Magyarország bruttó hazai terméke 2012 III. negyedévében 1,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett. A csökkenést jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság teljesítmény-visszaesése, valamint a költségvetési szigor fékező hatása. 2012 első három negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Fölöslegesen dolgoztatta a honatyákat a parlament nyári rendkívüli ülésszakán a kormány. A 2013. évi költségvetés akkor elfogadott főszámaiból – miként azt az ellenzék és szakemberek is megjósolták – év végére nem sok maradt. A kabinet csütörtökön benyújtotta a parlamentnek zárószavazás előtti módosító javaslatát, amellyel átvezeti a jövő évi büdzsén a megváltozott makrogazdasági kilátások hatásait, valamint a három Matolcsy-csomagot. A végeredmény nem sok jóval biztat: az eredeti tervekhez képest a hiány nagyobb, a növekedés csökken, az infláció nő, a beruházás és a lakossági fogyasztás stagnálás helyett visszaesik, az export és az import növekedése mérsékeltebb, a munkanélküliségi ráta pedig nő. A tervek szerint az országgyűlés december 10-én, hétfőn szavaz a költségvetésről.

A 2015 végéig lehívható 8200 milliárd forint összegű európai uniós forrásból eddig 3200 milliárdot fizettek ki, miközben a pályázható összeg 95 százalékát már meghirdették, 85 százaléka támogatói döntéssel bír.

A 2008-2009-es válságot alulmúló szinteken állnak a feldolgozóipari mutatók. A Kopint-Tárki negyedéves konjunkturatesztjének eredményei alapján a magyar feldolgozóipar 2013-as teljesítménye legfeljebb stagnálás közeli állapotban lehet, ami pedig azt jelentené, hogy a 2008-2009-es válság után, a 2012-2013-as évet is a recesszió fogja jellemezni az ágazatban.

Vagy önkritikát gyakorol a kormány, és reálisan végiggondolja, mekkora a tényleges teljesítés a 2013. évi költségvetés bevételi sorai mögött, és ehhez képest határozza meg az összegeket, vagy továbbra is irreális számokat ír a büdzsébe – áll a Policy Agenda e heti elemzésében, amely szerint a kiadási oldalt is érdemes lenne szemügyre vennie a kabinetnek.

A magyarok négyötöde a megélhetési költségek emelkedése miatt aggódik leginkább, és főleg emiatt 41 százalékuk úgy látja, hogy a következő egy év során saját háztartása anyagi helyzete is tovább romlik. Megtakarítással csak a válaszadók egynegyede rendelkezik, de egyre jellemzőbb a megfontolt költekezés és az átgondolt hitelfelvétel.

A kormányok az egész világon több bevételt terveznek beszedni az áfából, miután a társaságiadó-kulcsok a társaságok profitjával együtt csökkennek, és a vállalati nyereség valamint a munkaerő is egyre szabadabban áramolhat. „A közvetett adók rendszere megnövekedett adminisztrációs terhet és nagyobb hibázási lehetőséget jelent a szervezetek számára” – mondta el Tim Gillis, a KPMG globális közvetettadó-tanácsadási csoportjának vezetője az OECD „Consumption Tax Trends 2012” című kiadványát kommentálva.

Ismét a fellendülés irányába billent novemberben a feldolgozóipar: a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) Beszerzési Menedzser Indexének (BMI) szezonálisan kiigazított novemberi értéke 52,3 pont. A vizsgált részindexek négy kivételével javultak októberhez képest, és a foglalkoztatottság visszaesése is abbamaradt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar gazdaság az idei 1,5%-os visszaesés után jövőre is csak stagnálni fog, ami Szlovénia után a leggyengébb teljesítmény lesz a régióban. Az újabb széleskörű adóemelések és további jövő évi megszorítások hatására az államháztartási hiány idén és jövőre is 3% alatt maradhat. Ennek fenntarthatósága azonban kérdéses, így nem biztos, hogy jövőre kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól. A jelenleg kedvező hazai pénzpiaci helyzet bármikor jelentősen romolhat.

A versenyképesség érdekében az Európai Unió innovációs politikájának fókuszában a hatékonyság növelésének kell állnia – derül ki az Ernst & Young „Az egyszerűség ereje” című tanulmányából, amelynek eredménye alapján a tanácsadócég több pillérből álló javaslatcsomagot terjesztett elő.

