A bérelt lakások piacán is változásokat eredményezhetnek a parlamenthez kedden benyújtott törvénymódosító javaslatok - értékelte friss elemzésében a tervezett változtatásokat az ingatlan.com. Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője szerint nagyon fontos, hogy az adócsomagban szereplő intézkedések még nem hatályosak, azaz nincsenek kőbe vésve, ezért korai lenne pontos előrejelzést adni a lépések lakóingatlan- és albérlet-piacra gyakorolt hatására.
A javaslatok benyújtásáról itt olvashat!
“Az azonban már látható, hogy a lépések a gazdaság, ezen belül a bérelt lakások piacának fehérítését, emellett a távolabbi településen lévő munkahely-választást is ösztönözhetik” - mondta Balogh László. A tervekben ugyanis többek között szerepel, hogy a munkáltató adómentesen nyújthat lakhatási támogatást munkavállalójának, amennyiben a hetente legalább 36 órát dolgozó alkalmazottja állandó lakhelye minimum 60 kilométerre van munkahelyétől, vagy az oda- és visszautazás ideje meghaladja a három órát.
Adómentes juttatás és átalányadó?
Az intézkedések a munkáltatók számára kedvezőek, mert társasági adókedvezményt is kaphatnak, amennyiben támogatják a mobilizációt, vagyis az adott munkahelytől távol élő munkavállalóik lakhatását. A lakhatási támogatás mértékét a minimálbérhez köti a tervezet, mégpedig úgy, hogy a foglalkoztatás első két évében a minimálbér 40 százalékát fizetheti adómentesen a munkáltató, a következő két évben az igazolt bérleti díj negyedét, majd az ötödik évben 15 százalékot adhat, ez pedig havi szinten több tízezer forintos támogatást jelenthet a munkavállaló számára.
A munkáltatókat adómentességgel és további adókedvezménnyel arra is ösztönözhetik a tervezett módosítások, hogy dolgozóiknak lakást béreljenek. A tulajdonosi oldalt érintheti az a tervezett változtatás, amely szerint az átalányadózásról szóló szabályok a lakást bérbe adó magánszemélyekre is vonatkozhatnak a jövőben . “Több kérdéses pont nem tisztázott még a törvényjavaslatban: egyrészt lehet úgyis értelmezni a tervezetet, hogy a lakhatási támogatásra csak az újonnan felvett munkavállalók lesznek jogosultak. Másrészt nem teljesen világos, ha valaki magánszemélyként az átalányadózást választja a lakásbérbeadás során, akkor mennyi adót kell fizetnie” – mondta Balogh László. A szakértő szerint a kínálat alapján a magyarországi albérletpiac mérete - óvatos becsléssel is - 100 milliárdos nagyságrendű lehet évente, de a feketén kiadott lakások miatt pontos számot nehéz mondani. Mindenesetre, ha a tervezett változások fokozzák majd a mobilizációt, akkor rövid és hosszabb távon egyaránt hatással lesz az albérletpiacra, elsősorban a városokban eredményezhet élénkülést.
Lehetséges nyertesek és vesztesek
Bár a szerdán nyilvánosságra került tervezet még változhat, az valószínűsíthető, hogy az intézkedések kedveznek a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt, előbbiek ugyanis kedvezményesen nyújthatnak támogatást a dolgozóknak, akik pedig kevesebből is megúszhatják a lakásbérlést. A lakást kiadók számára a várható új szabályozás azért jöhet jól, mert a bérleti díjak akár növekedhetnek, amellett, hogy a bérlőknek ez kevesebb pénzébe kerül. (A bérleti díjak meredek emelkedése miatt most már inkább megveszi a lakást a magyar, nem bérli.) A szakember szerint nem kedveznek az új szabályok azoknak, akik nem a havi fizetésükből fedezik lakásbérleti díjat. Azokat a munkavállalókat is hátrányosan érintheti a javaslat, akiknek állandó lakhelyük és munkahelyük ugyanazon településen belül van, vagy munkáltatójuk annak ellenére nem ad nekik támogatást, hogy jogosultak lennének rá.
Ha a bérelt lakások piacát érintő tervezett lépések a jelenlegi formájukban lépnek életbe, akkor várhatóan az albérletpiacon – különösen az iparilag fejlett és a munkaerő-hiánnyal küzdő régiókban és városokban, például Budapesten, Győrben, Székesfehérváron, Kecskeméten – tovább emelkedhetnek a bérleti díjak, a lakásukat bérbe adók ugyanis feljebb vihetik az árakat amellett, hogy a bérlők számára nem feltétlenül emelkedne a havi díj összege.
