A probléma a nyugat-európai országokat is érzékenyen érinti, és a válság, valamint évtizedes strukturális okok állnak mögötte. Ugyanakkor a kutatások azt igazolják, hogy a magyar fiatalok az uniós átlagnál jobban preferálnák a vállalkozói létet, ám több tényező – például a finanszírozási nehézségek vagy a személyes kapcsolatok, képzések hiánya – eltántorítja őket az üzleti és karrierterveik megvalósításától.
Jelentős veszteség származik abból, hogy Magyarországon mintegy 400 ezer 15 és 29 év közötti fiatal nem dolgozik és nem is tanul. Az Eurofound számait idézve a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) rámutat: évente több mint kétmilliárd euró, nagyjából 600 milliárd forint veszteséget jelentenek a magyar gazdaság számára a gazdaságilag aktív, ám foglalkoztatásban nem álló és a gazdaságilag inaktív, ugyanakkor nem is tanuló fiatalok.
Összességben nem kevesebb mint 100 millió eurót (megközelítőleg 30 milliárd forintot) tesznek ki a munkanélküliséggel összefüggő szociális kiadások, a fennmaradó összeg pedig mindenekelőtt a foglalkoztatás hiányából származó jövedelem- és adókiesés.
„A 400 ezer magyar fiatal be- vagy visszavezetése a foglalkoztatás világába a magyar gazdaság egészét érintő érdek és sürgető feladat, amelynek megoldása döntően két tényezőtől függ: akarnak-e a fiatalok Magyarországon dolgozni, valamint van-e olyan struktúra, amely segítheti őket a terveik megvalósításában. A kutatások igazolják, hogy a motiváció megvan, a FIVOSZ pedig rendelkezik azzal a megoldáskészlettel, amely a hazai foglalkoztatási probléma kezeléséhez szükséges lehet” – mondja Kovács Patrik, a FIVOSZ alapító elnöke. (Itt olvashatja a hét leggyakoribb kifogást, amiért nem indítunk vállalkozást!)
Luxemburg áll a legjobban az ifjúsági munkanélküliség terén
Az Eurofound által közölt adatok szerint az ifjúsági munkanélküliség problémája a legérzékenyebben Bulgáriát érinti az EU tagállamai között, náluk 2011-ben a GDP 3,31 százalékát tette ki a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok generálta 1,27 milliárd eurós veszteség. A sor végén előtte Görögország (3,31 százalék/GDP) és Írország áll (2,77 százalék/GDP), hazánk a bruttó hazai össztermék 2,2 százalékát kitevő 2,13 milliárd eurós kiadásával az ifjúsági munkanélküliség által leginkább érintett európai országok között szerepelt. A legjobb értékeket Luxemburgban (0,23 százalék/GDP), Svédországban (0,33 százalék/GDP), valamint Dániában (0,54 százalék/GDP) rögzítették. Az Eurofound tanulmányának módszertani specifikuma, hogy – a KSH statisztikai eljárásával szemben – a munkanélküliek közé nem csupán a gazdaságilag aktív, ám foglalkoztatásban nem álló fiatalokat számították bele, hanem a gazdaságilag inaktív, ugyanakkor nem tanuló fiatalokat is.
A foglalkoztatási lehetőségek közül a megkérdezettek számára az alkalmazotti léttel szemben a vállalkozásalapítás vonzóbb alternatíva: míg 43,9 százalékuk inkább vállalkozó lenne, addig csak 39,9 százalék választaná azt a lehetőséget, hogy alkalmazott legyen. Ezzel az értékkel felülmúljuk az Európai Unió tagállamaiban mért értékek átlagát.
Vállalkoznának, de nem mernek
Vállalkozói hajlandóság lenne a magyar fiatalok körében, ám több tényező is hátráltatja őket abban, hogy elérjék üzleti és karriercéljaikat. Egy vállalkozás elindításának anyagi, tapasztalati és kapcsolati feltételei egyaránt vannak, ám mint az a kutatás eredményeiből jól látszik, a fiataloknak mindenekelőtt pénzügyi segítségre van szükségük. Több mint 50 százalékuk a vállalkozásalapításhoz vissza nem térítendő támogatás vagy kedvezményes hitel igénybevételét látja szükségesnek, 46 százalékuk pedig azt szeretné, ha a vállalkozás elindítása előtt adó-, könyvelési és jogi tanácsokat kaphatna. Emellett nagyjából minden negyedik 18 és 40 év közötti fiatal venne részt olyan képzésen, ahol vállalkozói ismereteket tanítanak.
„Az arányszámokat tekintve a magyar fiatalok az uniós átlagnál szívesebben választanák a vállalkozói létet, ami a magyar gazdaság számára hatalmas kiaknázatlan erőforrás jelen pillanatban. A kedv tehát meglenne, arra viszont szükség van, hogy a fiatalok megkapják a megfelelő segítséget. A fiatalok vállalkozóvá válását célzó pályázatok alkalmas eszközei lehetnek a probléma kezelésének megfelelő szakmai és a fiatalok számára releváns kivitelezés mellett. Ezért az ilyen programokon keresztül történő segítségnyújtásban a FIVOSZ-nak – mint az ifjúsági vállalkozásfejlesztés nemzetközi szinten elismert úttörőjének – elengedhetetlenül fontos szerepe lehet a közeljövőben” – teszi hozzá Kovács Patrik, a FIVOSZ alapító elnöke.
