Ma már nemcsak Európában, hanem Magyarországon is egyre többen bérelnek lakást. A kínálat folyamatosan bővül, mivel az elmúlt években növekszik azoknak a száma, akik hosszú távú kiadás céljából vásárolnak ingatlant. A Rentingo.com eddigi tapasztalatai alapján több hasznos tippet is összegyűjtött, amelyekre a bérbeadóknak feltétlenül figyelniük kell, ha meg akarják találni a számukra ideális bérlőket.

10-ből 4 lakást befektetési célból vesznek Budapesten, az FHB Index Lakásárprognózisa szerint egyelőre nem valószínű, hogy csökkennének a lakás- és albérletárak, mivel a lakáshiány továbbra is növekszik, és a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) is jó üzlet.

Vegyes a kép az albérletpiacon az országon belül, írja az Ingatlan.com. Az egyetemvárosokban inkább nőnek a bérleti díjak, míg a budapesti kerületek között hatalmasak a különbségek. A legtöbb helyen drágultak az albérletek, de eközben a kínálat is 30 százalékkal bővül egyes városokban, ami visszafogja az árnövekedést.

A lakásbérleti szerződés a bérlő halála esetén rendszerint megszűnik, mivel a bérlő örököse a lakásbérleti jogot nem örökli. Azonban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet olyan, lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, aki a bérletet az elhunyttal azonos feltételek mellett folytathatja. Kik lehetnek jogosultak a lakásbérlet folytatására és milyen feltételekkel?

Miközben a munkavállalók nagy része már a 2018-as cafeteria választással van elfoglalva, a munkáltatóknak a tavaly adott juttatásokhoz kapcsolódóan két határidős feladatra is kell figyelniük 2018. január 31-ig .

Egy januárban életbe lépett jogszabályváltozásnak köszönhetően idén kevesebbet kell adózni a kiadott ingatlanok után, ezáltal megtisztulhat az albérletpiac. A 2017. végéig az albérletből származó évi egymillió forintos határt átlépő bevétel után a 15 %-os szja-n túl plusz 14% EHO-t kellett fizetni. Mivel sokan nem akarták ezt vállalni, inkább trükköztek, de ennek a 2018-as évvel vége.

Lakásbérlet esetén szükség lehet arra, hogy akár a bérbeadó, akár a bérlő a bérleti szerződést felmondással megszüntesse. A felmondás akkor számít jogszerűnek, ha megfelel a törvényi rendelkezéseknek is. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy a bérleti szerződés felmondása jogellenes lesz. Ezért érdemes tudni, miként szüntethető meg a lakásbérleti szerződés.

Több tízezer ingatlan épül jelenleg Budapesten, a legjobb paraméterrel rendelkező lakások pedig már alaprajzról elkelhetnek az átadás előtt. A lakás vásárlás, főként, ha új építésről van szó, jó befektetés, ami hosszú távon sokat hozhat a konyhára.

Az amerikai albérlet-közvetítő portál, a rentcafe.com a japán MORI Intézetnek a világ legvonzóbb nagyvárosairól készített listája alapján összehasonlította az albérletárakat. Az Otthon Centrum kiegészítette mindezt saját, hazai adataival, és megvizsgálta, mekkora lakást tudunk bérelni havi 200 ezer forintért. Az eredmények meglepőek lettek.

A lakásárak emelkedése még mindig megállíthatatlan, a KSH statisztikái szerint Budapesten március végén átlagosan 700 ezer forinttal került többe egy ingatlan, mint 2016 decemberében. Tovább nyílik az olló a főváros és a vidéki települések között. A különbség mértékét jól mutatja, hogy míg egy budapesti fiatal átlagosan közel 18 millió forintért, addig községben élő kortársa 4,2 millió forintért juthat hozzá első ingatlanához.

Az Otthon Centrum felmérése szerint, amíg az első félév során a fővárosban 1700–2700 Ft/m2/hó között béreltek hagyományos téglaépítésű lakásokat, és kis szerencsével már 80-90 ezer forinttól lehetett albérletet kapni, addig a felvételi pontszámok kihirdetését követően a legkedveltebb városrészek – a VI., IX. és XIII. kerület – árai elérték, sőt meghaladták a 3000 Ft/m2/hó értéket. Elfogadható, átlagos állapotú, téglaépítésű lakást a belső városrészekben ma már esélytelen havonta 100-110 ezer forintnál olcsóbban bérelni Budapesten.

