Ausztria kész tárgyalni az ország banktitokra vonatkozó szabályainak fellazításáról. Mindeddig Luxemburg és Ausztria voltak azok a kiváltságos tagállamok, melyek a banktitok megőrzéséért cserébe élhettek azzal a lehetőséggel, hogy a külföldi bankszámlák hozamából forrásadót vontak le, és annak egy részét – a számlatulajdonos nevének közlése nélkül – átutalták az érintett országának. Mindez számtalan, jelenleg ausztriai bankokban található, magyar állampolgárok által elhelyezett betét sorsát is érintheti a közeljövőben.

Az előző negyedévhez viszonyítva érezhetően pesszimizmusra ad okot a monetáris folyamatoknál tapasztalható helyzet, míg ezzel lényegében megegyező mértékű erősödés figyelhető meg a háztartások gazdálkodásánál. A vállalati gazdálkodás mutatói esetében a változatlanság kedvezőtlennek mondható, az elmaradt fejlődés a kibontakozás esélytelenségére utalhat.

Ha az északi országok forgalmi adatai ellenpontozni tudják a nehézségekkel küzdő déli államok forgalmi mutatóit, 1,9 százalékkal bővülhet az európai kiskereskedelem 2013-ban.

A kkv vezetők következő egy évre vonatkozó árbevétel várakozásai szinten maradtak, míg az eredményvárakozásai növekedést mutatnak az előző negyedévhez képest. A hazai vállalkozások átlagosan 3,9%-os árbevétel és 1,7%-os eredménynövekedést prognosztizálnak, ezzel az árbevétel várakozások megközelítik, az eredményvárakozások pedig meghaladják a válság kezdetén mért szintet. Az árbevétel és az eredmény jövőbeni alakulását tekintve is a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, míg a kis- és középvállalatok kevésbé számítanak bevételük és nyereségük növekedésére – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb eredményéből. Más felmérések azonban ellentétes eredményt mutatnak.

A Policy Agenda Kkv Konjunktúra Indexe változatlanul a szektor nehéz helyzetét tükrözi, messze van a 2011 elejei hangulattól, és jelenleg 45,2 százalékon áll. Az adatok azt mutatják, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői szerint még várat magára a gazdaság fellendülése, és a cégek fejlesztési szándékai terén is kedvezőtlen az összkép.

A hazai gazdasági kilátások megítélése mind a lakosság, mind az üzleti szféra oldaláról pesszimistább a korábbinál a GKI–Erste felmérése szerint. Az iparban a válaszolók kétharmada a gazdasági helyzet romlásától tart, és a többi ágazatban is lényegesen többen vannak az emiatt aggódók. Milyen folyamatok állnak a borúlátás mögött? Erről kérdeztük Vértes Andrást, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökét a hétfőn publikált GKI–Erste konjunktúraindex apropóján.

Globális gazdasági katasztrófát okozna, ha háború törne ki a Koreai-félszigeten. Ennek hatásai a két évvel ezelőtti japán földrengésnél és az azt követő szökőárnál is jóval nagyobbak lennének londoni pénzügyi elemzők szerint.

Idén nincs szükség az IMF pénzügyi segítségére, a kérdés az, hogy 2014-ben szükség lehet-e majd egy ilyen megállapodásra – nyilatkozta Washingtonban Varga Mihály, aki az IMF és a Valutaalap tavaszi ülésszakán vett részt. A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány egy „biztonsági hálóról” továbbra is tárgyalna, ám a korábbi vitás kérdésekben – mint például a magas bankadó – változatlanul eltérnek az álláspontok, és ez akadályozza a megállapodást.

Áprilisban megtört a GKI–Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének fél éve tartó emelkedése. A felmérés szerint most a fogyasztói és az üzleti várakozások is romlottak. Az eddigi javulás hajtóereje a fogyasztói bizalmi index volt, s az áprilisi romlás sem jelentős. Az üzleti várakozások viszont az idei első negyedévi stagnálás után csaknem tavalyi mélypontjukra estek.

Lassult februárban a bérnövekedés a versenyszférában, a költségvetési szférában ugyanakkor a januárinál nagyobb mértékben emelkedtek a keresetek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Az elmúlt 12 hónapban mindössze egyszer – tavaly júniusban – haladta meg a foglalkoztatottak száma a 2 millió 600 ezret a gazdasági társaságok körében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) leadott létszámadatok elemzése alapján. A fővárosban 1 millió körül stagnál a dolgozók létszáma, Nógrád megyében viszont volt olyan hónap, amikor a 20 ezret sem érte el.

