztva, a vásárlók 60%-a 2-, illetve 3 szobás ingatlant vesz. 40%-uk a fővárosban, 23%-uk Pest megyében válik vevővé és a döntő többség (80%) 30 millió forint alatti értéket szán lakóingatlanra. Külföldiek továbbra sincsenek a piacon, 98 százalékban magyarok a vásárolnak, az elenyésző külföldi vevő közül a legnagyobb arányban a szerb állampolgárok vannak – derül ki az Otthon Centrum felméréséből.

Nagyjából tizedével nő az ingatlanpiaci forgalom az iskolakezdés idején, derül ki az egyik legnagyobb piaci ingatlanközvetítő statisztikáiból. Ősszel hagyományosan megnő az érdeklődés a lakások iránt, az élénkülés fokozottan érinti a felsőoktatási intézmények közelében fekvő ingatlanokat. Az egekbe szökő albérletárak új stratégia követésére kényszeríthetik a fiatalok családját, többen dönthetnek a vásárlás mellett. A piacban kisbefektetők is fantáziát látnak.

Fél évszázada nem látott méretű megújuláson eshet át néhány éven belül a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer. A föld alatti és földfelszín feletti létesítmények – parkolóházak, közlekedési csomópontok, telekommunikációs infrastruktúra – azonosítása iránti igény növekedése ugyanis szükségszerűvé teszi a kétdimenziós rendszer háromdimenziósra cserélését.

Szinte mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogy Magyarországon meddig mehetnek feljebb az ingatlanárak. A Duna House megvizsgálta az egyes környező- és nyugat-európai országok trendjeit, hogy esetükben milyen mértékű volt 2008 óta az áremelkedés, továbbá hogy a jelenlegi árak mellett mekkora hozamokkal lehet kalkulálni egy befektetés esetén. Még mindig megéri ingatlanba fektetni?

A külföldiek ingatlanszerzése külön szabályozás alá esik Magyarországon, mivel mindig különleges és gyakran kényes kérdés volt, hogy mennyire és milyen feltételekkel engedhető meg az ő tulajdonszerzésük.

Egy jó ingatlan mindig gazdára talál. Nem mindegy viszont, hogy mennyi idő alatt és mennyiért. Apró trükkökkel és egy kis odafigyeléssel könnyen kihozható a maximum a lakáseladásból: aki megteheti, annak érdemes odafigyelni rá, hogy az év mely szakaszában hirdeti meg lakását.

A GKI fővárosi és magyarországi ingatlanpiaci index értéke 2017 júliusában +1 illetve 0. Mindkét esetben enyhe, 1 pontos csökkenés következett be az előző felméréshez képest. Az egy évvel ezelőtti értékeket mindkét mutató 2-2 ponttal haladja meg. Az ország egészét figyelembe véve a kilátások egyedül az irodapiacon javultak az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Ugyanakkor a másik három vizsgált szegmens egyikében sem következett be drámai változás. Az ingatlanpiaci kilátások kissé túl vannak a csúcson, de még mindig alapvetően derűlátást tükröznek.

Mind Magyarországon, mind Közép-Kelet-Európában erős növekedésnek indultak az ingatlanberuházások és az irodafejlesztések. A fejlesztések meglódulásának az oka főképp az a hatalmas igény, amely megjelent a piacon. Tavaly már nemcsak a nagy multinacionális cégek, szolgáltató központok kerestek új irodát, hanem azok a kis- és középvállalatok is, amelyeknek az elmúlt öt–hét évben eszük ágában sem lett volna a kockázatos váltásban gondolkodni.

Tegnap este kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, kiderült, hogy kik jutottak be a főiskolákra, egyetemekre. Több ezer gólya keres ilyenkor albérletet vagy eladó ingatlant a fővárosban és vidéken, hogy megelőzzék a nyár végi rohamot, és még idejében megtalálják a megfelelő lakást vagy bérleményt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bérléssel vagy az adás-vétellel kapcsolatos költségeken felül érdemes gondolni vagyontárgyaink megfelelő védelmére is, hiszen ingóságbiztosítás nélkül senki nem téríti meg a károkat, ha egy csőtörés vagy vihar utáni beázás következtében elázik a laptop, vagy betörés miatt kell búcsút mondani a tabletnek, számítógépnek és más értékes tárgyunknak.

