Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a következőket nyilatkozta a tervvel kapcsolatosan: „Ha Európa többet fordít beruházásokra, jobban virágzik majd az európai gazdaság, és nő a munkahelyek száma – ez ennyire egyszerű. A mai napon az Európai Befektetési bankkal szoros partnerségben előterjesztett beruházási terv a beruházások ösztönzésének nagyra törő és új módja, amely anélkül valósul meg, hogy új adósságállomány keletkezne. Itt az ideje, hogy befektessünk a jövőnkbe az Európa számára kulcsfontosságúnak számító stratégiai területeken, köztük az energiaügy, a közlekedés, a széles sávú hálózatok, az oktatás, a kutatás és az innováció területén. Számítok az Európai Parlamentre és a tagállamokra abban, hogy kiveszik részüket a stratégiai beruházások új európai alapjának létrehozásában és annak mielőbbi működőképessé tételében.Mozgásba kell hoznunk Európát, és ma eljött az alkalom, hogy felálljunk a rajtvonalra.
Markus Beyrer az üzleti szféra érdekképviseleti testületeit tömörítő brüsszeli ernyőszervezet, a BusinessEurope főigazgatója a Juncker által tervezett csomag “kezdetnek nem rossz”.
A beruházási terv részletesebben a következő három részből áll:
1. Kiegészítő beruházási források mozgósítása
A beruházási terv a következő három évben (2015–2017) legalább 315 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást jelent a reálgazdaság számára. Napjainkban, amikor a közpénzeket illetően forrásszűkében vagyunk, miközben a pénzintézetek számlái, illetve és az egyéni és vállalati számlák felhasználható pénzügyi likviditást mutatnak, az jelenti a nagy kihívást, hogy megtörjük a bizalomhiány és a beruházások alacsony szintje alkotta ördögi kört.A beruházási terv a köz- és magánforrások intelligens mozgósítását irányozza elő ennek során a közforrásból származó minden egyes eurót újabb magánberuházások megvalósítására használnak majd fel, az adósságállomány növelése nélkül.
Az új Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az Európai Beruházási Bankkal (EBB) való partnerségben valósul meg. Az uniós költségvetésből származó 16 milliárd EUR összegű kezességvállalásra épül, az EBB által tett 5 milliárd eurós kötelezettségvállalás mellett. A korábbi tapasztalatokon alapuló óvatos becslés szerint az Alap multiplikátor hatása 1:15 lesz. Más szóval minden egyes, közpénzből származó és az Alapon keresztül mobilizált euró révén 15 euró értékű olyan beruházás keletkezik, amely másképp nem valósult volna meg.
Az Alap az infrastrukturális – nevezetesen a széles sávú és energiahálózatokkal kapcsolatos – beruházásokra, valamint az ipari központok közlekedési infrastruktúrája, továbbá az oktatás, a kutatás és innováció, a megújuló energia és a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok<1> területén történő beruházásokra helyzi a hangsúlyt.
| ESBA | Kockázatviselő képesség | Multiplikátor (átlagolt) | Beruházás a reálgazdaságba |
| Hosszú távú befektetések | 16 milliárd | 15 | 240 milliárd |
| Kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalatok | 5 milliárd | 75 milliárd | |
| Összesen | 21 milliárd | 315 milliárd |
Ezenfelül ezt a beruházást kiegészíti majd a 2014–2020-ra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok tőkeáttételi hatásának maximálisra növelése, amelynek során a hagyományos vissza nem térítendő támogatások helyett inkább kölcsönöket, saját tőkét vagy garanciákat alkalmaznak majd. Ezáltal a tőkeáttételi mutató 1:3–1:4 közé emelkedik. Az innovatív pénzügyi eszközök összegének megkettőzésével és az ezáltal létrejött tőkeáttételi hatás kiaknázásával 20–35 milliárd euró mozgósítható kiegészítő beruházások céljára 2015 és 2017 között.
