A november elsején hivatalba lépő testületbe, amely az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, a 28 tagállam egy-egy főt jelölt. Az új magyar EU-biztos Navracsics Tibor volt miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, későbbi külgazdasági és külügyminiszter. A 751 tagú EP-ben 699-en adták le voksukat. A bizottság mellett 423-an, ellene 209-en szavaztak, 67-en pedig tartózkodtak.

Az új Európai Bizottság, amely november elsején léphet hivatalba, az eddiginél strukturáltabb, rétegezettebb testület lesz. Juncker sokkal több jogkört adott át alelnökeinek, mint hivatali elődje, José Manuel Barroso. Ezt ő is hangsúlyozta EP-előterjesztésében, mondván: a bizottság szerkezeti átszervezésének van egy nagy vesztese, nevezetesen saját maga, a testület elnöke.

Több folyamatban lévő ügy is fut az Európai Bizottság előtt, az egyik legérzékenyebb a földtörvény miatti kötelezettségszegési eljárás. Közben a pálinka ügyében visszavonulót fújt a kormány.

Jean-Claude Juncker mellett a bizottság úgynevezett első alelnökeként tevékenykedhet majd a szociáldemokrata Frans Timmermans eddigi holland külügyminiszter. Az ő portfóliója meglehetősen kiterjedt lesz: magában foglalja a minőségi jogalkotás, a szubszidiaritás, az intézményközi kapcsolatok, a jogállamiság, az alapjogi charta és a fenntartható fejlődés témakörét.

Timmermanson kívül hat további alelnöke lesz a testületnek. Az olasz Federica Mogherini a kül- és biztonságpolitikáért, a bolgár Krisztalina Georgieva a költségvetésért és az emberi erőforrásokért, a szlovák Maros Sefcovic az energiaunióért, a finn Jyrki Katainen a munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért, a lett Valdis Dombrovskis az euróért és a szociális párbeszédért, az észt Andrus Ansip pedig a digitalizált egységes piacért felel majd. Az alelnökök többsége a további húsz "egyszerű biztos" közül többnek a tevékenységét fogja összehangolni, függően a célfeladatoktól.

Juncker a szerdai parlamenti előterjesztésében külön nyomatékosította, hogy a bizottsági tagoknak az uniós alapszerződésből fakadó egyenjogúságát nem sértik meg: az alelnököknek az a feladatuk, hogy projekteket fogjanak át, és koordinálják több biztos munkáját.