Nem osztja a magyar kormány optimizmusát a Nemzetközi Valutaalap, ezt tanúsítja a szervezet kedd délután kiadott jelentése, amely szerint idén nem lesz növekedés a magyar gazdaságban, jövőre pedig 1,2 százalékos bővülésre számíthatunk. A világgazdaság növekedési kilátásai viszont javultak, ám a fejlett gazdaságok számára továbbra is rögös lesz az út a kilábalás felé.

Idén megindul a gazdaság, növekedési, egyensúlyi pályára áll, a büdzsé hiánya 3 százalék alatt lesz, nincs szükség pótlólagos költségvetési intézkedésekre – kezdte a legújabb konvergenciaprogramot ismertető sajtótájékoztatóját Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Előadásából azonban kiderült: a program makroszámai némileg módosultak a költségvetési feltételezésekhez képest, és vannak kockázatok az idei büdzsében. Ezeket a tartalékokból kívánják megoldani.

Nincs szükség adóemelésre a kelet-közép-európai országokban, ha kitartanak a növekedést támogató politika mellett, és a kiadások reálnövekedési ütemét egy százalék alatt tartják – áll az Erste Group hétfőn publikált elemzésében, amelynek többek között az az egyik megállapítása, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia profitálhat az EU „hatos csomagjából”, s így csökkenhet az „önsorsrontó megszorítások” veszélye.

A gyenge előző évi adatoknak, s a kedvező időjárásnak köszönhetően jól zárta a februárt az építőipar: a kiigazítatlan adatok szerint éves összevetésben 7,2 százalékkal nőtt a termelés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH gyorsjelentése szerint).

Újra felütötte fejét az elmúlt évtized réme, a magyar baromfiágazatban és turizmusban milliárdos károkat okozó madárinfluenza. A vírus ezúttal még a korábbi változatánál is veszélyesebb, szakemberek szerint a legrosszabbra is fel kell készülnünk, a betegség eddig sosem látott méretű világjárványt okozhat.

Drasztikusan csökkent az infláció márciusban: a drágulás üteme éves összevetésben 2,2 százalék volt, amely jóval mérsékeltebb dinamikát jelent az előzetesen vártnál. Az adat alapvetően kedvező, hiszen a jegybank inflációs célja hosszú idő után már második hónapja teljesül, az alapkamat tovább csökkenhet. Az a tény ugyanakkor, hogy a belső kereslet gyengesége miatt bárminemű költségnövekedés csak korlátozottan érvényesíthető, a vállalkozások szempontjából kevés okot ad a derűlátásra.

Számos magyar gazdasági mutató javult, de örömre nem sok okunk lehet. Az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentése szerint a jobb adatokat nem mindig pozitív folyamatok eredményezték. A testület megállapítása szerint többek között a vállalati hitelezés gyors csökkenése, a gazdaságpolitikai bizonytalanság és a szektorális különadók is hozzájárultak ahhoz, hogy a beruházás és a termelékenység bővülése történelmi mélypontra süllyedt, és aláásta az ország amúgy is alacsony növekedési potenciálját.

Éledezik az ipar: februárban a kibocsátás 0,3 százalékkal haladta meg az előző havit. Éves összevetésben 5,4 százalékos esés látszik, a tavalyi szökőév ugyanakkor nagyban torzítja az adatot, amit remekül mutat, hogy a munkanaphatástól megtisztított index 1,1 százalékos esést mutat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai alapján.

Megjelent a Piac&Profit áprilisi száma, benne befektetők mondják el, hogy milyen tudást és képességeket hiányolnak a hazai vállalkozásoknál és azokat hogyan lehet megszerezni. Bemutatjuk a világ 10 legnagyobb üzleti ötletének egyikét, egy lehetséges kitörési pontot és számos témában adunk praktikus, azonnal hasznosítható információt a kkv vezetőknek.

Februárban, éves összevetésben 1,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. Elemzők biztatónak értékelték a közölt adatot.

Sok panasz érkezik a fogyasztói csoportokra, amelyek szervezését tiltja ugyan a törvény, de a szervezők azzal érvelnek, hogy nem újakat hoznak létre, hanem a régiekbe léptetnek be új tagokat, így újabb jogszabályi rendezés nélkül nem oldódik meg ez a probléma.

A Policy Agenda (PA) a 2013-ra számított első, azaz a tavaly szeptemberben közölt előrejelzésében – valamennyi más kutatóintézeti prognózisnál korábban – stagnáló gazdaságot, azaz változatlan GDP-t tartott elképzelhetőnek. Most aktualizált makrogazdasági prognózisukban az átgondolatlannak tűnő gazdaságpolitika hatásainak következményeként tovább romló gazdasági környezetet és esetleg kissé visszaeső gazdasági teljesítményt feltételeznek.

