Egészség cikkek
Cégvezetők, figyelem! Átverés terjed!
Ne dőljenek be neki!
Csapnivaló a magyarok egészségi állapota, mégsem teszünk ellene
A magyarok alig több mint fele elégedett egészségi állapotával, mégis mindössze ötödük mondta, hogy életmódot váltott az egészsége érdekében.
Gond támadt egy étrend-kiegészítővel? Itt bejelentheti
Bárki bejelentheti, ha étrend-kiegészítők alkalmazásakor feltételezett mellékhatást tapasztalt.
Magyar innováció forradalmasíthatja a gyümölcsfogyasztást
Egy igazi magyar innováció támogatja az egészséges zöldség- és gyümölcsszükséglet kielégítését.
Megér az egészsége napi egy kávé árát?
Az egészség az egyik, ha nem a legfontosabb magánvagyonunk, a legtöbben azonban ezt nem mérik fel időben és csak kevesen gondolnak arra, hogy az egészségükre is biztosítást kössenek.
Most káros vagy sem az aszpartám? Tisztázták a kérdést
Pánikra semmi ok?
Tömjük magunkba az étrendkiegészítőket
Átlagosan havi ötezer forintot költenek vitaminokra, étrendkiegészítőkre a magyarok.
A megélhetés vagy az egészségügyi gondok nyomasztják jobban az időseket?
Leginkább az anyagi, majd az egészségügyi gondok, valamint magány a három legjellemzőbb probléma, amely az idős embereket aggasztja.
A magyarok 62 százaléka helyzetének romlására számít
Az egészségünkbe és a tanulásba fektetnénk többet, ha visszamehetnénk az időben.
Mentes vendéglátóhelyek: ezek most a legjobb vállalkozások az országban
Kihirdették és átadták az idei „Menteshelyek kedvenc helyei” címeket.
Kifizetődő az egészségbe fektetni
„…egyre többen igyekeznek egészségtudatosabban élni Magyarországon és erre áldoznak is az emberek. Tapasztalatból tudom, sokkal kifizetődőbb az egészségbe fektetni, mint a betegségek kezelésére” - Dr. Moll Veronika – orvosigazgató, Hotel Európa Fit****superior - Hévíz.
Nem a koronavírus jelenti a legnagyobb kihívást az egészségügyben
A Covid19 nem az első és nem is az utolsó egészségügyi kihívás, amivel globális szinten meg kell majd küzdeni – derül ki a Roland Berger megatrendekről szóló elemzéséből. A német stratégiai tanácsadó cég egy nagyszabású kutatás összegzéseként adta ki a különböző kérdésköröket körbejáró „Trend Compendium” elnevezésű tanulmánysorozatot. A sorozat második része a koronavírus-járvány kérdésein kívül az éghajlatváltozás egészségügyre gyakorolt hatását, a betegségek arányainak jövőbeli változásait és a betegápolás átalakulásának lehetőségeit boncolja.
Ezt is a pandémia gyorsította fel: jobban figyelnek a nagy cégek a dolgozóik fizikai és mentális egészségére
A járványhelyzet alatt is folyamatosan dübörgő gyárakban már rövidtávon is jelentkezett a munkaerőhiány, ami a piaci előrejelzések szerint a következő években is állandósulni látszik. A probléma megoldásához nagyban hozzájárulnak a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó HR szolgáltatók is, akik felé folyamatosan egyre nagyobb igényt támasztanak a munkáltatók és a munkavállalók is. A piaci tapasztalatok alapján két irány bontakozik ki a munkaerőhiány leküzdésére: a külföldiek alkalmazása, valamint a meglévő kollégák egészségügyi állapotára való odafigyelés.
Ilyen lesz az egészségügy húsz év múlva
A digitalizáció és az adatalapú szolgáltatások tömeges megjelenése két évtizeden belül alapjaiban változtatja meg az egészségügy működését. A páciensekből fogyasztók lesznek, akik proaktívan viszonyulnak saját egészségügyi állapotukhoz. Utánajárnak milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe, majd orvosukkal együttműködve menedzselik egészségüket. Ezek a legfontosabb megállapításai a Deloitte tanácsadócég egészségügyi trendeket vizsgáló globális fogyasztói felmérésének.
