A lakáspiac 2008 óta hullámvasútszerű pályán ingadozik: hol megérné az összes megtakarítást befektetni az ingatlanokba, hol pedig hanyatt homlok menteni kellene a pénzt valami másba. A helyzet faramuciságát az is jól szemlélteti, hogy nem csak régió és régió, hanem kerület és kerület között is hatalmas a szakadék, az árváltozás tükrében, főként, ha az ember csak bérelne. A főváros legdrágább kerülete jelenleg az V. a legolcsóbb pedig a XIX. A négyzetméter árak között százezer forintos eltérések vannak, sőt a csillagászati összegek mellett a bérbeadás időtartama is megváltozott, ugyanis a hosszú távú szerződéseket felváltották a rövid, egy-két évre szóló albérleti megállapodások - közölte az Openhouse Ingatlan Zrt.
Az átalakulás a megnövekedett kereslet számlájára írható, ami a tulajdonosokat előnyösebb helyzetbe hozta, akik így bőrvastagságtól függően, akár 200.000 forintot is elkérhetnek havonta a lakásért. Noha az év elején 9%-kal csökkent az albérletek iránt igény, és az árak is stabilizálódtak, még mindig jócskán megkérik az árát a lakhatásnak. Egy másfél szobás albérletért lelkiismeret-furdalás nélkül el lehet kérni 120-140 ezer forintot, ha pedig még egy félszoba tartozik hozzá, az ár 180-200 ezer forintról indul. Ez utóbbi főként a belvárosi kerületekre igaz. Ám a helyzet Budapesten kívül sem jobb, például Debrecenben is azonos áron kelnek most el a bérlemények.
A főváros külkerületeinek titulált XIII., IV., és XIV. kerületében járnak legnagyobb szerencsével azok, akik a centrumtól nem messze, de mégis elérhető áron akarnak bérelni, mert itt az árak négyzetmétertől függően havi 60-120.000 forint között mozognak. Mostanság használt lakást venni sem jó ötlet fővárosban, mert egy elfogadható paraméterekkel rendelkező lakás átlagára 16,3 millió forint. Vidéken talán jobbak a kilátások, főként az észak-magyarországi régióban, ahol 5,8 millió forint körül mozognak a házárak. Ennek ellenére még mindig Magyarország áll az EU-tagállamok lakásárait összehasonlító lista élén, és ki tudja, meddig marad ez így.
