A globális gazdasági válság felgyorsította a gazdasági súlyok eltolódását, 2050-re Kína, az USA, valamint India válhatnak a három legnagyobb gazdasággá. A fejlődő országoknak azonban sok kihívást kell leküzdeniük annak érdekében, hogy fenntarthassák jelenlegi erőteljes növekedési ütemüket - állapítja meg a PwC makrogazdasági elemzői által közzétett legfrissebb “A világ 2050-ben” című tanulmánya.

2012 novemberében az építőipari termelés volumene 11,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi, magasabb bázisadattól. Ezen belül az épületek építése 16,8 százalékkal, az egyéb építményeké (utak, vasutak, vezetékek) 7,2 százalékkal csökkent. A november végi szerződésállomány 12,5 százalékkal volt nagyobb a 2011. november véginél.

Decemberben éves összevetésben 5, tavaly az év egészét figyelembe véve 5,7 százalék volt Magyarországon az infláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentése szerint. A jegybank most először publikált havi inflációs mutatói alapján fogyasztói áremelkedés átmeneti, a középtávú inflációs kilátásokat érdemben nem befolyásoló tényezők erőteljes hatását mutatják. Elemzők szerint az idén tovább csökkenhet a fogyasztói árindex.

A kínai termelés lassult az utóbbi időben, de még így is a világgazdaság motorjának számít a maga 7-9 százalékos éves GDP-növekedésével. Bár a kínai rendszert kommunista rezsim működteti, vannak szegmensei, amelyek kapitalistábbak a nyugati országokban működő piacgazdaságokénál.

Novemberben 18,5 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak az egy évvel korábbiakhoz képest, az előző havi 24,5 százalékos drágulást követően. A növényi termékek 25,0 százalékkal, az állati termékek 7,5 százalékkal kerültek többe - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A héten Magyarországra érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége: az IMF és a magyar kormány képviselői a megbeszéléseken áttekintik majd a legutóbbi tárgyalások óta eltelt fél év makrogazdasági fejleményeit, egyúttal mindkét fél bemutatja, hogyan értékeli a magyarországi reálgazdaság teljesítményét, a költségvetési folyamatokat.

Jelenleg nincs fontosabb probléma a fiatalok magas munkanélküliségénél, világszerte 75 millió fiatal állástalan, ami hatalmas gazdasági és társadalmi gondot jelent - mondta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) főigazgatója a fiatalok foglalkoztatásáról szóló szemináriumon, pénteken Budapesten.

Minimális mértékben, de emelkedett a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének, s vele együtt a Vásárlási Hajlandóság Index értéke is, míg a Fogyasztói Várakozások Indexének értéke stagnált 2012 utolsó negyedévében. A kutatóintézet közleménye szerint némi pozitív elmozdulás a fogyasztói várakozások terén volt észlelhető, aminek hátterében az áll, hogy a háztartások enyhén bizakodóbbak saját anyagi és az ország gazdasági esélyeit illetően.

Az idén a költségvetés 4 milliárd forintot biztosít földvásárlásra - közölte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). A közlemény szerint a szervezet "továbbra is a földpiac komoly szereplője kíván lenni", ezért minden olyan esetben élni fog elővásárlási jogával, amikor a hazai föld védelme azt indokolja.

A Policy Agenda 2012. szeptemberi elemzésében már bemutatta, hogy a rendszer pazarló, és a tervekhez képest jóval kevesen vesznek részt benne. A mostani elemzésükben azt vizsgálták meg, hogy kb. mennyi embert és hogyan érinthetett a program a tavalyi évben, és ez alapján mi várható idén.

Noha a Gazdasági és Monetáris Unió válsága és a globális recesszió okozta járulékos veszteségek enyhítése nem megy egyik napról a másikra, 2013 a közép- és kelet-európai régió országai számára a növekedés szempontjából kedvezőbb év lesz, mint 2012 volt - ez az egyik legfontosabb megállapítása az UniCredit Economics & FI/FX Research által közzétett CEE Quarterly kiadvány legfrissebb számának.

Euróban 1,7, forintban 10 százalékkal csökkent tavaly novemberben az export éves összevetésben. Bár az adat negatív tartalmát némiképp árnyalja, hogy az egy évvel korábbi adat kiugróan magas a közölt érték újabb figyelmeztető jel a magyar gazdaságról.

Novemberben három éve nem látott mértékben zuhant az ipari termelés. A vártnál is erőteljesebb, éves összevetésben 6,9 százalékos visszaesés a forintot is gyengülő pályára küldte.

