Túl kicsik a cégek az egészséges gazdasághoz

A rendszerváltás környékén alakított hazai vállalkozásokból néhány mára milliárdos forgalmú családi céggé nőtt. Ám a sikertörténetek száma elenyésző, miközben a mai napig hatszázezer társas vállalkozás működik Magyarországon. Tóth Tamást, az Opten tulajdonos-ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy mit rontottunk el. A hazai vállalati szféra miért nem úgy fejlődött, ahogyan azt reméltük?

Túl sok, túl kicsi
Kép:Pixabay

A hazai vállalkozások túlnyomó többségének árbevétele nem éri el az EU „kisvállalkozás” definíciója szerinti cégméret alsó határát sem. A hatszázezer cég közül alig több mint hétezer árbevétele haladja meg az évi egymilliárd forintot, és éppen csak átlépi az ezret az EU által „nagyvállalatnak” nevezett cégek száma.

– Néhány nagy, viszonylag kevés közepesen erős és rengeteg nagyon pici vállalkozás működik a hazai piacon a mai napig. Rendkívül egészségtelen cégstruktúra alakult ki az elmúlt időszakban, ami részben természetes, de mára már a középvállalatoknak kellene túlsúlyban lenniük. Olyan cégeknek, amelyek oda tudnak figyelni a működésükre, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy betartsák a szabályokat, adót fizessenek, kiváló szakembereket – tanácsadókat, ügyvédeket, marketingeseket, pénzügyeseket, értékesítőket – alkalmazzanak. A középvállalatok már képesek biztosítani a sikerhez elengedhetetlen feltételeket, szemben az egy-két fős mikrocégekkel, amelyeknek nincs pénzük fejlődni, növekedni. A mikrocégeknek gyakran hiányosak az információik, és sokszor az anyagi lehetőségeik sincsenek meg ahhoz, hogy átvészeljék a problémákat. Az ilyen vállalkozások krízishelyzetben könnyen elbuknak.

Azt gondoltuk, hogy majd felnőnek és megerősödnek a rendszerváltáskor indult garázscégek. Miért nem lett így?

– Egyrészt a szocialista vállalatok vezetése más volt, mint a piaci alapon működő cégeké. Hiányzott a tapasztalat, a vállalkozási kultúra, amely segített volna átvészelni a nehézségeket. Sokan felfutottak, aztán csődbe mentek. Másrészt gyorsan megjelentek a multinacionális vállalatok. A profi értékesítőkkel, marketingesekkel szemben a magyar cégek erős versenyhátrányban voltak. A korábban az állami cégeket vezetőknek volt némi vállalatvezetési tapasztalata, de ezt kevesen tudták kamatoztatni az új struktúrában. A tőke is hiányzott, a szabályozás pedig az elmúlt huszonöt évben folyamatosan változott. Nem lehetett – nem lehet ma sem – berendezkedni hosszú távra sem adózási, sem a működésnek keretet szabó szabályozói szempontból.

Csak egy biztos: a bizonytalanság
Komoly gond van a magyar cégvilágban, hiszen sok vállalkozó fő profiljává már a bedőlés-újrakezdés vált és ezen a helyzeten csak rontanak az elhibázott állami támogatások. A vállalkozási keretek megfelelő és stabil kialakításával lehetséges olyan tartós változásokat előidézni, amelyek egy bizonyos kritikus szint felett már pozitív eredményeket hoznak társadalmi szinten is. Csak egy ilyen stabil keretrendszerben lehet reális cél családok sokasága számára, hogy generációkon átívelő vállalkozásokat hozzanak létre. Hogy milyen alapfeltételekre lenne szükség, arról itt olvashat.

Az alacsony nyereségű, tőkehiányos vállalkozások nagyon megérzik, ha az adók, a cafeteria vagy egyéb feltételek egyik évről a másikra hirtelen erősen megváltoznak, és még a felkészülésre sincs idő. Jelenleg is intenzív jogszabály-változási periódusban vagyunk, ami nem segíti a kisebb cégek fejlődését. A konzerválódott helyzet másik okának a támogatáspolitikát tartom. Nem a kezdő, gyenge cégeket kell támogatni, hanem azokat, amelyek már bizonyítottak. Megmutatták, hogy átjutnak a kezdeti időszakon, van koncepciójuk, van fizetőképes kereslet a termékükre vagy a szolgáltatásukra, és képesek megteremteni a működésükhöz szükséges feltételeket. Egy hadsereget nem lehet óvodásokból felállítani akkor sem, ha kiképezzük és egyenruhába bújtatjuk a gyerekeket. Ők akkor is csak óvodások maradnak, akiknek nincs elég erejük ahhoz, hogy megnyerjék a csatát a másik oldalon álló felnőttekkel szemben.