2. Támogatási programokkal párosuló hiteles projektportfólió annak érdekében, hogy a pénzeszközöket az azokra leginkább rászoruló területekre irányítsák
A beruházási terv segítségével a források eljutnak a reálgazdaságba egy, az uniós szintű, életképes projekteket azonosító átlátható projektportfólió létrehozása révén, továbbá a projektek kiválasztásához és strukturálásához, valamint több innovatív pénzügyi eszköz alkalmazásához nyújtott technikai támogatásnak köszönhetően.
A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a decemberi Európai Tanácsot az európai beruházási terv jóváhagyására, amely kötelezettségvállalást foglal magában a releváns jogalkotási intézkedések gyorsított eljárásban történő elfogadására.
A tagállamok rövidesen véglegesítik az európai strukturális és beruházási alapok programozásátaz azok által biztosított tőkeáttétel maximálása céljából, miközben az Európai Beruházási Alap összege növekedni fog az EBB-től származó első kiegészítő hozzájárulásoknak köszönhetően. Ezzel párhuzamosan a Bizottság és az EBB kezdeményezni fogja a stratégai beruházások új európai alapjának létrehozására irányuló hivatalos megállapodást.
A közös Bizottság–EBB munkacsoport várhatóan december során terjeszti elő a lehetséges beruházási projektek első listáját az átlátható európai projektportfólió kidolgozásának megkezdése érdekében. A technikai segítségnyújtás az EBB és a kulcsfontosságú nemzeti és regionális szereplők együttes tevékenységének köszönhetően erősödik majd, hogy ezáltal olyan „beruházási tanácsadó hálózat” jöhessen létre, amely egyablakos ügyintézési szolgáltatásokat kínál a projektgazdák, a befektetők és az állami irányító hatóságok számára.
Valamennyi vonatkozó intézkedést el kell fogadni annak érdekében, hogy 2015 közepére felállítható legyen a stratégiai beruházások új európai alapja. 2016 közepéig az Európai Bizottság és az állam- és kormányfők áttekintik az elért eredményeket, és szükség esetén fontolóra veszik a további lehetőségeket.
Ezenfelül Európa-szerte támogatást biztosít a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok kockázatfinanszírozásához. A támogatás révén a kedvezményezettek áthidalhatják a tőkehiányt azáltal, hogy magasabb összegű közvetlen saját tőkéhez jutnak és kiegészítő garanciák állnak rendelkezésükre a kkv-hitelekhez.
A tagállamok már most is benyújtják a 2014-ben létrehozott közös Bizottság–EBB munkacsoport számára az alábbi három kulcsfontosságú kritérium szerint kiválasztott projektek listáját:
- Uniós hozzáadott értékkel rendelkező, az uniós célkitűzéseket támogató projektek
- Gazdasági életképesség és érték – a magas társadalmi–gazdasági megtérüléssel rendelkező projektek előtérbe helyezése
- A legkésőbb három éven belül elkezdhető projektek, azaz amelyek esetében a 2015–2017-es időszakban ésszerűen tőkekiadások várhatók.
A Bizottság és az EBB emellett elindít egy nagy horderejű technikai segítségnyújtási programot is a projektek azonosítása érdekében, és annak céljából, hogy azok vonzóbbá váljanak a magánbefektetők számára.
3. A beruházási akadályok felszámolásának menetrendje
A beruházási terv menetrendet tartalmaz a beruházásokat visszavető ágazatspecifikus szabályok felszámolására.
Az üzleti környezet és a finanszírozási feltételek javítása érdekében a terv a pénzügyi ágazaton belüli intézkedésekre helyezi a hangsúlyt; ezek közé tartozik például tőkepiaci unió létrehozása, amelynek célja, hogy javítsa a kkv-k és a hosszú távú beruházások számára biztosított tőkekínálatot.
Prioritást élvez majd a fontos infrastrukturális ágazatokban – köztük az energiaügy, a távközlés, a digitális piacok és a közlekedés területén – továbbra is mindenhol jelen lévő jelentős szabályozási és nem szabályozási akadályok, valamint a szolgáltatási és termékpiacokon jelen lévő akadályok megszüntetése. Decemberben a Bizottság a 2015. évi munkaprogramjában javasolatot tesz a kifejezetten a beruházási tervhez kapcsolódó kezdeményezések prioritási listájára.