Nem Európa, hanem Amerika van igazán súlyos helyzetben Jacob Kirkegaard, a Peterson intézet frontembere szerint, aki Zentai Péternek adott interjút.

A belföldi- és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak 0,7 százalékkal voltak alacsonyabbak 2012. novemberében az előző havinál. A csökkenés elsősorban a feldolgozóipari ágazatokon belüli árváltozással volt összefüggésben, amely legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, vegyi anyag, termék gyártása és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén volt megfigyelhető a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentése szerint.

Tavaly szeptember-novemberben 3 millió 925 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, 55 ezer fővel több, mint egy évvel korábban a 15-74 éves korcsoport adatai szerint. Az időszakban a Központi Statisztikai Hivatal által mért munkanélküliségi ráta 10,6 százalék volt. Elemzők a következő hónapokra a munkaerő-piaci helyzet romlására számítanak.

Czomba Sándor szerint néhány héten belül nagyon komoly kormányzati bejelentések várhatóak munkahely-teremtési fronton, amelyek várhatóan a különleges vállalkozói zónák indulását jelentik az ország legelmaradottabb kistérségeiben.

A kormány ígérete alapján jövőre 10 százalékos rezsiköltség-csökkentést hajtanak végre. Az ígéret szerint a villamos energiára, a gázra és a távhőre kiterjedő lépést nem tudják áthárítani a szolgáltatók a fogyasztóra. A Policy Agenda által készített elemzés szerint a rezsiköltség áthárítását valójában a kormány már maga el is végezte, első körben a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtva. Az energiainfo.hu elemzése szerint a kkv-k villamosenergia-költségei 11-12, de akár 30 százalékkal is nőhetnek.

Ismét szűkülést jelez a feldolgozóiparban a Beszerzési Menedzser Index (BMI), amely szezonálisan kiigazított decemberi értéke: 48,9. A felmérésben a vizsgált részindexek két kivétellel csökkentek novemberhez képest. Az exportindex értéke 42 hónap után került a zsugorodás és bővülést elválasztó 50,0 pont alá.

Az unió és az eurózóna stabilitásának biztosítása, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása lesz a január elsején hivatalba lépő ír EU-elnökség három fő célkitűzése – mondta Eamon Gilmore ír miniszterelnök-helyettes, külügy- és kereskedelmi miniszter.

A várakozások ellenére nem lett vége a világnak december 21-én, és Matolcsy György reményeire is rácáfolt a magyar gazdaság 2012-ben. A recessziót jelző GDP-adat, valamint a 2013-as évre vonatkozó nem túl pozitív előrejelzések ellenére azonban javulni kezdett mind a gazdasági, mind a fogyasztói hangulat.

Szám szerint a harmadik Matolcsy-csomagot jelentette be a kormány novemberben, de az őszi hónap amúgy is az adóváltozásoktól és a földtörvény betonba foglalásától volt hangos. Az Egyesült Államokban Barack Obama nyerte meg az elnökválasztási csatát, a harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcson pedig szakemberek arra figyelmeztettek, hogy eljött az idő a cselekvésre.

Brutális csomagokkal állított be a kormány októberben, amikor már kezdték pedzegetni, hogy 2012-ben már semmi sem lesz az IMF-megállapodásból. A Facebook a történelem első közösségi portáljaként átlépte az egymilliárd felhasználót, a hónap végén pedig még az órákat is vissza kellett állítanunk, így hivatalosan is kezdetét vette az ősz.

A nyár után is folytatódott a példátlan szárazság Magyarországon, ekkor már biztos volt, hogy a rossz termés miatt jelentősen drágulni fognak az élelmiszerek, ami felpörgette az amúgy is magas inflációt. Ezt a hónapot választotta a kormány a trafiktörvény elfogadására és a kamarai szabályok módosítására. Ez történt 2012 szeptemberében.

A hazai hírekben az aszály és az ennek kapcsán dráguló élelmiszer volt a főszereplő augusztusban. Pedig ekkor indult az azóta folyamatosan tartó alapkamat-csökkentés, volt olimpia, és átéltük az „ökológiai túllövés napját” is.

A nyár közepe korántsem adott lehetőséget lazításra a hőségben. Hatályba lépett az új munka törvénykönyve, elindult a napközbeni átutalás rendszere, tárgyaltunk az IMF-fel, és kiderült az is, hogyan védené a munkahelyeket a kormány. Elsőként hallhattunk az azóta csontig rágott kiváról és katáról.