A lakosságszámhoz viszonyítva mégis rengeteg a vállalkozás Magyarországon, és még mindig több mint harmincezer új céget jegyeznek be évente.

Tóth Tamás
Fotó:PP/HatlaczkiBalázs

– Eléggé kétséges módon korábban a cégalapítás megkönnyítése vált az egyik legfontosabb céllá. Az egyórás cégbejegyzés vagy az alacsony alaptőke-követelmény azt eredményezte, hogy bárki, akinek eszébe jutott, céget alapított, holott egy vállalkozás elindításakor nem ez a legfontosabb. Mára valamelyest szigorodtak a cégalapítással kapcsolatos jogszabályok, de azt kellene megérteni, hogy fontosabb a pénzügyi háttér, az átgondolt koncepció, netán egy piackutatás.

Milyen lenne az ideális cégstruktúra?

– Készítettünk egy kutatást, amely azt mutatja, hogy a nemzetgazdaságnak is többet hoznak a középvállalatok: magasabb béreket és több adót fizetnek, biztosabb a működésük, külföldön is esélyesebbek, és a multiknak való beszállításnál is jobban labdába rúghatnak. Ezeknek a vállalatoknak sokkal nagyobb arányban kellene jelen lenniük. De összességében is túl sok a vállalkozás. Az EU-ban átlagosan a lakosságszám arányában körülbelül fele ennyi cég működik, és a cégfluktuáció is körülbelül az egynegyede. Nálunk az elmúlt huszonöt évben nem történt meg a piactisztulás: rengeteg a kényszervállalkozás, és hihetetlenül nagy a vállalatalapítási kedv, bár csökken. Az lenne az ideális, ha azok, akik egy-két fős mikrocégekben tevékenykednek, alkalmazottként helyezkednének el a kkv-knál és a nagyvállalatoknál.  A széles körű migrációs folyamat az üzleti kultúra jelenlegi szintje mellett nehezen elképzelhető.

Ha az elmúlt huszonöt évben nem alakult ki a megfelelő cégstruktúra, mit tehetünk most?

– Változtatni kell a támogatáspolitikán. Nem értek egyet azzal, hogy segítsünk hozzá minden céget ahhoz, hogy sikeres legyen. A sikert kell támogatni, és nem a sikerre vágyó vállalkozásokat: a már sikereseknek kell plusz erőt adni, hogy még nagyobbra nőjenek. A közepes méretű cégeket kell támogatni, azokat, amelyek bizonyították, hogy képesek a növekedésre, és nem lenne szabad a forrásokat eltékozolni a kicsi, sikerre vágyó ötletcégekre. Az elmúlt huszonöt évben csupán néhány külföldön is sikeres magyar cég vagy termék született. Nincs sok híres márkánk, legyen ez egy energiaital vagy bármi más. Bár nem a Rubik-kocka volt az utolsó, de tény, komolyan el kell gondolkoznunk, hogy egy-egy sikertörténet eszünkbe jusson. A hazai piacokon is problémákkal küzdünk, a külföldieken pedig alig vagyunk jelen. Ez baj. Ha engedik működni a cégeket, az életképesek megtalálják az útjukat. Hagyni kellene a piaci szereplőket dolgozni, versenyezni, győzni vagy veszíteni. Az állam a támogatásokkal, szabályozásokkal sokszor olyan területen avatkozik be, ahol nem kéne, mert ezzel meggátolja, hogy kiforrjanak azok a cégek, amelyek amúgy versenyképesek lennének, és természetes módon fejlődnének. Magyarországon ma is nagy az állam mint megrendelő szerepe. A legkülönbözőbb iparágakban szembesülnek a cégek azzal, hogy az állami tendereken muszáj nyerni, mert amúgy kicsi a piac. A munkát terhelő járulékok és adók mértéke is hozzájárul ahhoz, hogy ennyire sok a kis cég, a kényszervállalkozás. Segítené a tisztulást, ha az alkalmazottként dolgozók papíron is azzá válnának.

