Az Európai Bizottság eljárása tavaly júniusban indult, amikor az ír adóhatóság Apple részére kiadott 1991-es és 2007-es ún. szokásos piaci ár megállapodásait vette mélyebb vizsgálat alá. A megállapodásokban az ír adóhatóság azt rögzítette, hogy az Apple-nek milyen árakat kell alkalmaznia egyes csoporton belüli ügyleteire, iránymutatást adva ezzel az ír társasági adóalap kiszámításához.
Az Apple adóstruktúrája úgy került kialakításra, hogy a cégcsoport amerikai anyavállalata két ír leányvállalatot hozott létre az Apple-jogok hasznosítására, melyek jogdíj ellenében Európa, Afrika és Ázsia területén értékesítik a jogokat. A jogok értékesítéséből a két cég több tíz milliárd dolláros profitra tett szert, de az ír társasági adóbevallásban csak évi 40-80 millió euró adóköteles jövedelem szerepelt. Az Európai Bizottság szerint az adókötelezettség alacsony összege az ír adó-megállapodásokban szereplő kedvezményekre vezethető vissza, és ezzel Írország tiltott állami támogatást nyújtott az Apple-nek.
Békés Balázs, a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós vezetője elmondta: „Nem az Apple adóstruktúrája az egyetlen, amely az Európai Bizottság vizsgálatainak tárgyát képezi. Az EU vizsgálja a Fiat csoportnak a luxemburgi, és a Starbucksnak a holland adóhatósággal kötött adó-megállapodásait is, és a listát további nagyvállalatok követhetik. Ez annak a következménye, hogy a gazdasági válságra tekintettel az államok egyre nagyobb figyelmet szentelnek az adóelkerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemnek. A cél annak elérése, hogy a jövedelmeket ne lehessen mesterséges módon alacsony adóterhű országokba átcsoportosítani.”
„Az Európai Unió számos más intézkedést is tesz annak érdekében, hogy fellépjen az Apple-hez hasonló – egyébként legális – agresszív adótervezési megoldások ellen, illetve visszatartsa a tagállamokat attól, hogy a többi tagállam érdekeinek sérelmére túlságosan kedvező adószabályok alkalmazásával vonzzon magához befektetéseket. Ennek része a társasági adó irányelvek módosítása, az általános visszaélés-ellenes szabályok kidolgozása, a digitális kereskedelem adóztatásának összehangolása, és az automatikus információcsere fokozatos bővítése. Mindez már nemcsak a nagyvállalatokat, hanem a magyar adózókat is érinti” – mondta el Békés Balázs. (A jogszerű, de agresszív adótervezés elleni fellépésről 2013-ban döntött az Unió. „Nem engedhetjük többé meg magunknak, hogy potyázók hatalmas profitot zsebeljenek be az EU-ban anélkül, hogy hozzájárulnának a közterhekhez” – jelentette ki akkor Algirdas Semeta adóügyekért felelős uniós biztos.)