Lassan ideje lépned, ha erre az évre adó-visszatérítést szeretnél
Nagyon kevés adót igényelnek vissza a magyarok, az oktatási erőfeszítések ellenére sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen lehetőségeik vannak. Az év vége előtt sokféle megtakarítási formára érdemes szerződni, még az egyszerű életbiztosításra is, hogy adó-visszatérítést kapjunk, vagy alacsonyabb legyen a fizetendő díj – tartja az OVB Magyarország.
Évtizedek kellenek, hogy szervezetünk kigyógyuljon a dohányzásból
Még erős dohányosok szíve is pár év után nagyjából rendbe jöhet, ha abbahagyják a dohányzást, de a teljes gyógyuláshoz jóval több idő kell.
Új korszak jöhet a háztartási tisztítószerek piacán
Hazai fejlesztés forradalmasíthatja a háztartási tisztítószer piacot. A reNEW Technologies kutatói a világon elsőként, szerves anyagok újrafelhasználásával állítanak elő tisztítószereket.
Kevesebb cukrot iszunk az üdítőkkel
2010 óta összesen 43 százalékkal csökkent Magyarországon az üdítőitalok és gyümölcslevek átlagos cukor- és kalóriatartalma. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség korábban tett önkéntes vállalása szerint az alkoholmentes italok átlagos cukor- és kalóriatartalma 2020. év végéig 50 százalékkal lesz kisebb a 2010-es értéknél.
Antibiotikumokkal szennyezettek a folyóink: sok emberéletbe fog ez kerülni
Több száz nagy folyóból vettek mintát tudósok és megdöbbentő képet kaptak azok szennyezettségükről: tele vannak antibiotikumokkal, ráadásul 111 folyóban az egészségre káros mennyiségben. Az antiobiotikumokat tehát megisszuk az ivóvízzel, szervezetünkben a kórokozók hozzászoknak e szerekhez és rezisztenciát alakítanak ki rájuk. Részben emiatt válik egyre több betegség kezelhetetlenné nemzetközi szinten.
Bringázz a munkahelyre: rengeteg pénzt és légszennyezést spórolsz meg vele
Több mint 4700-an ültek nyeregbe a Bringázz a munkába! kampány első két hete alatt, akik összesen 223 850 kilométert tekertek le, 32,2 millió forintot spóroltak a benzinen, és közel 36 tonna szén-dioxid kibocsátását kerülték el május 6. és 20. között.
Kiderült, mire költenének inkább a magyarok
Saját bevallásunk szerint a váratlan balesetektől és betegségektől félünk legjobban, mégis inkább a lakásunkat és gépjárművünket biztosítjuk, mint magunkat, egészségünket – derült ki egy friss kutatásból.
Sok mozgással késleltetheti az Alzheimert
A mozgáshiány, a túlsúly, a magas vérnyomás is növeli az Alzheimerben és hasonló betegségekben szenvedők számát, figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet.
Több ember halhat meg a klímaváltozás miatt, mint gondoltuk
Az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO 2014-ben hozta nyilvánosságra becslését arról, hány ember halhat meg évente a klímaváltozástól. Egy angliai elemzés szerint az évi 250 000 haláleset nagyon óvatos jóslat. Egymást erősítő visszacsatolások növelhetik az áldozatok számát, s ez eltörölhetik mindazt a fejlődést, amit a népegészségügy fejlődése terén a betegségek visszaszorításában ért el a nemzetközi közösség a huszadik században.
Műbalhé az 5G-para
Az 5G-hálózatok ugyanazokon a frekvenciákon működnek, mint a korábbiak, így azok sem jelentenek veszélyt a használókra. Sőt: a korszerűbb, gyorsabb adatforgalom még kisebb sugárterhelést jelent.
A rendszeres mozgással az agyunk is "izmosodik"
Már egy félórás fizikai edzés pozitívan befolyásolhatja agyunk működését és javíthatja mind a fiatalok, mind az idősek memóriáját, mutatták amerikai kutatások.
Nem szégyen az alvás, kár leszokni róla
A felnőtt, az idős ember szervezetének is szüksége van napi 8 óra alvásra. Ha az kevesebb, megrövidítjük életünket és elősegítjük betegségek, köztük a rák kialakulását.
A sok tévézéstől gyorsabban hülyülünk
Helytelen, ha gyerekek naponta órákig ülnek a tévé képernyője előtt – de az öregeknek sem jó. A túl sokat tévézőknek romlik az emlékezőtehetsége.