Bár a múlt hónap kissé álmosabban telt a lakáspiacon, augusztus végén helyre állhat a világ rendje. Gadanecz Zoltán úgy látja,aki most kezd el albérletet keresni, már kicsit elkésett és gondolkodási idő nélkül kell döntést hoznia.

Az albérletpiac nagyon élénk júliusban és augusztusban elsősorban a felsőoktatási tanév kezdete miatt. A kereslet óriási, a kínálat is nőtt és a bérleti díjak is emelkedtek, ugyanakkor van olyan megoldás, amelynek segítségével a díj mérsékelhető - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

Tegnap este kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, kiderült, hogy kik jutottak be a főiskolákra, egyetemekre. Több ezer gólya keres ilyenkor albérletet vagy eladó ingatlant a fővárosban és vidéken, hogy megelőzzék a nyár végi rohamot, és még idejében megtalálják a megfelelő lakást vagy bérleményt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bérléssel vagy az adás-vétellel kapcsolatos költségeken felül érdemes gondolni vagyontárgyaink megfelelő védelmére is, hiszen ingóságbiztosítás nélkül senki nem téríti meg a károkat, ha egy csőtörés vagy vihar utáni beázás következtében elázik a laptop, vagy betörés miatt kell búcsút mondani a tabletnek, számítógépnek és más értékes tárgyunknak.

Míg a fővárosban már bőven 2000 forint felett van a bérelt lakások négyzetméter ára, addig a vidéki egyetemvárosok bérleti piacán lévő ingatlanok legfeljebb csak súrolják ezt az értéket.

A lakásbérleti díjak emelkedése a vidéki régiókat sem kerüli el. Az egyetemi városok esetén ugyanis átlagban csaknem 6%-kal emelkedtek az árak, tény azonban, hogy ez a szám jelentős területi különbségeket takar. Míg Győrben és Debrecenben érdemi változás nem történt, addig Veszprémben 21%-os, Egerben pedig 17%-os emelkedés tapasztalható. Mindössze egyetlen egyetemi városban, Miskolcon csökkentek az árak, 2%-kal – derül ki az Otthontérkép legfrissebb elemzéséből.

A héten ismertetik a felsőoktatási ponthatárokat, ami lényegében az albérletszezon kezdetét is jelenti – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely bemutatja, hogy a magánszemélyek az albérletszezon kezdetén – július közepén – mennyiért hirdették a kiadó lakásaikat Budapesten és a legnagyobb egyetemvárosokban.

Az egyetemi ponthatárok kihirdetésével pörög fel igazán az egyetemvárosi lakások és albérletek piaca. Az ingatlanok tovább drágultak, az elmúlt évben a frekventált fővárosi kerületekben átlag 25-30 százalékos, az érintett vidéki városokban átlag 10-12 százalékos volt az áremelkedés. Az egyetemistalakások ára 5-7 milliótól kezdődik, albérlet van havi félmillióért is, a felvételt nyertek pedig jól teszik, ha megfontolják, mit posztolnak a közösségi médiában.

A hamarosan kezdődő albérleti roham előtt egyértelmű, hogy a tavaly nyárinál közel 10 százalékkal magasabb, átlagosan 155-160 ezer forintos havi lakásbérleti díjakra kell számítania a diákoknak Budapesten. Sokan választják az új építésű lakásokat, ők átlagosan 16 ezer forinttal kevesebbet fizetnek, mint azok, akik használt bérleményt vesznek ki - derül ki az Otthontérkép július elején készült felméréséből.