Amiben a magyar kormány, valamint a hazai és külföldi elemzők biztos, hogy egyetértenek: több mint egy év elteltével sem tudni azt, lesz-e hitelmegállapodása Magyarországnak az IMF-fel és az EU-val. Varga Mihály főtárgyaló szerint akár eredménynek is tekinthető, ha nem lesz megállapodás, Orbán Viktor miniszterelnök pedig egyenesen arról beszélt szokásos pénteki rádióinterjújában – kiemelve a lakosság állampapír-vásárlási hajlandóságát –, hogy az országnak nincs szüksége pénzre, mert finanszírozható. Varga szerint a befektetőknek elég garancia kell legyen „a magyar állam, amely több mint ezer éve működik”.

Nem csak szociális, de gazdasági szempontok miatt sem engedheti meg magának az Európai Unió a hátrányos helyzetben lévő csoportok kimaradását a munkaerőpiacról. A 25 év alatti, a megváltozott munkaképességű vagy például a nem megfelelően képzett munkavállalók helyzetének javítása éppen ezért az egyik legfontosabb feladata a következő években az Uniónak.

Tovább zsugorodik a külkereskedelem: szeptemberben éves összevetésben a kivitel volumene 4,9, a behozatalé 5,8 százalékkal csökkent. A legnagyobb súlyú gépek és szállítóeszközök exportja a tizedével esett vissza, az import pedig minden árufőcsoportban mérséklődött a Központi Statisztikai Hivatal friss gyorsjelentése szerint.

A harmadik negyedévben ismét esett a beruházások volumene. A dinamika némiképp csökkent, s jó hír az is, hogy a feldolgozóiparban újra bővülést mértek a statisztikusok, áttörésben bízni ugyanakkor úgy tűnik egyelőre nem érdemes.

A tranzakciós adó bevezetése miatt nemcsak megemeli a sárga csekkek díját a Magyar Posta jövőre, hanem új terméket is bevezet a megszokott terméknek a bevétele 15-16 százalékát generáló készpénz-átutalási megbízások terén a Népszabadság információi szerint.

Augusztus-októberben között tovább nőtt a foglalkoztatás, ám a bővülés dinamikája mérséklődött, a munkanélküliségi ráta pedig enyhén emelkedett - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből.

Az utolsó órákban is folyamatosan módosultak az adótörvények változásairól szóló kormány-előterjesztések, ami előrevetíti, hogy még érheti meglepetés a közeljövőben a piac szereplőit.

Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében mégsem mentesülnek a közművezetékek után fizetendő adó alól a földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékek.

A szakszervezetek szerint felül kell vizsgálni az idén július elsején hatályba lépett új Munka törvénykönyvét, a munkaadók szerint azonban ez még túlságosan is korai lenne.

Több valós, a reálfolyamatok által igényelt problémára is választ ad ugyan a jövő évi adóváltozásokról az Országgyűlés által a múlt héten elfogadott jogszabálycsomag, de az adóteher és a vállalkozási tevékenységgel összefüggő adminisztráció is érdemben nőhet 2013-tól. – mondta el a Piac&Profit megkeresésére Gerhát Mihály a KPMG szenior menedzsere.

Megjelent a közműcégek adójáról szóló törvény a pénteki Magyar Közlönyben. A jogszabály értelmében a jövő évtől a közmű- és telekommunikációs cégek méterenként 125 forintot fizetnek a vezetékek után. A friss jogszabályhoz már megjelenése napján módosító indítványt nyújtott be a kormány, amely értelmében az FGSZ és a Mavir sem mentesülne az adó alól.

Május óta lényegében változatlan a GKI-Erste konjunktúra-index értéke. Az év eleji szerény emelkedést májusban zuhanás, azóta pedig enyhe hullámzás követte. A GKI által végzett felmérés szerint novemberben az üzleti és a fogyasztói várakozások is kissé javultak, de így sem érték el áprilisi, egyébként akkor is igen alacsony értéküket.

