Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2024 harmadik negyedéve között az Európai Unióban átlagosan 54 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak, míg a bérleti díjak ugyanebben az időszakban 26 százalékkal lettek magasabbak. Magyarország mindkét mutatóban az élmezőnyben van, a lakásár-emelkedés 230 százalék volt, ami Észtországgal holtversenyben a legmagasabb, míg a lakásbérleti díjak 109 százalékkal emelkedtek, aminél csak az észt, a litván és az ír adat volt magasabb a vizsgált időszakban.

Általános európai tendenciának mondható, hogy a lakásárak nagyobb mértékben nőttek, mint az albérletárak, bár van néhány kivétel. Ilyen volt az ír, a román, a litván és a finn piac, ahol a lakbérek drágulása meghaladta a lakásárak emelkedését, de Szlovéniában is csekély volt a különbség az elmúlt közel 15 évben. Olaszország pedig az egyetlen, ahol a lakásárak csökkentek, miközben az albérlők költségei nőttek.

Egyetlen európai piacon sem nyíltak azonban annyira szét a lakásárak és az albérleti árak, mint Magyarországon. Ennek oka pedig elsősorban az, hogy a magyar kormány az elmúlt másfél évtizedben jelentős intézkedésekkel támogatta az ingatlanpiacot, ide sorolható a CSOK, a Babaváró hitel, a felújítási támogatások. Emellett a száguldó lakáspiac sok befektetőt is vonzott. Ezek hatása mind a lakásárakban csapódott le, miközben az albérletárak nem növekedtek hasonló ütemben.

„A fenti piaci folyamatok eredményeként az utóbbi években jelentősen csökkent a lakáskiadásból realizálható hozam, ma már nem lehet kétszámjegyű éves megtérüléssel kalkulálni, mint akár bő tíz éve” – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.