A bérleti díjak nem, vagy kis mértékben csökkentek 2017 első félévében tavalyhoz képest, mégis többet fizet ma egy diák, mint 2016-ban. Idén ugyanis a korábbinál nagyobb lakásokat bérelnek, így a havi díj is magasabb. Budapesten négyzetméterenként 1700 – 2700 forint, a vidéki nagyvárosokban 950 – 1700 forint az átlagos havi bérleti díj. A diákoknak számít a campushoz való közelség, így a fővárosban előnyben van a IX és XI. kerület, vidéken pedig Győr, Szeged, Debrecen és Miskolc készülhet „rohamra”. A fiatalak jellemzően közösen bérelnek lakást; 100-120 négyzetméteren 4-5 fő osztozik – foglalja össze az Otthon Centrum albérleti elemzésben.

A felsőoktatási tanév kezdetét megelőző nyári albérletszezonban és a lakásvásárlásoknál is népszerűek a kis alapterületű 20-35 négyzetméteres garzonlakások. Ezek egy része 1 szobából áll, de vannak, amelyek hálófülkét vagy egy félszobát is tartalmaznak. Az ingatlan.com több mint 4 ezer magánszemély által feladott hirdetés adatai alapján készült elemzésében azt vizsgálta, hogy a budapesti garzonlakások eladásnál vagy kiadásánál mennyit számít egy extra szoba vagy érdemes-e kialakítani a magasabb eladási ár vagy bérleti díj érdekében.

Élénkebbé vált a magyarországi, azon belül is elsősorban a budapesti irodapiac: idén áprilisban és májusban az irodát keresők több mint 60 százaléka A vagy B kategóriás irodaházban keresett irodát, szemben az egy évvel korábbi 54 százalékos aránnyal. Ezzel párhuzamosan a lakásban és házban kialakított irodák iránti kereslet 18 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 24 százalékról – derül ki az ingatlan.com csoporthoz tartozó iroda.hu legfrissebb elemzéséből.

Átalakulhat a következő időszakban a bérelt lakások magyarországi piaca. Az elmúlt években látható jelentős áremelkedés a fővárosban véget ért és várhatóan nem folytatódik, a vidéki városokban azonban még van tér az élénkülésre, de inkább a keresleti oldalról, és ez sem feltétlenül jár majd drágulással - olvasható az ingatlan.com elemzésében, amely az albérletpiacon várható változásokat vizsgálja, egyúttal bemutatja a budapesti és nagy egyetemvárosok átlagos bérleti díjait.

Az egyetemisták és főiskolások egy részének problémát jelent a lakhatás: kevés a kollégiumi férőhely, több mint 30 százalékos a túljelentkezés, emellett a kiadó lakások bérleti díja pedig az utóbbi két évben jelentősen emelkedett – áll az ingatlan.com elemzésében. Az egyetemeknek ráadásul az egyre nagyobb számban érkező külföldi, köztük amerikai diákoknak is szállást kell találniuk.

Kifulladni látszik az albérletdrágulás, Budapesten 130 ezer forint volt az átlagos havi bérleti díj január közepén. A fővárosban a kiadó lakások kínálata 40 százalékkal nőtt, egyensúlyba került a kereslettel ugyanakkor az egyetemi városokban is több a szabad lakás.

Milyen buktatói vannak az Airbnb bérbeadásnak? Mi a közös képviselő feladata ezzel kapcsolatban? A hosszú távú, vagy rövidtávú bérbeadás az előnyösebb, és milyen adózási tendenciák várhatók 2017-re? – csak néhány azok az aktuális kérdések közül, amelyekre a Magyar Ingatlan Akadémia egyedi képzésén a szakemberek első kézből adtak választ.

A budapesti belső kerületekben lévő lakások bérleti díja 20-30 százalékkal magasabb lehet a fővárosi átlagnál. Ez a különbség 3-5 évvel ezelőtt mindössze 10 százalék volt, a növekedés pedig elsősorban a lakáshotelek elterjedésének köszönhető - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely a magánszemélyek által kiadásra meghirdetett több mint 100 ezer lakás bérleti díját vizsgálta meg.

A jövő évi cafeteriaváltozások között néhány újabb, adómentesen adható juttatás is szerepel, köztük az albérlet-, hivatalos nevén mobilitási célú lakhatási támogatás. Lássuk, kinek és hogyan adható!