Fejlődési rendellenességeket okoz a gyerekekben a szennyezett levegő
Az emberiség 90 százaléka nap mint nap rossz minőségű levegőt lélegzik be. Évente mintegy 700 000 öt évnél fiatalabb gyerek hal meg emiatt. A fejlődésben lévő szervezetnek nagyobb károkat okoznak a levegőben lévő szennyező anyagok, mint a felnőttek testének.
Naponta 35 emberrel végez a légszennyezés Magyarországon
A szennyezett levegő által bekövetkező idő előtti elhalálozás nem olyasfajta probléma, ami csak a szegény országokat érintené. Az EU-ban is nagy a baj. A toplista azonban csalóka látványt nyújt: nálunk rosszabb a helyzet. A százezer lakosra jutó halálozási arány jóval nagyobb nálunk, mint a dobogós helyezésű országokban.
Az már alap, hogy a nyári tábor nem gyerekmegőrző
A szülők többsége már nemcsak felügyeletet és szórakozást, hanem gyermeke fejlesztését, fejlődését is elvárja egy nyári tábortól, így a készségfejlesztő táborok előretörése várható volt.
A boltok többségét nem érdekli a környezetbarát termék
Tízből kilenc ember egyetért azzal, hogy saját és gyermekei egészsége, valamint a környezet védelme miatt kevesebb vegyszert kellene használnia. A fogyasztók többsége – a válaszadók 65 százaléka – tart attól, hogy a vásárolt tisztítószer káros a környezetre – egy felmérés szerint.
A városi levegő nem szabaddá tesz, hanem stroke-ot okoz
Nem is annyira a légutakat teszik tönkre a szennyezett levegőben szálló apró porszemcsék, mint inkább az érrendszerünket. Nem egy évet veszítünk el ezzel az életünkből, mint ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet becsülte, hanem kettőt. Az európai elhalálozások közel ötöde a légszennyezés számlájára írható.
Magyarországot is elérik a szúnyogokkal terjedő betegségek
Romániában, Boszniában, Macedóniában már jelen vannak a vírusokat terjesztő szúnyogok. A felmelegedés miatt egyre északabbra húzódik két fertőző szúnyogfajta élőhelye. 2050-re újabb félmilliárd ember lehet kitéve a csípéseiknek, melyekkel olyan betegségeket kaphatunk el, mint a dengue-láz, a Zika-vírus vagy a sárgaláz. A szúnyogok szinte mindenütt megélnek, sekély vízbe és autógumiba is petéznek.
Whopper Impossible – színtiszta növényből
A Burger King azzal hirdeti népszerű Whopperét, hogy „színtiszta marhahús, minden töltelékanyag nélkül”. Most viszont olyan Whoppert kezd forgalmazni amerikai gyorséttermeiben, amely színtisztán növényi anyagokat tartalmaz.
Elmebajt okozhat a kamaszokban a szennyezett városi levegő
Hangokat hallanak, és olyan dolgokat látnak, amiket mások nem. Üldözési mániájukat van, azt hiszik, hogy kémkednek utánuk. Gyakrabban fordulnak elő ilyen kényszerképzetek azon kamaszok körében, akik szennyezett városi levegőt szívtak be testük növekedésének éveiben, mint azoknál, akik vidéken, falusi környezetben nőttek fel – állítják angol kutatók. A vizsgálat kritikusai szerint azonban más okai is lehetnek az elmezavarnak.
Óvatosan a forró teával
Aki túl forrón issza a teát, felsértheti a nyelőcsövét, amivel növeli a nyelőcső-rák kockázatát – mutatta ki egy átfogó kutatás.
Akkor most féljünk az 5G-től vagy ne?
Németországban a héten bocsátották árverésre az új, 5G-s mobiltechnológia frekvenciáit, miközben tudósok a rendszer egészségi veszélyeire figyelmeztetnek. Az illetékes hatóság nem lát problémát.
Nem az a baj, ha néha kirúgunk a hámból
Hogyan együnk egészségesebben? Több zöldség, gyümölcs, kevesebb hús? Igen – de legalább ilyen fontos, hogy mikor.
A férfiak itt is jobban járnak
Mennyi alvástól fosztja meg a szülőket a kisgyerek? Átlag naponta 40 percnyitől, mutatták ki kutatók azzal, hogy az „alvásmegvonás” sokkal nagyobb mértékben sújtja az anyákat, mint az apákat.