A Standard & Poor's péntek este az eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BB"-re rontotta a hosszú futamidejű magyar államadósság besorolását. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye komolytalannak értékelte a leminősítést. A hazai elemzők szerint a hitelminősítő döntése mögött a növekedési problémák állnak, s az IMF/EU megállapodással elkerülhető lett volna. A londoni elemzők váratlannak értékelték a lépést.

A kormány gyorsított ütemben módosíttatja a 2012-es költségvetést. Ennek legfőbb oka az 5000 fő alatti települések számára elrendelt adósságrendezés. A Policy Agenda heti elemzésében ezért azt vizsgálta meg, hogy tartható-e az idei hiánycél.

„Itt a vége” – kommentálta a Reuters hírügynökségnek egy uniós brit diplomata, hogy az uniós tagországok vezetői pénteken megállapodás nélkül felfüggesztették a tárgyalásokat az Európai unió 2014 és 2020 közötti költségvetéséről.

A kkv-k kiemelten fontos részét képezik egy fejlődő gazdaságnak, de az európaiak mindössze 37%-a szeretne vállalkozni a jövőben. Az attitűdváltás alapvető kihívás, amiért az EU is sokat tesz.

Csak a 2013. évi költségvetés elfogadása után, vagyis év végén várható újabb fejlemény az IMF/EU-hiteltárgyalásokkal kapcsolatban – mondta Varga Mihály főtárgyaló, tárca nélküli miniszter, aki szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy még az idén létrejöjjön a megállapodás. Ám ez a vélekedése is optimistának tűnik annak fényében, hogy Matolcsy három csomagja együtt sem felel meg a valutaalap kezdetektől hangoztatott kérésének, miszerint a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseknek a fenntartható költségvetést és a növekedést kellene szolgálniuk.

Az esztendő első kilenc hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. Az első kilenc hónapban 219 690 forint volt a bruttó átlagkereset.

A bankadó fenntartásáról, a tranzakciós illeték növeléséről, valamint a nyugdíjjárulék-plafon eltörléséről is döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor a jövő évi adóváltoztatásokkal együtt elfogadta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmúlt hetekben bejelentett több költségvetési kiigazító intézkedését.

Lassan ötödik éve tombol a világgazdasági válság, és a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint ennek a sokak számára rendkívül fájdalmas időszaknak lesz egy nagyon pozitív hozadéka is: a kkv-szektor megerősödése, amely végső soron kiutat mutat majd a recesszióból.

Az Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslathoz vasárnap benyújtott módosító indítványok tisztázták a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá bejelentkező cégek adózásával kapcsolatos korábbi nyitott kérdéseket – mondta el a Piac&Profit megkeresésére Hegedüs Sándor, az RSM DTM adó üzletágának vezetője.

Az Országgyűlés ma szavazhat a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett megszorító csomaghoz kapcsolódó jogszabályokról. A zárószavazás előtti vasárnap még módosító javaslatokat nyújtott be a kormány az Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz.

Ingyenesen mutatkozhattak be a Vajdaságban azok a magyar vállalkozások, amelyek kiállítóként vettek részt a Nagykikindán 2012. november 14-15-én szervezett komplex üzleti programon. A kiállítás mellett üzletember-találkozó és szakmai előadások várták a több mint kétszáz érdeklődőt.

A cél, hogy 2013-ban és 2014-ben háromszázezer ember juthasson munkához - mondta a belügyminiszter pénteken a közfoglalkoztatási programok szervezésében és végrehajtásában kiemelkedő tevékenységet végző önkormányzatok részére szervezett ünnepségen Budapesten.

Újabb 90 milliárdos megszorító csomagot hirdetett ki a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken este. A csendben kiadott közleményben olyan „apróságok” szerepelnek, mint a bankadó véglegesítése vagy a társasági adó háromkulcsossá alakítása.

Az előzetes adatoknak megfelelően 2012 szeptemberében az ipari termelés volumene 3,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index 0,6 százalékos emelkedést mutat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. A termelés az év első kilenc hónapjában 0,8 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index szeptemberben 0,7 százalékkal nőtt.

A novemberi Piac&Profit bizonyos értelemben rendhagyó szám: az érdekes sztorik és a kis- és középvállalatok gyakorlati működését segítő szakértői cikkek jelentős része a fenntarthatóságra koncentrál, hiszen közeleg a harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcs időpontja.