Kecskemét az a kivételes vidéki város, ahol - elsősorban egy jelentős autóipari beruházásnak köszönhetően - még a válság évei alatt sem torpant meg ingatlanpiac. A helyzet azóta is hasonló, sőt a kilátások tovább javultak. A szakértők szerint akár befektetési céllal is érdemes itt lakást vásárolni, főleg mert néhány kivételes újépítésű projekt remek lehetőséget kínál erre.

Magyarországon 480 ezer háztartásnak van lakáscélú megtakarítása, ami egyrészt az ingatlanpiaci keresletet is fűtheti a jövőben, másrészt hosszú távon nyugdíjcélú megtakarítást is jelenthet számukra. A lakásbefektetés ugyanis kedvező alternatíva: az ezredfordulót követően a lakások átlagos négyzetméterára több mint 300 százalékkal nőtt, ami még az inflációt figyelembe véve is jelentős értéknövekedést eredményezett. A bérleti díjak nettó keresetekhez mért aránya alapján pedig a lakásbefektetés a havi átlagbér több mint felét biztosíthatja többletjövedelemként.

Az már nem hír, hogy óriási a kereslet a bérlakások iránt, különösen az egyetemisták nyár végi rohama miatt. Ami érdekesebb, hogy sokan a belvárosban egyáltalán nem találnak lakást, de a külső kerületekben is jóval drágábban, mint két-három éve.

Különbséget kell tenni a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadás és a rövid távú, néhány vendégéjszakára szóló szolgáltatás között. Míg az egyiknél nem, a másiknál kötelező az adószám – hívta fel a figyelmet az adóhatóság.

Másfél hét alatt bérlőre találnak a kiadó lakások Budapesten és a nagyobb vidéki városokban. A panellakások kelnek el a leghamarabb, átlagosan 8 nap alatt veszik ki ezeket, de a téglalakásoknál is elég 11 nap. Idén az egyetemkezdés előtti időszakban 25 százalékkal nőtt a kereslet a bérelt lakások iránt.

A közelmúltban hozták nyilvánosságra a felsőoktatási intézmények a felvételi ponthatárokat és hamarosan indul az őszi szemeszter. A hallgatók lakhatása mindig sarkalatos pont, lévén a bérleti díjak az ingatlanpiac fellendülésének köszönhetően akár a 100 000 forintot is elérhetik. Éppen ezért az átmeneti megoldás helyett érdemes lehet befektetésben gondolkodni.

Megindult a diákok rohama az olcsóbb lakásokért, a fővárosi kiadó lakások keresési száma 22 százalékkal nőtt az elmúlt néhány napban - közölte az Otthontérkép ingatlankeresési portál.

Országszerte nőttek az albérletárak, Budapesten 100 ezer forintról indulnak a bérleti díjak, ennél olcsóbban kevés kiadó lakás található a piacon. A nagy vidéki egyetemvárosokat is elérte az albérletboom: Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Miskolcon 7-65 százalékkal nőttek a havi bérleti díjak.

A hazai ingatlanpiac egy ideje nagy változáson megy át, és ez a leginkább a fővárosban érzékelhető. Több ezer fiatal és útkereső felnőtt választotta mindig is Budapestet lakhelyéül, ami kifejezetten kedvez az albérlet tulajdonosoknak és nagy kihívást jelent az albérletkeresők számára, azonban az utóbbi években a lakhatás költségei rég nem látott magaslatokba emelkedtek.

Kicsit mérsékeltebb most a kereslet az ingatlanpiacon, mint az év elején volt, a visszaesés azonban már májustól érezhető, a meleg csak rátett egy lapáttal. Július végén érkeznek azonban az egyetemisták, majd következik egy ingatlanpiaci szempontból forró ősz, ahol az eddigi keresleti piac akár kínálativá is válhat, magával hozva az árak csökkenését.

Vásárolni és eladni sem könnyű az ingatlanpiac jelen helyzete szerint, ami már magában lehangoló dolog, ezt pedig csak a bérleti és négyzetméterárak tudják überelni, amelyek láttán még a statisztika helyessége is megkérdőjelezhető.

Párizsban és Budapesten is a nettó keresetek 60 százalékát viszi el a bérleti díj – derül ki az ingatlan.com összeállításából. Ha azonban a magyar szurkolóknak kedves francia és magyar városokat vetjük össze, akkor az látszik, hogy Franciaországban a fizetés harmadából kijön egy bérelt lakás, míg a magyar városokban a keresetek több mint felét elviszi az albérlet.

