Csak a kormány által beterjesztett törvényjavaslatokhoz kell hatástanulmányt készíteni, s mivel a vasárnapi boltzárat elrendelő törvényt egyéni képviselői indítványban kezdeményezték, annak kidolgozásában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nem vett részt, hatástanulmányról pedig nem tud – utasította el pár napja az NGM a Portfolio közérdekűadat-igénylését, amellyel az üzletek vasárnapi zárva tartásáról szóló döntést megalapozó hatástanulmányt kérték ki.Pedig a hatástanulmány létezik, csak mélyebbre kellett volna ásni érte - írja a Népszabadság.
Tíz-tizenötezer ember elbocsátásával jár a vasárnapi boltbezárás elrendelése, és a munkájukat elveszítők jó része később sem fog tudni elhelyezkedni az ágazatban – állt az Orbán-kormány megrendelésére az NGM-ben 2011-ben készült, ám sohasem publikált hatástanulmányban, amely a pró és kontra érvek elemzése után „nehezen támogathatónak” tartotta a korlátozást. Az NGM becslése szerint a forgalomcsökkentésből adódó áfakiesés, a megszűnő munkahelyek miatt a társadalom egészét terhelő kiadások, továbbá a kieső járulékbevételek összességében 50 milliárd forintos lyukat ütöttek volna a büdzsén.
Szakértők szerint a megállapítások ma is érvényesek lehetnek, mivel a "körülmények azóta lényegesen nem változtak".
FRISSÍTÉS:
Az NGM közleménye szerint nem létezik a vasárnapi pihenőnapról szóló hatástanulmány. Mint közleményükben írják, "a nemzetgazdasági tárca illetékesei megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint kiszivárogtak egy hatástanulmány részletei a vasárnapi pihenőnap lehetséges következményeiről. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak nincs tudomása arról, hogy ebben a témában elemzés született volna a minisztérium megbízásából. A sajtóban megjelent – a minisztérium számára ismeretlen – tanulmány megállapításai és kockázati elemei hiteltelenek. A média által közöltekkel ellentétben nem igaz, hogy bárki munka nélkül maradna a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt. Ebből következően az sem igaz, hogy nőnének a munkanélküli segélyekre fordított kiadások, illetve hogy az intézkedés járulék- vagy adóbevétel kiesést okozna. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem számolt, és nem is számol forgalom kieséssel a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt.
A sajtóban idézett tanulmány megállapításai és logikája, talán 2011-ben még helytállóak lehettek volna, de ma már érvénytelenek. Abban az időszakban a gazdasági világválságnak, valamint a 2010 előtti kormányok felelőtlen politikájának köszönhetően a magyar gazdaság és társadalom még nem tudta volna ezt a kereskedelemben dolgozó munkavállalók érdekeit szem előtt tartó fontos lépést veszteségek nélkül kezelni. Azonban az elmúlt évek következetes, a gazdaság élénkítését célzó, valamint a munkahelyteremtést elősegítő politikájának eredményeként mára már a munkaerőpiacra és a költségvetésre gyakorolt negatív hatása a vasárnapi munkavégzés tilalmának teljes mértékben megszűnt.
A nemzetközi példák is bizonyítják - az Európai Unióban ugyanis Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Görögországban és Spanyolországban is korlátozzák valamilyen módon a vasárnapi nyitva tartást -, hogy ezen intézkedés a vásárlói szokások módosulásán kívül sem a fogyasztás mértékét, sem a turisztikai bevételeket, sem pedig a gazdaság egészét nem érintik hátrányosan. Ezzel szemben a kivételek meghatározásának következtében a kiskereskedőket, a kistermelőket és a piacokat jelentős helyzeti előnybe hozza, amelynek egyértelmű nemzetgazdasági hozadéka van."