A harmadik negyedév sem hozta el a fordulatot Magyarországon, a GDP az elemzők által várt mértéknél is nagyobbat esett. További kedvezőtlen hír, hogy a június-szeptember közötti időszakban az eurózóna gazdasági teljesítménye is csökkent.

Erőteljesen fékezett az infláció októberben: a fogyasztói árak éves összevetésben 6, az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. A közölt adat mérsékelten alacsonyabb az elemzők által várt 6,2-6,3 százalékos értéknél, mindezzel együtt még így is duplája a Magyar Nemzeti Bank középtávú céljánál, ám – ahogy a megelőző hónapokban, úgy - a piaci szereplők most sem számítanak arra, hogy ez a mérték kamatpolitikáját érdemben befolyásolná: újabb vágásokat áraz a piac. Az alapkamat az év végére 6 százalék alá is süllyedhet a jelenlegi 6,25 százalékos szintről.

Szigorodik jövőre az iparűzési adó. Az új jogszabály rosszul érinti a kereskedő cégeket, különösen azokat, amelyek alacsony árréssel dolgoznak. Félő, hogy egyes nagykereskedelmi láncok kiviszik a határon túlra tevékenységüket, mások árat emelnek.

Mérsékelt javulás tapasztalható a vállalatok következő egy évre vonatkozó várakozásaiban, ami a kedvezőbb külpiaci lehetőségeknek, az emelkedő forráskeresletnek, a cégek megítélése szerint némileg jobb (kevésbé kedvezőtlen) finanszírozási feltételeknek, valamint az erősödő beruházási aktivitásnak volt köszönhető a Magyar Fejlesztési Bank 2012. őszi vállalati felmérésének (MFB-Indikátor) eredményei alapján.

Szélesre tártuk a kapukat az arab országokból érkezett befektetők előtt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az első Arab-Magyar Üzleti Fórum megnyitóján. A HITA által szervezett esemény keretében a külföldi befektetők összesen 87 magyar projekttel ismerkedhetnek meg. Dobos Erzsébet, a HITA elnökasszonya szerint a Fórum következtében áttörés várható az arab-magyar üzleti kapcsolatokban.

A kkv vezetők következő egy évre vonatkozó árbevétel és eredmény várakozásai újra csökkenést mutatnak az előző negyedévhez képest. A hazai vállalkozások átlagosan 3,8%-os árbevétel és 1,6%-os eredménynövekedéssel számolnak a következő egy évben, ezzel az árbevétel várakozások visszatértek a három évvel ezelőtti, a válság kezdetén mért szintre.

Munkaalapú társadalomról, a közép-kelet európai országok közeli jövőben várható jó kilátásairól és a keleti nyitásról is beszélt Orbán Viktor a HITA által szervezett Arab-Magyar Gazdasági Fórumon Budapesten.

Több százezer hazai vállalkozást érint pozitívan a munkahelyvédelmi akcióterv – mondta el Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára azon a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési Üzletága által szervezett konferencián, ahol a terv adóügyi vonatkozásait, a kisvállalati adót (kiva), valamint a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vették górcső alá a nemzetgazdasági tárca szakértői – derül ki az Adó Online összeállításából.

A miniszterelnök szerint sikerült a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja, az új magyar gazdasági modell működőképes. Orbán Viktor ezt az Európai Bizottság szerdai országjelentésében foglaltakra és a Daimlerrel pénteken kötött stratégiai partnerségi megállapodásra alapozva jelentette ki a Távirati Irodának adott interjúban.

A kormány döntése alapján a Számvevőszéki és költségvetési bizottság benyújtotta az egyes adótörvények és azzal összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó indítványokat. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az előterjesztésekről.

Siralmas képet fest a szeptemberi ipari adat: a visszaesés 3,8 százalék volt az előző évhez viszonyítva. Ebben részben a naptár a ludas: tavaly 2 munkanappal több volt, mint az idén, amit jól mutat, hogy a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index éves összevetésben 0,6, az előző hónaphoz képest 0,7 százalékos növekedést mutat a Központi Statisztikai Hivatal előzetes közlése szerint. Az év első 9 hónapja 0,8 százalékos csökkenést jelez az előző év azonos adatával összehasonlítva.