A vállalkozások várakozásai is mutatják, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára állt, ugyanakkor a megkérdezettek kockázati tényezőnek tartják a nemzetközi környezet alakulását, például a német gazdaság növekedésének mérséklődését, az orosz-ukrán konfliktus elhúzódását, illetve a hazai szabályozási rendszer bizonytalanságát. (A versenyképességünk ugyan javult, de a szomszédaink kezdenek lehagyni minket, már Bulgáriával vagyunk versenyben.)
A MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) októberben harmincnegyedik alkalommal készítette el vállalati vezetők megkérdezésével féléves konjunktúra jelentését. A felmérés szerint az MKIK GVI konjunktúra mutató összetevői az építőipar kivételével valamennyi komponensben javultak. (Pedig az építőiparban sem rossz a hangulat.)
A versenyszektorban működők jelentős munkaerő-felvételt jeleztek a következő félévben, a felmérés tizenhét éve alatt nem mértek ilyen magas arányt. A munkaerő iránti jelentős érdeklődés mögött az áll, hogy a termelés növekedésében gondolkodnak a versenyszféra szereplői - hangsúlyozta a felmérés kapcsán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Az eredmények szerint a vállalkozások kedvezőbb üzleti klímával, nagyobb kapacitáskihasználtsággal is számolnak. Az üzleti várakozások mutatója az ipari vállalatok körében érte el a legmagasabb, 36 pontos értéket, a külföldi tulajdonban lévő exportorientált cégek fogalmazták meg a legpozitívabb kilátást - ismertette a kamara elnöke. Kérdésre válaszolva Parragh László elmondta, hogy a gazdaság növekedése egyre inkább belső forrásokra - például a lakossági megtakarításokra, a fogyasztás bővülésére - épül, és olyan irracionális elemek kerültek ki, mint az önkormányzati hitelek növekedésének lehetősége.
Újságírói érdeklődésre közölte: a kamara elnöke szerint a Magyarországgal szemben tapasztalható külföldi kedvezőtlen megnyilvánulásoknak általánosságban bizalomrontó hatása van, viszont a vállalati vezetők számítása szerint még mindig érdemes itt befektetni, ezt jelzi, hogy a német vállalatok jelentős része visszaforgatja a termelésbe nyereségét, és továbbra is befektetési célpontként kezelik az országot.
