Újratárgyalja a kormány azt a korábbi KDNP-javaslatot, miszerint vasárnaponként és munkaszüneti napokon bizonyos kereskedelmi egységek kötelezően zárva tartanának. A kereskedelmi tárgyú törvények módosításáról szóló csomag a jövő héten kerülhet a kabinet elé – értesült a Magyar Nemzet. Az ott megjelentek szerint a törvénymódosító javaslat szerint jövő év március elsejétől a hét utolsó napján és a munkaszüneti napokon nem tarthatnak nyitva a bevásárlóközpontok és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek. A korlátozás alól mentesülnek a dohányboltok, a gyógyszertárak és a benzinkutak, az újság- és virágárusok. A pékségek külön szabályok alapján nyitva lehetnek vasárnap is, de maximum délig.
A kereskedelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet úgy rendelkezne, hogy a boltok kizárólag 6 és 22 óra között lehetnének nyitva, de az éjjelnappali boltok maradhatnak. Az alap szabályoktól való eltérésről és a más típusú egységek vasárnapi nyitva tartásáról egy bizottság hozna döntést. A többi között azt a szempontot is figyelembe veszik majd, hogy az üzlet turisztikailag látogatott területen helyezkedik-e el.
Bár a hivatalos indoklás szerint a családok érdekében került ismét elő az a néhány éve már nagy port kavaró javaslat, gyakorlatilag a multikat (400nm-nél nagyobb kereskedelmi területeket) akarja bezáratni vasárnap. Ezzel hozná helyzetbe a helyi kisboltokat, pékségeket és természetesen a trafikokat.
A dolgozóknak kész katasztrófa
Azok a csoportok, amelyek már évek óta a kiskereskedelmi üzletek vasárnapi bezárását szorgalmazzák, a kereskedelmi munkahelyek tízezreinek azonnali megszüntetését irányozzák elő akkor, amikor hazánkban a munkanélküliségi ráta meghaladja a 11 százalékot. Köztudott, hogy a munkaidőlap ilyen jelentős rövidítése a kereskedelemben kizárólag az alkalmazotti létszám érzékelhető - mintegy 25.000 fős - csökkentésével együtt történhet meg – hangsúlyozza a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ). Nehezményezik azt is, hogy a javaslat bár elvileg a dolgozók pihenőnapjáért aggódik, csak a kereskedelemben dolgozókkal foglalkozik:
„Mi lesz a hétvégén dolgozó szakácsok, portások, felszolgálók, csaposok, piacozók, múzeumőrök, újságírók és fürdőmesterek sorsa? Senki nem gondol a gépkocsivezetők, meteorológusok, virágárusok, kertészek, erdészek és mezőőrök szabad vasárnapjára, valamint a pihenéshez és szabad időhöz való alkotmányos jogaikra?! A kisboltokban, éjjel-nappalikban dolgozókra vajon miért vonatkoznak majd más szabályok? Nem is beszélve az egyházak szolgálatában álló személyek vasárnapi munkavégzéséről. Nekik nem jár szabad vasárnap?!” – fogalmaz a közlemény.
A tilalom a 400 nm alatti üzleteket sem mentesíti, csupán abban az esetben, amennyiben saját maguk vagy segítő családtagjukkal folytatják a tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy bár a fizetett alkalmazottak nem dolgozhatnak, a vállalkozói réteg éppenséggel elveszíti a szabad vasárnapot akkor is, ha egyébként örvendetes módon a bevételek lehetővé tennék, hogy a tulajdonos alkalmazottakat fizessen eme munkafeladat elvégzésére.
Kiesés az államnak
A tervezett korlátozás a helyi adók fizetésére, illetve nagyságára is kedvezőtlen hatást gyakorolna. A szakma által készített felmérések szerint vasárnaponként (éves szinten) nem csekély, 400 milliárd forint forgalom keletkezik a kiskereskedelemben. Ez a hétköznapok forgalmának 30%-a, a heti forgalomnak pedig 5-6%-a, ami nem elhanyagolható. A zárva tartásból eredő általános forgalmi adó elmaradás, valamint a turizmusra gyakorolt negatív hatás együttesen mintegy 250 milliárd forint - az államháztartást közvetlenül érintő - bevételi kiesést okozhat.
A kisboltok az esetek 100%-ában lényegesen drágább árakkal operálnak, mivel csak így tudnak életben maradni, ami a vásárlók esetében azt jelenti, hogy a drágább üzletek felé terelik mesterségesen a beszerzéseket. A vasárnapi vásárlásnak ráadásul komoly hagyományai vannak Magyarországon (vasárnap = vásárnap = piacnap) – írja a Vállalkozók Országos Szövetségének közleménye. A vasárnapi vásárlás lehetőségének biztosítása rugalmas megoldást kínál a hét közben dolgozó ember részére, alkalmazkodik a lakosság megváltozott életstílusához, meghagyva az egyén számára is fontos szabad választás lehetőségét.
Ki nyer?
A kiszivárgott adatok alapján beazonosítható, hogy a szabályozás változása mely cégeknek kedvezne. A HVG számításai szerint az Auchan, Spar, illetve ALDI mindenképpen a vesztesek közé tartoznának. Ezzel szemben a CBA, a COOP és a Reál szerkezetük okán nem esnének a szabályozás hatálya alá.