Ugrásszerűen javult a fogyasztói hangulat Magyarországon márciusban a kormányzat rezsicsökkentő lépéseinek köszönhetően. Bizakodóbbak az emberek mind a háztartások, mind az ország gazdasági kilátásainak megítélésével kapcsolatban.

Az olaszországi Banco Popolare félmillió euróért a MagNet Magyar Közösségi Banknak adja el magyarországi leányát - közölte a két bank kedden.

Márciusban tovább emelkedett a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) által számolt Beszerzési Menedzser Index (BMI), amely szezonálisan kiigazított értéke 55,7 pont lett a februári 54,1 pont után. A mutató egy éve nem állt ilyen magasságban, amely különösen annak fényében szembeötlő, hogy az euroövezetben a bővülést és zsugorodást elválasztó 50 pont alatti tartományban ragadt a londoni Markit gazdaságkutató intézet által kiadott beszerzői menedzser index (PMI), s a vizsgált 8 zónához tartozó országban több havi mélyponton járt a mutató.

A régióban vezetjük a földárak tekintetében a listát, ám ha nyugatra tekintünk, ott brutális különbségek mutatkoznak a hektáronkénti ár tekintetében. Nem véletlen, hogy a nyugati szomszédok szívesen vennék a magyar birtokokat, jó befektetés ez.

Hiteles gazdaságpolitikára, a bizalom erősítésére, a bizonytalanság csökkentésére lenne szükség a versenyképesség javítása és a potenciális növekedési ütem gyorsítása érdekében – áll a Nemzetközi Valutaalap Magyarországról szóló pénteken kiadott éves jelentésében. A szervezet szakértőinek álláspontja nem változott január végi itteni látogatásuk óta. Az IMF igazgatótanácsa által véleményezett elemzés szerint is további intézkedések kellenének ahhoz, hogy a büdzsé ez évre előirányzott hiánya teljesíthető legyen. Az okok is ugyanazok: a magas külső és állami eladósodottság, meg persze a változatlanul gyenge gazdasági növekedés. Ugyanakkor jelentősen csökken az infláció, a tavalyi hiány jobb lesz a vártnál. De úgy néz ki, még e területeken sem lehet felhőtlen az örömünk.

Továbbra sincs érdemi elmozdulás a munkaerőpiacon: a foglalkoztatás mérsékelten javult, a munkanélküliségi ráta nem változott, s az esztendő hátralévő részében sem számítanak áttörésre a piaci szereplők, ennek egyik feltétele a növekedés beindulása lenne, amelyről egyelőre nincsenek biztató adatok. Jó hír ugyanakkor, hogy a kormány végre döntött a minimálbér és a garantált bérminimum támogatásáról.

A fiatalok munkaerőpiacról való kikerülése 2011-ben 153 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott az Unióban. Magyarország az éves GDP-jének két százalékát veszíti el emiatt. A MGYOSZ ezért megoldási javaslatokat dolgozott ki a helyzet javítására.

A magyar gazdaság ugyan elkerülte a pénzügyi egyensúly megroppanását 2010–2012-ben, de stagnálásba süllyedt, melyből a jelenlegi gazdaságpolitikával nem tud kijutni. Tartós leszakadás, általános perspektívátlanság fenyeget a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésének értékelése szerint.

Az óriási veszteségeket felhalmozó Laiki bank (Cyprus Popular Bank) felszámolásával oldanák meg a szigetország bankrendszerének szanálását. Ehhez – a mostani állás szerint – a jogszabályokat is elfogadta a Ciprus parlamentje. A piacokat első körben megnyugtatta a döntés. Kérdés persze, hogy mi lesz holnap, amikor kinyitnak a bankok és ismét lehet majd kereskedni a ciprusi tőzsdén is.

A fogyasztói várakozások fél éves töretlen emelkedése után éves csúcson a GKI konjunktúra-index. Ez a szint ugyanakkor továbbra is igen alacsony. Az üzleti várakozások stagnáltak.

Az idén januárban a bruttó átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten 2,5 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. A közölt adatok némiképp elmaradnak a várakozásoktól.

