Az ingatlanpiac sosem önmagában mozog. A gazdasági folyamatok, a hitelkamatok, az infláció és a befektetési szokások együttesen alakítják. Az elmúlt két évben ezek az erők együtt vezettek a most kialakult helyzethez.

„Az ingatlanpiacot is, mint minden más gazdasági szektort, a hírek irányítják” – fogalmazott Mlinárik Márton ingatlanspecialista. „Tavaly október óta folyamatosan arról szólnak a hírek, hogy az ingatlanárak emelkednek, és ez önmagában is vásárlási hullámot indított el” – tette hozzá a szakértő.

Öngerjesztő spirálban a vevők és az eladók

Minél többen keresnek ingatlant, annál gyorsabban fogynak a jó ajánlatok. „Az az ingatlan, ami tavaly októberben 45 millió forinttal elérhető volt, az januárra már 55 millió lett, néhány héttel később pedig 60 millió. Az érdeklődés óriási, az ingatlanok viszont eltűnnek a piacról”– magyarázta az ingatlanspecialista.    

A drágulást egy két éve tartó, nehéz gazdasági időszak előzte meg, a válság hatásai pedig érezhetők.

„Az inflációra válaszul a jegybank drasztikusan megemelte a kamatokat, és bevezették a 18 százalékos állampapírhozamokat is, ami elszívta a befektetők pénzét az ingatlanpiactól, hiszen a biztonságos állampapírok vonzó alternatívát jelentettek” – idézte fel Mlinárik Márton. „Az elmúlt hónapokban azonban fordulat következett be, újra az ingatlan lett az egyik legbiztosabb és legvonzóbb befektetés.”

A lakosság többsége – különösen Kelet-Európában – az ingatlanvásárlást tartja a legjobb befektetési formának.

„Ennek több oka is van. A tőzsdei befektetések kockázatosak, és nem is elég képzett a magyar lakosság ezek kezeléséhez. A vállalkozási kedv alacsony, és sokaknak rossz tapasztalataik vannak az egyéb befektetési formákkal kapcsolatban. Eközben az albérleti piacon is jelentkeznek problémák, de a bérleti díjak a reálbérekkel együtt emelkednek. Bár az árak gyorsabban nőnek, mint a bérleti díjak, és ez rontja az ingatlanok megtérülését, a bérbeadás mégis egy egyszerű biznisz, mindenki számára értelmezhető, érthető. Ezért továbbra is népszerű, a nem túl jelentős hozamok ellenére is. A nagy befektetők pedig nem is a hozam miatt veszik elsősorban az ingatlanokat, hanem vagyonmegőrzés céljából. „Az újlakás-építési piac is gyengén teljesít, a kínálat nem bővült érdemben, és az eladók sem kezdtek tömegesen piacra dobni ingatlanokat. Egy fix kínálati oldal találkozott egy dinamikusan növekvő kereslettel, amelynek hatása az árak gyors növekedésében csapódott le” – tette hozzá Mlinárik Márton.