Budapesten volt a legmagasabb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete tavaly mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúak körében.

A 2011. nyári elemzéseket újraolvasva szembetűnő, hogy az ideihez nagyon hasonló folyamatok és problémák mozgatták akkor is a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat, a legfontosabb (mindenekelőtt az eurózóna adósságválságát érintő) kérdésekben azonban azóta sem születtek meg a megnyugtató döntések.

A biztos alapokon nyugvó tervezéssel magyarázta a kabinet azt az igencsak szokatlan megoldást, hogy már a nyár elején benyújtotta a jövő évi költségvetést. Azonban már a vita során annyi minden megváltozott a büdzsében és a már törvényesített sarokszámokban, hogy az egészet új tervezetként akarja véleményezni a Költségvetési Tanács. Ráadásul a teljesülését meghatározó gazdasági környezetet befolyásoló szabályok is gyökeresen megváltoztak az új adótörvényekkel és a munkahelyvédelmi program megvalósításához szükséges módosításokkal. Így biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak az alkalmazott válságkezelési eszközök, hanem a költségvetési tervezés terén is az unortodox megoldások országa lettünk.

A felsőoktatási törvény módosítását követően sokan számítottak arra, hogy a felsőoktatási/felsőfokú szakképzések (FSZ) iránt megnő a kereslet. Ha valaki jobban fizető állásra, nagyobb karrierre, előmenetelre, közép/felsővezetői pozícióra vágyik, akkor érdemesebb az alapképzést választania.

Augusztus 20-ra vállalta a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy eljuttatja a Költségvetési Tanácsnak a jövő évi büdzséhez benyújtott módosítások és az új adótörvények hatásait alátámasztó hatástanulmányokat.

Júniusban folytatódott a külkereskedelmi termékforgalom májusban indult bővülése: az euróban számított export 5,6, az import 3 százalékkal nőtt, forintban pedig mindkét érték kétszámjegyű emelkedést mutatott.

Júniusban a Központi Statisztikai Hivatal által közölt- előzetes - adatok alapján 0,6 százalékkal emelkedett az ipari termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az esztendő első hat hónapjában 0,4 százalékos csökkenést mértek a statisztikusok éves összevetésben. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júniusban 2,2 százalékkal csökkent.

Jól teszik a kis- és középvállalkozások, ha továbbra is a saját erejükre és képességeikre alapoznak, nem pedig a gazdasági környezet barátságosabbá válására. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken beterjesztett jelentése ugyanis új megoldásokat nem ígér gazdasági bajaink orvoslására. A dokumentum szerint fejlődésünk alapja és kerete az Új Széchenyi Terv, amely vonzó és megvalósítható jövőképet ad a következő évtizedre, s ennek középpontjába két egyszerű célt helyez: régiónkban nálunk legyen a legjobb élni, és vállalkozást működtetni. Mindezt pedig a foglalkoztatás bővítésével és a növekedés gyorsításával érjük el. Ezt már hallottuk, az eredményt pedig ismerjük.

Hiába az európai politikusok hangzatos kijelentései, a spanyol gazdaság lassan, de biztosan a csőd felé araszol, a görög ügy pedig már „veszett fejsze nyele" a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint. 

A szerdán közzétett júliusi gyáripari beszerzési menedzserindexek (BMI) azt mutatják, hogy a tágabb értelemben vett Közép- és Kelet-Európa gyáripari szektorainak teljesítménye "nem omlott össze" olyan mértékben, mint az euróövezeté, igaz ugyanakkor, hogy nem is nagyon növekszik - vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők a térségi feldolgozószektorok aktivitásának új mérőszámait értékelve.

"Mélységesen aggódunk Magyarország miatt" - mondja az Európai Újjáépítési Bank  (EBRD) elnökének főtanácsadója, a bank vezető közgazdásza, Erik Berglöf.

Az exportpiaci konjunktúra pesszimista kilátásait a németországi kedvezőtlen hatások is befolyásolják. Az ipari termelés szintje nem várt mértékben visszaesett, és a közvetlen tőkebefektetések lassulása is a várt kibontakozás, a beruházások megindulása ellen hat. Mindezeket betetőzi, hogy a vállalati hitelezés szintje továbbra is alacsony, a helyzetet a pénzügyi szektor alacsony, beszűkülő hitelezési lehetőségei tovább ronthatják ez év végéig.

A munkaerőpiacról egyelőre a legjobb hír az, hogy nem romlik a helyzet: a foglalkoztatás mérsékelten nőtt, a munkanélküliség lényegében stagnált. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentései szerint érzékelhető eltérések vannak ugyanakkor a férfiak és nők foglalkoztatásának alakulásában, a fiatal munkavállalók helyzete pedig tovább romlott.