A kis cégek országa maradunk
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI), amely egy adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, immár harmadik negyedéve a 13-14 százalékos értéken mozog, novemberben pontosan 14,36 százalék volt.
Ha koncentrálódna a vállalati szféra, minőségileg jobbá válnának a szereplők?

– Ha valakinek több az alkalmazottja, kénytelen felelősségteljesebben működni. Szükséges, hogy jobban figyeljen az adózásra, a törvényes adócsökkentési lehetőségekre. Eleve minőségi módon kell, hogy kezelje a saját ügyeit: kénytelen jobb könyvelőt, jobb adótanácsadót, jobb ügyvédet használni. Odafigyel a lehetőségekre, a bevételi forrásokra, alkalmassá válik, hogy megírjon egy pályázatot, elnyerje, és jól használja a támogatást, és továbbfejlődjön.

Húsz éve figyelik a hazai cégeket. Melyik ágazat érezte meg leginkább a hibás támogatáspolitikát?

– A cégfluktuáció sokat elárul. Minél keletebbre megyünk az országban, annál magasabb a tönkremenő cégek száma. Vannak nehezebb ágazatok: az építőipar és a vendéglátás a két legnagyobb vesztes, a nagyobb szellemi munkabefektetést igénylő ágazatok stabilabbak. Nem elég hatékony a törvényi szabályozás sem. Még mindig élnek abból cégek, hogy adósságot halmoznak fel, majd megszűnnek, és újat alakítanak ugyanazok a személyek. Hiába vannak a cégvezetéstől eltiltott személyek, és alkalmazható szankciók, az állami apparátus ezeket nem kezeli. Emiatt fejlesztette ki az Opten a kapcsolati hálót, amely megmutatja, hogy egy-egy személy melyik cégben érdekelt most, vagy volt az korábban. A múltbeli viselkedésből következtethetünk a jövőre. Ha a cégek óvatosabbak lennének, kevesebben kerülnének nehéz helyzetbe. Még nem elég magyar kkv használja a szolgáltatásunkat. Ezen is spórolnak, míg a külföldi vállalatok – a nálunk lévő multik is – profin élnek az ilyen eszközökkel. Sok kkv felszámolásához járul hozzá a rengeteg kifizetetlen számla, holott a kinnlevőségek felhalmozódásáért gyakran azok a cégek is felelősek, amelyeknél felhalmozódik.

Van esélyünk arra, hogy kialakuljon az egészséges cégstruktúra?

– Esély van rá, de több időre van szükség. Korábban azt hittem, hogy a cégek számossága javítani fogja a vállalkozói kultúrát, hiszen majd minden családban van, aki érintett cégvezetőként, tulajként, egyéni vállalkozóként, és a saját bőrén tapasztalja, hogy mit jelent vállalkozni. Ez azonban nem így történt, ami megint csak azt bizonyítja, hogy a  vállalkozások többsége nem igazi cég, hanem csupán egy konkrét vállalat kiszolgálására vagy az alkalmazotti lét kiszervezésére jöttek létre.

Véleményvezér

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában

Magyarországon a legrosszabb a pedagógusok megbecsültsége Európában 

Van alapja bőven a pedagógusok elégedetlenségének.
Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert

Magyar Péter lemondásra szólítja fel Szijjártó Péter külügyminisztert 

Szijjártó Péter és az oroszok különös kapcsolata.
Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat

Működik az orbáni példa, egy fideszes képviselő rokonsága sorra nyeri a milliókat 

A fényképeken jóságos képviselő kemény üzletember.
Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők

Magyar Péter kibukott, a köztelevízió szabályozni akarja miről beszélhetnek az EP listavezetők 

Korlátozná a köztelevízió a véleménynyilvánítás szabadságát.
Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét

Vizsgálni kezdte az Integritás Hatóság a kazári 677 millióba kerülő luxusbölcsőde ügyét 

Aranyat rejtettek a betonba, vagy mi került ennyibe?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo