Vásárolni és eladni sem könnyű az ingatlanpiac jelen helyzete szerint, ami már magában lehangoló dolog, ezt pedig csak a bérleti és négyzetméterárak tudják überelni, amelyek láttán még a statisztika helyessége is megkérdőjelezhető.

Párizsban és Budapesten is a nettó keresetek 60 százalékát viszi el a bérleti díj – derül ki az ingatlan.com összeállításából. Ha azonban a magyar szurkolóknak kedves francia és magyar városokat vetjük össze, akkor az látszik, hogy Franciaországban a fizetés harmadából kijön egy bérelt lakás, míg a magyar városokban a keresetek több mint felét elviszi az albérlet.

Lecsengett a tavalyi őrület a budapesti belváros ingatlanpiacán, most már nem kelnek el „akármennyiért” a lakások. Albérletből, szálláshelyből azonban óriási a hiány: aki most adja ki az ingatlanát, az gyakorlatilag annyit kér, amennyit akar.

Magyarországon 200 ezer bérlőknek piaci alapon kiadott lakóingatlan is lehet az ingatlan.com becslése szerint. A kiadott ingatlanok országos átlagos bérleti díja havi 100 ezer forint körül mozog, így a piac mérete éves szinten 144-240 milliárd forintra rúghat. Ez pedig csak a személyi jövedelemadó szempontjából 19-32 milliárd forintos összeget jelentene, ha mindenki teljesítené adófizetési kötelezettségét.

Az új - még el nem fogadott szabályokat tartalmazó - adócsomag érinti a bérelt lakások akár 100 milliárd forintos nagyságrendű piacát: a lakóhelyüktől távol dolgozó alkalmazottaknak adott lakhatási támogatás adómentes lehet, emellett a munkáltató adókedvezményt is kaphat. A javaslat fehérítheti az albérletpiacot, valamint drágulást is hozhat, mindezt úgy, hogy a bérlők által fizetett összeg nem feltétlenül növekszik. A lakást bérbeadó magánszemélyek is választhatnák az átalányadózást, azonban ennek mértéke egyelőre nem ismert.

Úgy fest, az albérletárak emelkedése a múlté, sőt, a legnagyobb piacon, Budapesten áprilisban - éves szinten - 2,5 százalékkal havi 156 ezer forintra mérséklődtek az átlagárak - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely szerint a növekvő kínálat egyre mérséklődő kereslettel találkozik.

Az elmúlt másfél év az áremelkedés és a növekvő kereslet jegyében telt az ingatlanpiacon, de jelenleg már az árak tekintetében jelentkeznek a stagnálás jelei. Az elkövetkező időszakban a CSOK miatt végre bővülésnek induló újlakás-kínálat foghatja vissza a használt lakások piacát. De hol járnak most az árak a használt lakások, illetve a kiadó ingatlanok piacán? És mit hoz a jövő?

Megállni látszik a fővárosi albérletboom. Budapesten február elején 160 ezer forintért hirdették a kiadók lakásokat, ami megegyezik a tavaly februári szinttel. Ugyanakkor vannak kivételek, a XIII. kerületben például 20 százalékkal nőtt az átlagos bérleti díj a legnépszerűbb, 50-70 négyzetméteres téglaépítésű lakások esetében - derül ki az ingatlan.com összesítéséből.

Októberben és novemberben átlagosan havi 130 ezer forintért lehetett kivenni egy budapesti - 40-80 négyzetméteres lakást, ami 8 százalékos díjemelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A megyeszékhelyek közül Pécsen 33 százalékkal, Miskolcon 28 százalékkal nőttek a bérleti díjak, miközben Szekszárdon 18, Szombathelyen pedig 20 százalékkal csökkentek - derül ki az ingatlan.com friss összeállításából, amely szerint több nagyvárosban a nettó fizetés kétharmadát elviheti egy albérlet.

A bérleti díjak komolyan emelkedtek az idei évben, a fellendülés mögött hasonló okok húzódnak meg, mint az adásvételek esetén: a háztartások javuló bizalma, az elhalasztott költözések megvalósulása. Értelemszerűen a bérleti piacon azok jelennek meg, akik nem rendelkeznek elegendő tőkével a lakásvásárláshoz, de a magas bérleti díjak mellett felmerül a kérdés, jobban megéri-e a lakásvásárlást hitelből finanszírozni, mint ugyanazt a lakást kibérelni? Az Otthon Centrum és az Otthon Centrum Hitel Center számításai szerint egyértelműen igen. Tíz éves időtávon a lakásbérlés és ugyanannak a lakásnak a hitelből történő megvásárlása között akár tízmillió forintos költségkülönbség is lehet, az utóbbi javára.