2012 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest összességében 3,7%-kal csökkent a reálkereset a nemzetgazdaságban, a létszám csökkenése miatt a reálkereset-tömeg (vásárlóerő) pedig 4,4%-kal esett vissza. Közfoglalkoztatottak nélkül számítva 2,3, illetve 4%-os csökkenés ment végbe.

Döntő szakaszba érkezett az euróválság, és minden lehetséges eszközt be kell vetni a közös valuta megmentése érdekében az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács elnöke szerint. Az eurócsoport országainak minden lehetséges eszközzel bizonyítaniuk kell szilárd eltökéltségüket az övezet pénzügyi stabilitásának garantálására.

Az év egészében a 2012 I. negyedévihez hasonló, 1,5 százalék körüli visszaesés várható. A II. félévben az autóipari beruházások hatására a kivitel emelkedni fog, a belső keresletben azonban nem várható javulás a GKI Gazdaságkutató előrejelzése szerint. Az éves szinten 1,5 százalék körüli cserearány-romlás is szűkíti a belföldön elosztható jövedelmet. A tárgyalások megkezdése az IMF-fel és az EU-val erősítette a forintot és csökkentette a magyar kockázati felárat. Ez azonban átmenetinek bizonyulhat, mivel a kormány politikájában és gazdaságpolitikájában nem látszik az a fordulat, amely szükséges lenne a megállapodáshoz. Az idei és jövő évi költségvetést fellazító döntések még a túlzottdeficit-eljárás jövő évi megszüntetését is veszélyeztetik.

Hiába lélegeztek fel valamelyest a piacok az európai szuverén adósságválság terhe alól, a világ pénzügyi szakemberei még soha nem voltak olyan borúlátóak mint 2012 második negyedévében. Ennek oka a kínai gazdaság lassulása és a kormányzatok túlköltekezése. Derűlátóbbak regionális társaikhoz képest azok a magyarországi pénzügyi szakértők, akik részt vettek az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants), a világ vezető pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezete és az IMA (Institute of Management Accountants), a vállalatirányítás és a vezetői számviteli információk stratégiai kapcsolatát vizsgáló szervezetének nemzetközi kutatásában.

A kormány az EKB tranzakciós illetékre vonatkozó kritikus véleménye ismeretében is elkötelezett a munkahelyvédelmi akcióprogram megvalósításában s az ahhoz szüséges források biztosításában. Kérdés, megéri-e? A GKI elemzése szerint a program - miközben jelentős mértékben rontja a költségvetés pozícióját - nem járul hozzá érdemben a foglalkoztatás bővítéséhez.

Orbán Viktor azt várja az IMF/EU-delegációtól, hogy az egy „helyzetösszesítésben" jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben változtatást vár el a gazdaságpolitikában, nevezze meg a hitelhez szükséges előfeltételeket, és mondja el a véleményét a jövő évi költségvetés szerinte módosítandó pontjairól. A magyar kormány ezeket a felvetéseket szeptemberben fogja megválaszolni. A delegáció ugyanis ekkor tér majd vissza Magyarországra.

A kormány nyitott a béremelések ügyében, de hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök miután - konzultációsorozata keretében - Gaskó Istvánnal, a Liga elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével tárgyalt a munkavállalókat érintő aktuális ügyekről.

Meredeken lassul 2012-ben a szélesebb értelemben vett közép- és kelet-európai térség gazdasági növekedése az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank idei harmadik jelentése alapján. A pénzintézet előrejelzése szerint ugyanis folyamatosan terjednek kelet felé az euróövezeti adósságválság átszűrődő hatásai. Magyarországon ez év egészére a májusi 1,0 százalékos visszaesés helyett már 1,3 százalékos mínuszt jósol az EBRD, és rontotta a jövő évi magyar növekedési előrejelzését is.

Alig oszlottak el a viharfelhők az euróövezet fölött, máris itt az újabb pánikroham: a spanyol tartományok segítségért könyörögnek a mentőalapból, a sajtó találgatásai szerint Görögország akár már szeptemberben csődbe mehet, a hitelminősítők pedig megsemmisítő pofonokat osztanak az eurózóna legerősebb tagállamainak. A rossz hírek áradata most már a gazdaságiban is érezteti hatását, több éves mélypontra süllyedt a beszerzési menedzser index az euróövezetben, ami negatívan befolyásolja a magyar kis- és középvállalatok exportkilátásait.

Idei mélypontjához képest alig emelkedett júliusban a GKI-Erste konjunktúraindex. A májusi zuhanás után júniusban és júliusban is minimálisan emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, de ezzel a felét sem nyerte vissza akkori esésének. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint júliusban az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak kissé, de továbbra is nagyon pesszimista hangulatot tükröznek.

A jövő heti plenáris ülésre az IMF/EU-delegáció várhatóan összeállítja a magyar kormány számára felteendő konkrét kérdéseket. Az igen jól felkészült IMF/EU-delegáció a már lebonyolított 20-30 találkozón további ismereteket szerzett a magyar gazdaság részterületeiről.

A héten indult szövetségesi konzultáción több új elem vált ismertté a kormány jövőbeli terveiről, egyebek mellett arról, hogy a hazai bankrendszer felét magyar tulajdonban látná szívesen a kormány. Az eseménysorozat keretében pénteken a Magosz elnökségével találkozott a Orbán Viktor, a találkozót követően kiadott közleményben a hazai termőföld és az ivóvízkészletek védelme, a felettük való rendelkezési jog nemzeti kézben tartása mellett foglaltak állást.

Csaknem négyszázmillió forintot csoportosít át a kormány a Nemzeti Jogszabálytár idei működési költségeinek biztosítására. A kormányhatározat alapján felmérik, hogy a minisztériumok és a Miniszterelnökség, valamint az irányításuk és felügyeletük alá tartozó szervek milyen jogtárszolgáltatást vesznek igénybe, hogy a szolgáltatási szerződések mikor járnak le és milyen feltételekkel szüntethetők meg, valamint azt is, hogy mennyi pénzt fizetnek ki a törvénytárak igénybevételére.

A bruttó átlagkeresetek 2012 májusában 6,4, a nettó bérek 3,8 százalékkal emelkedtek. Az esztendő első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint nemzetgazdasági szinten. A foglalkoztatás ugyanakkor tovább csökken, csak a közfoglalkoztatottak számánál volt bővülés. 

Új gazdasági rendszert épít a kormány, amelynek része a munkát és a családokat támogató adórendszer - mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével folytatott tárgyaláson, a választási szövetségesekkel zajló konzultációsorozat második állomásán. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ezen új modell egyik célkitűzése, hogy a bankrendszer 50 százaléka magyar tulajdonban legyen.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".

A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői budapesti konferenciáján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ellentétesen ítélte meg mind a jövő évi költségvetést, mind a magyar makrogazdaság helyzetét. Simor András jegybankelnök szerint romlik a költségvetés pozíciója a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával, míg Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a közpénzek elköltésének jobb átláthatóságára, eredményességének növelésére lenne szükség.

Az ez évi gazdasági folyamatok kétségesek, a jövő évi adótörvény-változások még nem teljeskörűen, az új adónemek is csak tervezet formájában ismertek, a 2013-as költségvetés főszámait viszont már elfogadta a parlament. A csütörtök délután megszavazott büdzsé tervezett bevételeit éppúgy, mint a tervezés alapjául szolgáló GDP-növekedés mértékét kétségesnek tartja a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is. A büdzsé részletes vitája - amelyet a főszámok elfogadása után újra megnyitottak, majd elnapoltak - az országgyűlés őszi ülésszakán folytatódik.

A parlament - a kormánypártok egyhangú támogatása és az ellenzék egységes elutasítása mellett - elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló jogszabályt. A kötelezettség 2013 januárjától minden pénzügyi műveletre kiterjed, beleértve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az államkincstár ügyleteit is. Az elvonás mértéke egy ezrelék, a felső korlát hatezer forint, amely azonban az utóbbi két kötelezettre nem vonatkozik.

A pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó bevezetéséről is szavaz az Országgyűlés ma. Matolcsy György egy szerdán benyújtott módosító indítványa alapján a hitelek és kölcsönök folyósítására és törlesztésére nem vonatkozna majd a tranzakciós illeték, a postai sárga csekkes készpénzbefizetésekre ugyanakkor marad a tervezet szerint a fizetési kötelezettség.

Júniusban a fogyasztói árak 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz képest 0,1 százalékos volt a drágulás. Elsősorban a dohányáruk és a szolgáltatások ára emelkedett májushoz képest, csökkent viszont az üzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszerek ára a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint.

Új, a munkaerő kölcsönzést szabályozó törvény lépett hatályba július elsején Ausztriában. A jogszabály rögzíti a kölcsönzött munkavállalók jogait, illetve a munkaerő kölcsönzők és a kölcsönvevő vállalkozások feladatait és kötelezettségeit.

Az energiaadózás hatékonyabban járul hozzá az államháztartási hiány csökkentéséhez, mint az adózások más formái, és az éghajlat védelmét is jól szolgálja.