Kedd éjjel sikerült megállapodásra jutniuk az Európai Unió agrárminisztereinek a közös agrárpolitika (KAP) átalakításáról, amelynek alapján megkezdődhet az egyeztetés az Európai Parlamenttel. Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az MTI-nek elmondta: több magyar szempontot is sikerült érvényesíteni, a tanács soros elnökségét betöltő Írország pedig június vége előtt szeretne végső megegyezésre jutni a kérdésben.

Növekedésnek indulhat az eurózóna gazdasága az év második felében. A trendforduló ellenére 2013 egészét tekintve még a GDP csökkenésére lehet számítani a valutaunióban az első féléves adatok miatt – mutat rá az Ernst & Young legfrissebb Eurózóna Előrejelzése. Magyarország szempontjából jó jel, hogy Németországban az élénkülés jelei látszanak.

Gyengén indult az esztendő az építőiparban: a termelés 2013 januárjában 4,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól mind a kiigazítatlan adatok szerint, mind munkanap-tényezővel kiigazítva. Decemberhez képest szezonálisan kiigazítva 1,5 százalékkal csökkent a termelés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint.

Nincs meglepetés, az előzetes adatoknak megfelelően az ipari termelés januárban 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, de 2,9 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Az alapvető élelmiszerekre vonatkozó, 27 százalékos áfakulcs mérséklését kérik a kormánytól a termelők, feldolgozók, a kereskedők, közgazdászok, akik szerint így csökkenhetne a feketegazdaság és nőhetne a fogyasztás is. Orbán Viktor viszont éppen ezzel ellenkezőleg nyilatkozott, egy újabb, 30 százalék fölötti áfakulcs bevezetését lebegtetve meg.

Hét éves mélypontra süllyedt februárban az infláció: az előző hónaphoz képest 0,1, éves összevetésben 2,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. A statisztikusok elsősorban a 10 százalékos rezsicsökkentéssel magyarázták a fogyasztói árak mérséklődését. Elemzők a következő hónapokban az infláció további lassulását várják, ami alapot teremthetne az újabb kamatvágásra, ha a forint gyengülése gátat nem szab annak. A forint azonban egész nap szakadt: a legtöbb devizával szemben 9 hónapja nem látott szintig gyengült.

Az elmúlt években nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség a magyar társadalmon belül, több a szegény, és csökkent az alsó középosztálybeliek, valamint a gazdagok aránya - derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. Társadalmi Riport 2012 kötetéből.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012 negyedik negyedévében 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, a teljes évet figyelembe véve 1,7 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Elemzők szerint az idén magához térhet az export és javulhat a belső kereslet is, mindezzel együtt recesszió közelében ragadunk.

Megjelent a márciusi Piac&Profit, fókuszban a piacszerzés témájával a mai, nehéz helyzetben. Foglalkozunk többek között a kismamák vállalkozóvá válásával, de bankkártya-kalauzzal is segítjük a vállalkozókat, sok más, az új utakat kereső vállalkozókat érdeklő és segítő téma mellett.

Hiába javulnak a várakozások, az év első felében várhatóan az eurózóna és Magyarország is recesszióban marad: minden jel arra mutat, hogy tovább zsugorodik a GDP. Biztató jel lehetne, hogy januárban a vállalati szektor hitelállománya nőtt, de ez a devizakölcsönök állománynövekedésének köszönhető, a forinthitelezés sötét képet mutat a márciusi MFB Periszkóp szerint.

Az ipari termelés januárban 1,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, de 2,9 százalékkal nőtt tavaly decemberhez viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai alapján.

A meteorológiai díj nem más, mint egy újabb ágazati különadó, a meteorológiai törvény tervezete pedig sérti a jelenlegi és az új polgári törvénykönyv rendelkezéseit, az alkotmányos szólás- és véleménynyilvánítási szabadságjogokat, a versenysemlegességet, valamint az európai jogot is – sommásan ez a véleménye a Magyar Lapkiadók Egyesületének, amely arra kéri a kormányt és a döntéshozókat: ebben a formájában ne fogadják el a tervezetet, mert az az ágazat vállalkozásainak többségét ellehetetlenítené, és ezzel munkahelyeket is veszélyeztet.

Gyengén teljesített tavaly a külkereskedelem: az export euróban mindössze fél százalékkal bővült 2011-hez képest. Az idei várakozásokat illetően sok a kérdőjel: főként a német gazdaságra és a járműipari kapacitások alakulására lesz érdemes odafigyelni.

A miniszterelnök évértékelőjében bejelentett, a bérből és fizetésből élők támogatása érdekében bevezetendő akcióterv kidolgozása folyik, de még korai ennek részleteit ismertetni - mondta Varga Mihály a parlament foglalkoztatási bizottsága meghallgatásán.