A lakásban élők sportosabbak, mint a kertes házban lakók
Nincs időm; nincs erőm elkezdeni; nem találok megfelelő mozgásformát; nem tudom hogyan vágjak bele; nincs, aki támogasson: ezek a leggyakoribb kifogásaink, ha a sportról van szó – derül ki egy online kutatásból.
Hagyd csak a méregtelenítést a vesédre!
Számos sztárdiéta javasolja, hogy kezdjük a napot egy pohár langyos, citromos vízzel, hiszen attól majd felgyorsul az emésztésünk, és rohamtempóban olvadnak majd le rólunk a kilók. Horváth Kata, a Duna Medical Center dietetikusa lerántja a leplet a citromos víz mítoszról, és elmondja, hogyan árthat többet ez a reggeli rutin, mint amennyit használ, ha használ egyáltalán.
Protein vagy szénhidrát? Melyiktől élhetünk száz évig?
A japán Okinawa-szigeteken kiugróan magas a 100 évesek aránya és a legtöbb lakos igen öreg korban is egészséges, gondoskodni tud magáról. A gének mellett a sok szénhidrátból és kevés proteinből álló táplálkozásuk állhat a jelenség mögött.
Nemcsak az számít, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy mikor
Amikor azt fontolgatjuk, hogyan táplálkozzunk jobban, általában arra gondolunk: több zöldséget, gyümölcsöt kellene fogyasztanunk. Ez helyes, de hasonlóan sokat tehetünk egészségünkért, ha figyelünk arra, hogy mikor eszünk.
Akkor most reggelizzünk, vagy ne?
Általános vélemény, hogy reggelizz, mint a király, de vacsorázz, mint a koldus, ha helyesen akarsz táplálkozni. Ausztrál kutatók most éppen ellentétes eredményre jutottak: a reggeli kihagyása segíthet a fogyásban.
Ez az étrend lefogyaszt és a bolygót is megmenti
Nem kell sem vegetáriánusnak, sem vegánnak lenni, hogy megkíméljük bolygónkat az állattenyésztés növekvő környezeti terhelésétől, de kétségtelenül vissza kell fognunk húsfogyasztásunkat. Tudósok előálltak az ideális étrenddel.
Lassan leszokunk róla, de ez nagy hiba
A tudomány régen kimutatta, milyen fontos az olvasás a gyermekek fejlődésében. Azok a kicsik, akik korábban tanulnak meg olvasni, bizonyítottan jobban szerepelnek az intelligencia-teszteken. És a felnőttek?...
Évi egymillió ember hal meg, ha nem tartjuk be a párizsi klímaegyezményt
Egyre nehezebben bírjuk a gyakrabban és erősebben jelentkező nyári hőséget: az idősek korosztály körében növekszik a kánikulák idején az elhalálozások száma, és egyre kevesebbet tudunk szabadtéren dolgozni. A melegebb klíma miatt pedig északabbra hatolnak a szúnyogokkal és szennyezett vízzel terjedő trópusi betegségek. 2000 óta óriásit romlott a helyzet az éghajlatváltozás egészségünkre gyakorolt negatív hatásait illetően.
Tényleg baj, ha nem reggelizünk?
A tanács, hogy reggelizzünk, az örökzöldekhez tartozik, akárcsak az, hogy fogyasszunk sárgarépát, ha jól akarunk látni... Fontos-e tényleg a reggeli?
Mindig az ember a leggyengébb láncszem a kibervédelemben
Kétféle ember, és kétféle cég van: akit már meghekkeltek, és akit meg fognak.
Friss
Munkatársakat keresünk!
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.
Költségkímélés
Háromezer forint ma már nem elég két hamburgerre, nemrég még három is kijött ennyiből
Tovább lassult a „gyerekinfláció”, de éves szinten még így is 8 százalék.
Pénzszerzés
Külföldi piacra lépne a cége? Itt a lehetőség
A Nemzeti Innovációs Ügynökség április 26-án induló XPAND programja a külföldi piacszerzésben segíti az innovatív magyar vállalkozásokat.
Gazdaság
Háromezer forint ma már nem elég két hamburgerre, nemrég még három is kijött ennyiből
Tovább lassult a „gyerekinfláció”, de éves szinten még így is 8 százalék.
Infokom
Hol tartanak a cégek a digitalizációban?
A Digiméter negyedik alkalommal mérte fel a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációjának szintjét.