A nyár első hónapjában pezsgett az élet idehaza, elfogadták az azóta sokszorosan módosított költségvetés első verzióját, döntöttek a „munkahelyvédelmi akcióterv” kidolgozásáról. Készültünk az új munka törvénykönyve hatályba lépésére, míg az unió komoly döntéseket hozott a válságkezelés érdekében.

A tavasz utolsó hónapjában új köztársasági elnököt és néhány új adónemet kapott Magyarország, a világ azonban leginkább a görögökre figyelt.

Újult erővel kapott bele a szél Magyarország vitorlájába áprilisban, bár a hónap utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumot és a konvergenciaprogramot a nemzetközi elemzői közösség úgy kommentálta, hogy az irány jó, de nagy a megvalósítás kockázata. Ráadásul a piac bizalma is megfogyatkozott, amit a hazai növekedési kilátások is rontottak. Mindezzel együtt Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke találkozója után a magyar kormányfő úgy nyilatkozott, hogy lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások megkezdése elől. Akadályok lehet, hogy nincsenek, a tárgyalások azonban.... Nos, azok megkezdését azóta is várjuk.

A Széll Kálmán terv meghirdetése után egy évvel, 2012 márciusában a kitűzött célokhoz nem került közelebb a magyar gazdaság. Nem indult be a növekedés, a foglalkoztatás bővülése nem látszott, a versenyképesség javulása is csak hiú remény maradt. Megtörtént viszont a megmaradt magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének bekebelezése és a devizahiteles mentőcsomag elfogadása.

Februárra már szinte mindenki számára világossá vált: nem megy csődbe az ország, bizalom azonban nem állt helyre, ami azóta sem változott. Egyre világosabban körvonalazódtak ugyanakkor a konkrét problémák. Olyan időszak jövőképe rajzolódott ki, ahol cégek százai mennek majd csődbe, a foglalkoztatás bővítése, a növekedés beindítása pedig messze nem lesz olyan egyszerű, mint kimondani az egymillió új munkahelyről, s erős ütemben menetelő gazdaságról szóló ígéreteket. Ráadásul az unió a magyar kormány igen kemény partnerének bizonyult.

Kis lépésekben, összességében sem jelentősen, de szeptemberhez képest folyamatosan javulgat a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Valószínűleg sokan gondolják úgy, hogy soha többé nem szeretnék egy évet az ideihez hasonlóan kezdeni. Decemberben még úgy tűnt a kormány bármit megtehet a piacok nem bűntetnek, januárban ránk szakadt az ég. Pedig az év elején (a lassan már szokásosnak is tekinthető cégműködést alapvetően befolyásoló) szabályváltozásokhoz való alkalmazkodás is épp elég feladatot adott volna a vállalkozásoknak.

Stagnáló gazdaság, csökkenő reálbér, magas munkanélküliség jellemzi majd jövőre a magyar gazdaságot a Policy Agenda decemberi prognózisa szerint. Álláspontjuk alapján a növekedés beindításához a gazdaságpolitika teljes átértékelésére lehet szükség, ami mellett sürgős feladat az átlátható költségvetési gazdálkodás folytatása. Hasonlóan pesszimista előrejelzéseket tettek közzé a gazdaságkutatók is.

Húszmilliós csúcson tetőzik az eurózóna munkanélküliségi rátája jövő év végén, a befektetések aránya pedig egészen 2014-ig nem növekedik majd. Mindezek ellenére 2013-ban már kevésbé komorak a valutaunió kilátásai mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a magyar gazdaság is javuló tendenciát mutat 2013-tól – derül ki az Ernst & Young legfrissebb Eurózóna Előrejelzéséből.

A bruttó átlagkeresetek 4,5, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az infláció azonban az első tíz hónapban meghaladta az öt százalékot, így a reálkeresetek csökkentek 2012-ben.

Megjelent a Piac&Profit december-januári összevont száma, benne összeállítással a 2013-as cafeteria szabályozásról és lehetőségekről, tippekkel és trükkökkel a kkv-k márkaépítéséhez. Tanácsokat adunk, hogy hogy spórolhatunk az adóval, de még céges bulikról is esik szó.