Lecsengett a tavalyi őrület a budapesti belváros ingatlanpiacán, most már nem kelnek el „akármennyiért” a lakások. Albérletből, szálláshelyből azonban óriási a hiány: aki most adja ki az ingatlanát, az gyakorlatilag annyit kér, amennyit akar.

Magyarországon 200 ezer bérlőknek piaci alapon kiadott lakóingatlan is lehet az ingatlan.com becslése szerint. A kiadott ingatlanok országos átlagos bérleti díja havi 100 ezer forint körül mozog, így a piac mérete éves szinten 144-240 milliárd forintra rúghat. Ez pedig csak a személyi jövedelemadó szempontjából 19-32 milliárd forintos összeget jelentene, ha mindenki teljesítené adófizetési kötelezettségét.

Az új - még el nem fogadott szabályokat tartalmazó - adócsomag érinti a bérelt lakások akár 100 milliárd forintos nagyságrendű piacát: a lakóhelyüktől távol dolgozó alkalmazottaknak adott lakhatási támogatás adómentes lehet, emellett a munkáltató adókedvezményt is kaphat. A javaslat fehérítheti az albérletpiacot, valamint drágulást is hozhat, mindezt úgy, hogy a bérlők által fizetett összeg nem feltétlenül növekszik. A lakást bérbeadó magánszemélyek is választhatnák az átalányadózást, azonban ennek mértéke egyelőre nem ismert.

Úgy fest, az albérletárak emelkedése a múlté, sőt, a legnagyobb piacon, Budapesten áprilisban - éves szinten - 2,5 százalékkal havi 156 ezer forintra mérséklődtek az átlagárak - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely szerint a növekvő kínálat egyre mérséklődő kereslettel találkozik.

Az elmúlt másfél év az áremelkedés és a növekvő kereslet jegyében telt az ingatlanpiacon, de jelenleg már az árak tekintetében jelentkeznek a stagnálás jelei. Az elkövetkező időszakban a CSOK miatt végre bővülésnek induló újlakás-kínálat foghatja vissza a használt lakások piacát. De hol járnak most az árak a használt lakások, illetve a kiadó ingatlanok piacán? És mit hoz a jövő?

Megállni látszik a fővárosi albérletboom. Budapesten február elején 160 ezer forintért hirdették a kiadók lakásokat, ami megegyezik a tavaly februári szinttel. Ugyanakkor vannak kivételek, a XIII. kerületben például 20 százalékkal nőtt az átlagos bérleti díj a legnépszerűbb, 50-70 négyzetméteres téglaépítésű lakások esetében - derül ki az ingatlan.com összesítéséből.

Októberben és novemberben átlagosan havi 130 ezer forintért lehetett kivenni egy budapesti - 40-80 négyzetméteres lakást, ami 8 százalékos díjemelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A megyeszékhelyek közül Pécsen 33 százalékkal, Miskolcon 28 százalékkal nőttek a bérleti díjak, miközben Szekszárdon 18, Szombathelyen pedig 20 százalékkal csökkentek - derül ki az ingatlan.com friss összeállításából, amely szerint több nagyvárosban a nettó fizetés kétharmadát elviheti egy albérlet.

A bérleti díjak komolyan emelkedtek az idei évben, a fellendülés mögött hasonló okok húzódnak meg, mint az adásvételek esetén: a háztartások javuló bizalma, az elhalasztott költözések megvalósulása. Értelemszerűen a bérleti piacon azok jelennek meg, akik nem rendelkeznek elegendő tőkével a lakásvásárláshoz, de a magas bérleti díjak mellett felmerül a kérdés, jobban megéri-e a lakásvásárlást hitelből finanszírozni, mint ugyanazt a lakást kibérelni? Az Otthon Centrum és az Otthon Centrum Hitel Center számításai szerint egyértelműen igen. Tíz éves időtávon a lakásbérlés és ugyanannak a lakásnak a hitelből történő megvásárlása között akár tízmillió forintos költségkülönbség is lehet, az utóbbi javára.