Majtényi Kálmán, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója szerint az elektronikus fizetési formák térhódítása egyértelmű, a háztartások elektronikus fizetéseinek összege két év alatt négyszer olyan gyorsan nőtt, mint a háztartások összes kiadása. A „készpénzmentes” gazdaság bővülésével jelentős nemzetgazdasági haszon érhető el: a készpénzhasználat mintegy 300 milliárd forint éves össztársadalmi költségéből akár 100 milliárd is megtakarítható lenne.
Gyorsuló ütemben emelkedik a Díjnet Elektronikus Fizetési Index mutatója. 2014. első félévében 18,7 százalékra emelkedett, 1,7 százalékpontos növekedést produkálva a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Egy évvel ezelőtt az emelkedés mértéke csak 1 százalékpont volt 2012 első félévéhez képest. A mutató 2014 első félévében meghaladta a 2013 második félévére számolt mértéket is, annak ellenére, hogy hagyományosan az év második felében bonyolít nagyobb forgalmat a lakosság. (Pedig a digitális evolúcióban még mindig le vagyunk maradva.)
„A Díjnet Index emelkedése azt mutatja, hogy kis mértékben, de töretlenül növekszik az elektronikus fizetés szerepe a hazai háztartások teljes fogyasztási kiadásain belül” – emelte ki Majtényi Kálmán a Díjnet Zrt. vezérigazgatója. – „Magyarországon a készpénzhasználat össztársadalmi költsége éves szinten valamivel több mint 300 milliárd forint, amelyből a készpénzmentes fizetési módok további elterjedésével éves szinten akár 100 milliárd forintot takaríthatna meg az ország.”
Az adatok alapján jól látható, hogy a háztartások elektronikus fizetései az elmúlt öt félévben 23 százalékos emelkedést mutattak (a bankkártyás fizetések, a csoportos beszedési megbízások, a mobiltelefonnal történt vásárlások és a dijnet.hu rendszerében ezen felül más csatornában történt fizetések összegei alapján). Mindeközben a háztartások fogyasztási kiadásai a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján mindössze 4,94 százalékkal nőttek 2012 első féléve és 2014 első féléve között. „Tehát elmondható, hogy az összes lakossági pénzforgalmon belül egyre nagyobb teret hódítanak az elektronikus fizetési csatornák, hiszen ezek bővülésének mértéke több mint négyszeresen meghaladja a háztartások összkiadásának növekedését” – teszi hozzá a Díjnet Zrt. vezérigazgatója.
A kártyás fizetések alakulása Magyarországon egyértelműen szezonális, az év második fele mindig erősebb, mint az első. Ennek oka a karácsonyi ünnepek körüli megugró vásárlás és az ezt követő lanyha évkezdés. Mindemellett az elmúlt években éves szinten folyamatosan növekedett a kártyás vásárlások értéke, évi 11-14 százalékkal, derül ki az MNB pénzforgalmi adataiból. Míg 2013 első félévében 12 százalékkal nőtt a hazai kártyákkal lebonyolított tranzakciók összege 2012 első félévéhez képest, addig 2014 első félévében már 18 százalékkal haladta meg a kártyás tranzakciók összege a 2013 első félévi adatokat, tehát gyorsul a kártyahasználat növekedési üteme.
A dijnet.hu saját statisztikái alapján az elektronikus számlabemutatás terén is folyamatosan nőtt a kártyás fizetések összege 2011 elejétől kezdve. Mindössze két olyan időszak volt – 2013 harmadik negyedéve, illetve 2014 második negyedéve –, amelyek adataiban kismértékű csökkenés volt tapasztalható a megelőző negyedévhez képest. „Ezek hátterében részben az időjárás miatt alacsonyabb fűtésszámlák, illetve a rezsicsökkentés következtében csökkenő összegű közműszámlák összegei állnak” – értékelte a helyzetet Majtényi Kálmán. – „2013 harmadik negyedévét követően a bankkártyás számlafizetések összegében a rezsicsökkentés ellenére is jelentős, stabil emelkedést figyeltünk meg.”
Csökkennek a csoportos fizetési megbízások
A csoportos beszedési megbízások forgalma kevésbé szezonális. A megbízások mögött ugyanis jellemzően olyan közüzemi és szolgáltatói számlák vannak, amelyek vagy állandóak, mint például egy biztosítási díj, vagy átalánydíjasok, azaz egész évben hónapról hónapra ugyanaz a befizetett összeg. De még ha tényleges fogyasztás szerint történik is a havi díjfizetés, a fogyasztói szokások alapján látható, hogy kisebb az ezen a téren jellemző ingadozás, mint általában a vásárlások esetén. A földgázfogyasztás, például, rendszerint az első negyedévben a legmagasabb, az áramfogyasztásnak viszont téli és nyári csúcsa is van, más rendszeres költségeknek pedig ennél összetettebb idényjellege is lehet. Mindenesetre, a csoportos fizetési megbízások összértékét tekintve az elmúlt két év során nem történt jelentős változás, továbbra is a teljes lakossági elektronikus fizetési forgalom kevesebb, mint negyede bonyolódik ezen a csatornán keresztül.
„Az ingyenes internetes számlafizetéshez újonnan csatlakozók a korábbinál jóval nagyobb arányban választják a bankkártyás vagy internetbanki fizetést, mint ahányan a csoportos fizetési megbízást” – hangsúlyozta Majtényi Kálmán. – „Mindezek alapján arra számítunk, hogy az elektronikus fizetések terjedésével a kártyás és internetbanki fizetések aránya a következő években még a jelenleginél is nagyobb teret nyer, a számlafizetési módok között egyértelműen túlsúlyba kerül.”
Mobiltelefonos vásárlások: kicsi, de erős
A nem távközlési célú, mobiltelefonnal történő vásárlások mértéke egyelőre elenyésző a másik két fő elektronikus vásárlási csatorna forgalmához képest; jelenleg nem éri el a kártyás fizetési forgalom 1 százalékát. A mobilfizetések összege, ugyanakkor, dinamikusan nő: a 2013 első félévében regisztrált 7,2 milliárd forintos pénzforgalom 2014 első félévére 8 milliárdra, azaz csaknem 12 százalékkal bővült.
„Éves trendek szintjén egyébként 2013 volt az első, robbanásszerű emelkedést hozó időszak, amikor a 2012-es évhez képest a mobilfizetések volumene darabszámban és értékben is ötszörösére nőtt; 2014-ben mintegy 40 százalékos bővülést várunk” - mondta Majtényi.
A mobilfizetésnek a jövőben várhatóan jelentősen nő majd a népszerűsége, hiszen ez a fizetési mód biztosítja a lehető legnagyobb rugalmasságot a felhasználónak, miközben a számlakibocsátó szolgáltató szempontjából kiemelt előny ennél a csatornánál az egyénileg indított elektronikus számlabefizetések között a legnagyobb, mintegy 87 százalékos fizetési pontosság.”