Az előző hónaphoz képest 3,3 százalékkal csökkent, éves összevetésben 1,4 százalékkal nőtt októberben az építőipari termelés. Az esztendő tizedik hónapjának végén a szerződésállomány – elsősorban az autópálya-építésre és vasút-felújítási munkákra kötött megállapodásoknak köszönhetően - 11,8 százalékos bővülést mutatott az egy évvel korábbihoz képest.

A magyar gazdaság 2012-ben recessziós pályán haladt, 2013-ban magas infláció és munkanélküliség, valamint lassú növekedés, vagy akár recesszió várható. A 2013-ra idén szeptemberben várt 0,8%-os növekedést a GKI stagnálásra módosítja, mindenekelőtt a növekedés-ellenes, a befektetői bizalmat tovább erodáló gazdaságpolitika miatt.

Miközben sok ország egyre nagyobb munkanélküliséggel küzd, a munkaerőpiac rugalmatlansága, a tehetségekért folyó, fizetéseket felverő világverseny és a rossz vagy elégtelen oktatás és képzés miatt kulcsfontosságú foglalkozási ágazatokban krónikussá válik a szakemberhiány.

Októberében az ipari termelés volumene 1,7, a munkanaphatástól megtisztított index 3,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A visszaesés a Központi Statisztikai Hivatal ma megjelent részletes adatai szerint elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése okozta, amelyet a járműgyártás és az élelmiszeripar növekedése sem tudott ellensúlyozni.

A nagyvállalatok 91,6 százaléka, a mikro-, kis- és középvállalatoknak viszont alig több mint a fele tervez fejlesztést a következő egy évben. A beruházások elsősorban tovább nem halasztható, pótló jellegűek, nem új fejlesztések – derül ki a Magyar Fejlesztési Bank őszi felméréséből. Mindemellett a következő egy évre vonatkozó várakozásokban némi javulás tapasztalható, annak ellenére, hogy a vállalatok profitkilátásai mélypontra süllyedtek: mindössze 17,7 százalékuk vár nyereségbővülést a következő egy évben. Az értékesítési lehetőségek kedvezőtlenek belföldön és külföldön egyaránt, a kapacitásfelesleggel küzdők aránya pedig rekordmagas szintre ugrott.

A magyar munkaadók bizonytalannak látják a munkaerőpiac helyzetét 2013 első negyedévében, a munkáltatók 77 százaléka nem tervez létszámváltoztatást, míg 9 százalékuk felvételt, 11 százalékuk pedig elbocsátást tervez - derül ki a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató legfrissebb, reprezentatív felméréséből.

Alig 5,2 százalékkal, ötezer forinttal emelkedik a minimálbér összege jövőre – ez a megállapodás született a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén a munkaadók és a szakszervezetek között. A minimálbér eszerint az idei 93 000 forintról 98 000 forintra, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik 2013-ban.

Minden tekintetben rendhagyó a 2013. évi magyar költségvetés. Nyáron sehol nem szokás a jövő évi büdzséről szavaztatni a parlamentet, az pedig igazi hungarikum, hogy a kormány úgynevezett végszavazás előtti módosító indítványával teljes egészében átírja a költségvetésitörvény-javaslatot, beleértve a főszámokat is, s így a képviselők a végleges változatot öt nappal a végszavazás előtt ismerjék meg. Még akkor sem lenne modellértékűnek nevezhető ez a folyamat, ha ennyi munka után egy megalapozott törvény született volna. Ám a Költségvetési Tanács, a maga visszafogott stílusában, kemény kritikát fogalmazott meg, és számos kockázatra hívta fel a figyelmet.

Novemberben a fogyasztói árak 5,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Elemzők az előző hónapok magas adatai után lassulást vártak - elsősorban az előző évi (adóemelések miatti) magas bázissal összefüggésben - a fékezés dinamikáját azonban meglepetést okozott, az előrejelzések 5,3-5,6 százalékos között alakultak.

Az időskori népességben rejlő lehetőségek kiaknázása sürgető társadalmi kihívássá vált az elmúlt években. Az Európai Unióban az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája majdnem elérte az 50 százalékot 2011-ben, míg hazánkban az idősebb korosztály mindössze 36 százaléka aktív munkavállaló. Drasztikus csökkenő tendencia figyelhető meg továbbá Magyarországon: az 55-59 közöttiek 54 százaléka, míg a 60-64-es korosztály pusztán 14 százaléka tartozik a foglalkoztatottak táborába.

Túllépett a konjunkturális mélyponton a magyar gazdaság, a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) által készített, a magyarországi reálgazdasági ciklus változásait követő mutató szerint.