Az adategyeztetési eljárás során lehetőségünk van arra, hogy a teljes életpálya során szerzett szolgálati idők bekerüljenek a társadalombiztosítási nyilvántartásba. (Az eljárásról részletesebben itt olvashat!) Azok a szolgálati időnek számító időtartamok, amelyek jogszabályi rendelkezés alapján járulékfizetés nélkül is szolgálati időnek minősülnek, csak az érintett személy bejelentésére kerülhetnek be a társadalombiztosítási nyilvántartásba, szemben a járulékfizetéssel szerzett szolgálati időkkel, amelyeket a foglalkoztatók adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettsége juttat el a biztosítási kimutatásba.
Először nézzük meg a leggyakrabban előforduló járulékfizetés nélkül is szolgálati időnek minősülő időtartamok közül a tanulmányi időkre vonatkozó rendelkezéseket. Ennél a kérdésnél kétféle helyzettel találkozhatunk, egyrészt a szolgálati időnek minősülő tanulmányi idővel (például szakmunkástanuló időszak), másrészt a tanulás alatti munkavégzés (pl. szünidei munka) esetével - figyelmeztet Molnárné Dr. Balogh Márta, együttműködő partnerünkön, az Adó Online-on megjelent szakértői cikkében.
Diákmunka, mint szolgálati idő
Az iskolai szünetben végzett munka mindig is lehetséges volt a tanulók részére. A lehetőségben a változó elem csak az volt, hogy milyen életkortól vállalhat munkát a tanuló a szünidőben. A különböző lehetőségek azonban társadalombiztosítási szempontból nem voltak azonosak. Találkozhattunk a munkáltatók és az iskola megállapodása alapján a szorgalmi időszak alatt történő csoportos munkavégzéssel, vagy az általános iskola felsőbb osztályos tanulóinak szervezett munkavégzésével.
A foglalkoztatás a tanulók hasznos elfoglaltságának biztosítása, és a megszerzett gyakorlati tapasztalatok alapján a későbbi pályaválasztás elősegítése érdekében történt. E foglalkoztatások során a tanulók és a munkáltató között társadalombiztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony nem jött létre, járulékfizetés nem történt a díjazásból, így ezek az időszakok nem jelentenek szolgálati időt.
Fentiek mellett a nyári és az őszi szünidőben munkaviszony keretében történő szervezett foglalkoztatással is találkozhattunk. Ezekben az esetekben a tanulókkal az őket foglalkoztató munkáltatók határozott idejű, vagy meghatározott munkára szóló egyéni munkaszerződést kötöttek.
Szakképzés - szakmunkástanulók
A szakképzés nem feltétlenül eredményez szolgálati időt. Szakmunkástanulói jogviszonynak kizárólag a szakmunkásképző iskolának minősülő oktatási intézménnyel fennálló tanulói jogviszony minősül. A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény 12.§ (1) bekezdése a szakmunkásképző iskolába történő beiratkozástól a tanulmányok befejeztéig, illetve a tanulólétszámból történő törlésig terjedő időt nevezte meg szakmunkástanuló viszonynak. (A jogszabály időközben hatályon kívül helyezésre került.)
A törvényi meghatározásból eredően más szakmunkásképzést, vagy szakmunkásképzést is nyújtó, de szakmunkásképző iskolának nem nyilvánított iskolával fennálló jogviszony nem tekinthető szakmunkástanuló viszonynak.
A szakközépiskolai jogviszony különbözik a szakmunkástanulói viszonytól.
A szakmunkástanuló jogviszony társadalombiztosítási vonatkozásait az adott időszak társadalombiztosítási jogszabályai (1975. évi II. törvény és végrehajtási rendelkezései) szabályozták járulékfizetési kötelezettséget előírva az érintett munkáltatója számára a szakmunkástanulók tanulmányi ösztöndíja után, meghatározott munkáltatók az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulóik után fix összegű társadalombiztosítási járulékot is fizettek. A szakközépiskolásokra viszont ez a szabály nem vonatkozott, ők is végeztek azonban konkrét fizikai munkát.
Az üzemek egy része a tanulókat munkaszerződéssel, vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatta, és a társadalombiztosítási nyilvántartásba is bejelentette. Ha ez történt, ez az idő szolgálati idő. Ha a tanuló bizonyítványába bejegyezték, hogy gyakorlati képzésben részt vett, de biztosítottként nem jelentették be, nem szolgálati idő a gyakorlat időtartama. Bejelentés hiányában a kötelező nyári gyakorlat mérlegelési jogkörben, egyéb hitelt érdemlő bizonyíték alapján, köztük esetleg tanúvallomással ismerhető el.
Felsőfokú tanulmányok
A felsőfokú (egyetemi, főiskolai) tanulmányok időtartama nappali tagozatos képzés keretében folytatott oktatás esetén 1998. január 1-ig szolgálati időnek minősült, az ezt követő időponttól azonban nem. 1998. január 1-ét követő felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje szolgálati idő szerzésére kötött megállapodással ismerhető el szolgálati időként az öregségi nyugdíjhoz. A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.
Tanulmányok külföldön
Külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időbe beszámították.