2017. második negyedében az európai kereskedelmi ingatlanpiacra 74 milliárd euró érkezett, ami negyedével több a tavalyi forgalomnál – derül ki a világ legnagyobb ingatlan-tanácsadója, a CBRE legfrissebb kutatási adataiból. Közép-Európa a tavalyi évhez képest is jobban vonzza a befektetőket, a régió befektetési forgalmából a magyar piac 15 százalékkal részesedik.

A héten ismertetik a felsőoktatási ponthatárokat, ami lényegében az albérletszezon kezdetét is jelenti – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely bemutatja, hogy a magánszemélyek az albérletszezon kezdetén – július közepén – mennyiért hirdették a kiadó lakásaikat Budapesten és a legnagyobb egyetemvárosokban.

Vincze Krisztián, a GDN Ingatlanhálózat Hitelközpontjának vezetője szerint egyre nagyobb az érdeklődés a CSOK iránt, az ingatlanvásárlók többsége már tervez vele, de a legapróbb részletekre is oda kell figyelni.

A hamarosan kezdődő albérleti roham előtt egyértelmű, hogy a tavaly nyárinál közel 10 százalékkal magasabb, átlagosan 155-160 ezer forintos havi lakásbérleti díjakra kell számítania a diákoknak Budapesten. Sokan választják az új építésű lakásokat, ők átlagosan 16 ezer forinttal kevesebbet fizetnek, mint azok, akik használt bérleményt vesznek ki - derül ki az Otthontérkép július elején készült felméréséből.

Csaknem minden pénzintézetnél jelentősen nőtt a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igényléseinek a száma az első öt hónapban, és többszörösére emelkedett a folyósított összeg is az egy évvel korábbihoz képest. A trend is megfordult több banknál: az új lakás vásárlásához vagy építéséhez benyújtott kérelmek száma már meghaladja a használt lakásra beadottakét – derült ki az MTI-nek nyilatkozó pénzintézetek válaszaiból.

Az Airbnb azokat a turistákat szeretné magához édesgeti, akik úgy érzik, a rövidtávú lakásbérlés nem kínál olyan kényelmet és luxust, mint a hotelek. Több honlap is van, mely már évek óta közvetít luxuslakóhelyeket, így az Airbnb kicsit későn kapott észbe.

A hőszigetek lakossága szenved, és a helyzetük várhatóan egyre súlyosabb lesz az évek múltával. A forróság hosszú távon nemcsak egészségügyi állapotukat befolyásolja, de ingatlanjaikra is veszélyt jelent. Az egyre szaporodó klímaberendezések ellenben a rezsiköltségeket emelik és a megugró energiafogyasztás miatt a környezetünkre is káros hatással vannak. Pedig erre is létezik megoldás.

Továbbra is óriási különbségek jellemzik az magyarországi lakáspiacot. Győr-Moson-Sopron megyében 11 új lakás jutott tízezer lakosra az első negyedévben, ez pedig messze a legjobb érték az összes megye és Budapest eredményeit nézve. Ez az országos 2,1 lakásos átlagnak az ötszöröse - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely lakáspiacon fennálló területi különbségeket, és a használt lakások iránti kereslet és kínálat alakulását ismerteti. Budapest a középmezőnyben kapott csak helyet az 1,2 lakással.

A nyári időjárás beköszöntével felélénkült a Balaton-parti lakóingatlanok, ezen belül a nyaralók iránti kereslet, amelynek a bővülő belföldi idegenforgalom is támaszt ad. A kereslet meglehetősen nagy szórást mutat a különböző településeket tekintve - áll az ingatlan.com és a BankRáció.hu közös - saját adatokon alapuló - felméréséből. Kiderül belőle az is, hogy melyek a legnépszerűbb települések és mennyiért keresnek Balaton-parti ingatlanokat, amelyek megvásárlásánál érdemes a hitelfelvétellel is számolni.

Az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős mértékben érinti a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok („SZIT”) jogi szabályozását is. Az ingatlanpiaci felfutásban részesedni kívánó kisbefektetők számára új lehetőség jelenik meg: a SZIT jól kiegészítheti a befektetési portfóliójukat az ingatlanalapok mellett.

A felsőoktatási tanév kezdetét megelőző nyári albérletszezonban és a lakásvásárlásoknál is népszerűek a kis alapterületű 20-35 négyzetméteres garzonlakások. Ezek egy része 1 szobából áll, de vannak, amelyek hálófülkét vagy egy félszobát is tartalmaznak. Az ingatlan.com több mint 4 ezer magánszemély által feladott hirdetés adatai alapján készült elemzésében azt vizsgálta, hogy a budapesti garzonlakások eladásnál vagy kiadásánál mennyit számít egy extra szoba vagy érdemes-e kialakítani a magasabb eladási ár vagy bérleti díj érdekében.

Tavalyhoz hasonlóan idén is az I. és V. kerületben a legjobb lakni, de élmezőnyben van továbbra is a VI., II., és XII. is a fővárosban. A vidéki nagyvárosoknál változás történt 2016-hoz képest, idén Veszprémben, Szekszárdon és Egerben a legkellemesebb lakni – derült ki az Otthon Centrum másodszorra publikált „életminőség-indikátora” alapján. Ha ezt a mutatót összevetjük a lakásárakkal, akkor nem meglepő módon hasonló rangsort kapunk: a főváros belső kerületeinek a lakásárai a legmagasabbak az országban.

A saját ingatlannal rendelkező magyarok jellemzően 27 évesen jutnak hozzá első saját tulajdonú otthonukhoz, és 65%-uk nem is költözik innen tovább, akik pedig mégis, azoknak csaknem kétharmada ragaszkodik addigi lakóhelyéhez – derül ki a Budapest Bank megbízásából készült reprezentatív kutatásból. Bár az ingatlan megvásárlásához a válaszadók csaknem kétharmada hitelt vesz fel, a hitel kiválasztására mindössze pár napot fordítanak. Sokan ráadásul csak egyetlen bank ajánlatát veszik figyelembe, holott az ingatlan kiválasztására a válaszadók kétharmada hónapokat szán, amely alatt a legtöbben 4 vagy több ingatlant is megnéznek.

A gazdasági recesszió 2008 és 2013 között padlóra küldte a magyar lakáspiacot. A 2008-2016-os időszakot vizsgálva, a tranzakciók száma országosan a felére esett vissza a csúcshoz képest, és 5% és 30% közötti árcsökkenés volt tapasztalható Budapesten és vidéken egyaránt. A válság elmúltával azonban a növekedés mértéke igen különbözően alakult az ország egyes régiói között. Néhány helyen már szinte a válság előtti éveket idézte a forgalom, az árak pedig akár meg is haladták a 10 évvel ezelőtti értéket. Az Otthon Centrum feltérképezte a leginkább válságálló városokat és kerületeket.

Átalakulhat a következő időszakban a bérelt lakások magyarországi piaca. Az elmúlt években látható jelentős áremelkedés a fővárosban véget ért és várhatóan nem folytatódik, a vidéki városokban azonban még van tér az élénkülésre, de inkább a keresleti oldalról, és ez sem feltétlenül jár majd drágulással - olvasható az ingatlan.com elemzésében, amely az albérletpiacon várható változásokat vizsgálja, egyúttal bemutatja a budapesti és nagy egyetemvárosok átlagos bérleti díjait.

A közös tulajdonban álló ingatlanok esetében gyakran felmerülő kérdés, hogy a tulajdonostársak az ingatlan használatának megosztását miként tudják rendezni. Ilyen eset előfordulhat például, ha egy közös tulajdonú telken több épület áll, és a tulajdonostárak meg kívánják határozni, hogy a telek mely részét mely tulajdonos használhatja. Milyen módon tudják rendezni a tulajdonostársak az ingatlan használatát? Szakértőnk segít!

Ezrével épülnek országszerte, különösképp Budapesten az új lakások. Az egyes projektek árai között komoly eltérések figyelhetők lehetnek, melyet az elhelyezkedés és a minőség is komolyan befolyásol.

Meredek emelkedőn van a lakásépítési kedv Magyarországon. A legfrissebb KSH-adatok szerint az 2017 első két hónapjában összesen 1514 lakóingatlan építésére adtak ki engedélyt, ami 60 százalékos növekedést jelent a múlt év azonos időszakához képest.

A kedvező nemzetközi és magyar gazdasági környezet összesen 133%-os befektetési volumenbővülést eredményezett 2016-ban az előző évhez képest, így a magyarországi kereskedelmi ingatlanok tranzakciós értéke elérte a valaha volt második legmagasabb, EUR 1,7 milliárdos értéket. A legkeresettebb ingatlan típus 2016-ban továbbra is az iroda maradt 56%-os részesedéssel, amit a kiskereskedelemi ingatlanok követtek 25%-al, majd az ipari, logisztikai projektek 11%-os részesedéssel.

A magyarországi ingatlan-befektetők körében készített felmérés rávilágít, hogy a befektetők optimisták a jövőt illetően. A válaszadók 43 százaléka szerint akár ötödével is nőhet a befektetési piac a tavalyi másfél milliárd eurós szintjéről, 23 százalékuk szerint pedig akár minden idők legmagasabb forgalma is megközelíthető az idén - derül ki a CBRE felméréséből.

A festés és tapétázás ma a leggyakoribb lakásfelújítási cél, a lakosság átlagosan 1,8 millió forintot szán lakásfelújításra – derül ki a Fundamenta országos reprezentatív kutatásából. Az eredmények szerint a felújítási célok között a második és harmadik helyen a nyílászárók cseréje és a fürdőszoba felújítása szerepel. Azok, akik rendelkeznek lakáscélú megtakarítással, a kutatás alapján az átlagnál többet fordítanának renoválásra, így még több kreatív átalakításra nyílik lehetőségük.

A használt lakóingatlanok átlagosan 9,8 százalékkal, az újak pedig 8,9 százalékkal drágultak 2016 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest - idézi a KSH friss adatait az ingatlan.com elemzése.

A szokásosnál csaknem egy hónappal korábban kezdődik a biztosítóknál a tavaszi dömping, a hétvégi házakban télen esett károk bejelentése. A korai szezonnyitással arányosan idén hamarabb kezdenek „dolgozni” a besurranó tolvajok is – figyelmeztet egy biztosítási alkusz. A CLB emlékeztet: a kártalanítási igényt az „észleléstől” számított öt napon belül jelezni kell a biztosítónál, de nem árt fényképet is készíteni a tapasztaltakról, s tanácsos mielőbb megkezdeni a kármentést. Van néhány káreset, amire a legjobb biztosítás sem fizet.

Beindult a szezon a lakáspiacon. Március első három hetében ugrásszerűen, éves szinten 23 százalékkal emelkedett az eladó lakások iránt érdeklődők száma - derül ki az ingatlan.com több mint 30 ezer magánhirdetésen alapuló elemzéséből. Bár idén januárban és februárban is erős volt a kereslet, alig haladta meg a tavalyi szinteket, márciusban pedig felélénkült a piac. A kereslet márciusi emelkedésével párhuzamosan a kínálat viszont alig változott.

Jelentős eltérések alakultak ki az év elején a lakásvásárlások célja alapján a fővárosban: míg Budán februárban rekordszintre emelkedett a befektetések aránya a teljes eladáshoz képest, addig a pesti kerületek nagy részében csökkent a befektetési szándékkal vásárlók aránya – közölte a Duna House (DH) saját adatain alapuló becslése alapján kedden az MTI-vel.

A betérő ügyfelek átlagéletkora alapján 46 évesen vesznek leginkább lakást a magyarok az Otthon Centrum felmérése alapján. A többség 30 millió forint alatt keres.

Kedvező fordulat következett be az építőiparban a januári 18,5 százalékos éves bővüléssel, és optimizmusra ad okot, hogy jelentősen nőtt a hó végi szerződésállomány is - emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A szakértők szerint elsősorban az 5 százalékos áfakulcs jövője és a munkaerőhiány határozza meg a szektor jövőbeli teljesítményét.