Vagyoni jogi perekben csak a hárommillió, közigazgatási ügyekben csak az egymillió forint feletti perekben lehet ezután a Kúriához fordulni, a munkaügyi perek egy részében pedig csak akkor, ha a vitatott érték nem haladja meg a teljes munkaidőre megállapított kötelező havi minimálbér ötszörösét. Többek között erről is döntött ma a parlament, amely ugyancsak a hétfői ülésen módosította szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényt. Ennek nyomán a gazdálkodók egyszerűbb adminisztrációval dolgozhatnak majd a jövőben.

A legutóbbi csúcsértekezleten elhatározott európai bankunió létrejötte nem jelentene mást, mint azt, hogy a hanyagul gazdálkodó kereskedelmi bankok adósságait az európai adófizetőkre, vétlen polgárok százmillióira terhelik át. A német közgazdász társadalom felhívást intézet Agela Merkel európai politikája ellen. A dokumentumot százhetven - javarészt - elismert, tekintélyes tudós írta alá. Az összefogás szervezője Walter Krämer professzor az alapblog.hu-nak adott interjút.

A külkereskedelmi termékforgalom előzetes adatai szerint az esztendő ötödik hónapjában az export és import euróban számított értékei közel azonos mértékben, 1,7, illetve 1,8 százalékkal növekedtek, ezzel szemben a forintértékek kétszámjegyű bővülést mutattak 2011 májusához képest - jelezte a Központi Statisztikai Hivatal.

Három-hat hónapon belül ellehetetlenül Olaszország és Spanyolország piaci finanszírozása, és ezzel megkezdődik az euróövezet felbomlása, ha nem indulnak el a szükséges reformok, a fiskális unió, a bankunió és a transzferunió kialakítása - véli Nouriel Roubini.

Elfogadta a jegybanktörvény módosítását a parlament. A jogszabály jelenlegi változata megfelel a nemzetközi szervezetek elvárásainak, így ez már nem lehet akadálya a tárgyalások megkezdésének az unióval és a Nemzetközi Valutaalappal.

Egy év alatt elvileg kiépíthető az elektronikus útdíjrendszer, amely csak akkor lehet hatékony, ha a fuvarozók számára még megfizethető díjakat állapítanak meg - írja a Privátbankár a közgazdászokból, mérnökökből alakult civil szervezet, a Fair Transfer tanulmányára hivatkozva.

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. A jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.

Megjelent a Piac&Profit júliusi száma, benne többek között hasznos tanácsokkal, hogyan lehet nyugodtan magunk mögött hagyni az üzletet a szabadság idejére. Elemezzük, milyen terheket jelent majd a jövő évi költségvetés a kkv-knak, foglalkozunk a távközlési adó gyakorlati hatásaival illetve az induló vállalkozások „3F"-jével.

Folyamatosan javulnak a magyar kis- és középvállalati szektor várakozásai, csökken a cégvezetők pesszimizmusa az elmúlt háromnegyedévben mért adatokhoz képest - derül ki az OTP KKV Konjunktúra Index 2012. második negyedévi eredményéből, amelyet a Policy Agenda készített. A KKV-k nagy része ugyanakkor még így sem vár a következő 6 hónapban jelentős változást, továbbra is elsősorban a kivárás jellemzi a cégeket.

Folyamatosan veszít lenületéből a magyar gazdaság, az egyik fő húzóerő, az export volumene, az idén az első négy hónapban mindössze 0,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet, a behozatalé 0,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint növekedést regisztráltak a heterogén összetételű feldolgozott termékek, illetve élelmiszerek mindkét irányú forgalmában, ugyanakkor a híradás-technikai eszközök kereskedelmének visszaesése továbbra is folytatódott. Az időszakon belül az áprilisi forgalom mérsékelten csökkent.

Az euróválság hosszú időre megoldódni látszik, a jövő legsúlyosabb problémája Gilles Bransbourg francia befektetési stratéga szerint az, hogy a társadalmak elöregedését sem uniós, sem nemzetállami szinten nem tudják majd másként kezelni, mint erősödő adóztatással. A tanácsadó szerint Magyarország után többen a nyugdíjvagyonhoz nyúlhatnak, a ma még unortodoxnak minősített út válik általánossá. A jelenlegi környezetben az ex-bankár a kisbefektetőknek azt ajánlja, hogy ne sztárbefektetők ajánlásait kövessék, hanem azt figyeljék, hogy azt, hogy az államok hová teszik a pénzt.

A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. A gazdasági válság miatt egyre nagyobb érdek fűződik az adóbevételek növeléséhez, így most az Unió is egy komplex javaslatcsomaggal állt elő a probléma kezelésére.