2015-ben sem a kiadó lakások, sem az albérletkeresők száma nem nőtt jelentősen. Az albérleti piacon tapasztalható változások elsődleges mozgatórugója a kiadó körből kikerülő és az eladó körben megjelenő ingatlanok magas aránya.

Ma Magyarországon több millió embert érint a lakhatási válság: tízezrek élnek hajléktalanként és a hajléktalanság peremén, százezrek pedig zsúfolt, egészségtelen lakókörülmények között vagy hátrányos helyzetű térségekben. Az elmúlt év kormányzati intézkedései nem segítettek, sokszor inkább fokozták a lakhatási szegénységet – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország 2014. évi lakhatási jelentéséből.

A lakásbérleti szerződések megszüntetésének egyik gyakori oka, hogy a bérlő nem fizeti meg a lakbért. A Lakástörvény szigorú szabályokat ír elő a felmondás kapcsán, amelyeket érdemes betartani, ha el akarjuk kerülni, hogy a felmondás szabálytalan legyen – figyelmeztet szakértőnk. Ha ugyanis a felmondás nem felel meg a jogszabályoknak, az ahhoz vezethet, hogy a kiköltözni nem akaró bérlőnek ad igazat a bíróság, és a bérbeadó kezdheti elölről a felmondási folyamatot. Ez pedig további költségekkel és időveszteséggel jár. Miként kell felszólítani a bérlőt a felmondás előtt? Lehetséges-e előzetes felszólítás nélkül felmondani?

Budapesten és több egyetemi városban – Pécsen, Debrecenben, Szegeden – 4-33 százalékkal nőttek tavalyhoz képest lakások bérleti díjai. Ezzel szemben Győrben csökkenés következett be – derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely szerint Budapesten a 40-59 négyzetméteres lakások havi átlagos kínálati bérleti díja 140 ezer forint. Az ingatlan.com szerint az abérletidíj-emelkedésben szerepe van a turizmusra épülő rövid távú lakáskiadásnak és az elmaradt lakásépítéseknek is.

Egyre nagyobb az igény az albérletek iránt, ráadásul augusztusban a keresleti oldalt tovább növelik a kollégiumi férőhelyekről kiszorult diákok is. Annak, aki megengedheti magának, hosszú távon jobban megéri saját ingatlant vásárolni, az alacsony kamatok miatt ráadásul most mindenképpen érdemes hitelfelvételben is elgondolkodni.

Az egyetemi ponthatárok kihirdetését követően mindig felpezsdül a lakásbérleti piac. Idén azonban már eleve bajban vannak akik bérelni szeretnének, mert a kínálat nem tudja kielégíteni a hatalmas igényeket. Így a diákok „nehezített pályán” kénytelenek keresni. A Duna House elemzéséből az okok, trendek és a legfrissebb árak is kiderülnek.

A nyár vége felé egyre több diák keres kiadó lakást, hogy szeptemberben már az egyetem közelében lakjon. A szabályokat viszont kevesen ismerik, pedig sok kellemetlenséget megúszhatnak a felek, ha a bérbeadás körül minden papír rendben van.

Július 24-én nyilvánosságra hozták a felvételi ponthatárokat, és ezzel nemsokára elkezdődik a diákok albérletkeresésének időszaka, amikor felbolydul a főváros és az egyetemi városok bérlakás piaca és szinte alig marad kiadandó lakás. Friss adatokkal segítünk a keresőknek.

Tömegesen érkeznek közérdekű bejelentések a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, amelyekben ingatlan adózatlan bérbeadására hívják fel a figyelmet. Sokszor elég egy feldühített szomszéd, vagy a bérlő és a bérbeadó közötti elszámolási vita, és a feketéző bérbeadó máris az adóhivatal célkeresztjében találhatja magát.

Még tart az egyetemisták, főiskolások albérlet-keresési rohama, az érdeklődés a hónap végéig élénk maradhat, de a kínálatból lassan elfogynak az igazán jó adottságú lakások az Otthon Centrum (OC) tapasztalatai szerint.

Az elmúlt években egyre nagyobb azon szülők aránya, akik az egyetemet kezdő gyermekük számára nem bérelnek, hanem inkább úgy vásárolnak többszobás lakást, hogy a szobák kiadhatóak legyenek. Kalkuláljunk?