Külföldiek 13,3 millió alkalommal utaztak Magyarországra a második negyedévben. A beutazások száma 6,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a turisztikai célúaké 3,4 százalékkal, a nem turisztikai célúaké - amelyek a beutazások közel háromötödét adták - 9,2 százalékkal.
A külföldiek Magyarországra tett utazásainak közel háromnegyede - 9,5 millió - egy napnál rövidebb ideig tartott. A többnapos külföldi beutazások száma 0,9 százalékkal, 3,8 millióra emelkedett. A többnapos utaknak mindössze 8,7 százaléka volt nem turisztikai - főként átutazási, illetve munkavállalási - célú utazás. A turisztikai utazások száma 2,6 százalékkal nőtt, miközben a nem turisztikai utaké 14 százalékkal visszaesett. Több napra a legtöbben Romániából (559 ezer), Németországból (531 ezer) és Szlovákiából (374 ezer) érkeztek.
A többnapos utazásokon részt vevők átlagos tartózkodási ideje 5,7-ről 5,4 napra rövidült.
Többet költenek a külföldiek
A külföldi látogatók 458 milliárd forintot költöttek Magyarországon a második negyedévben, 5,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, aminek közel négyötöde Európából, több mint egytizede Amerikából, 9,8 százaléka pedig Ázsiából érkezőktől származott. A legnagyobb összeget, 48 milliárd forintot a Németországból érkezők költötték el, az Ausztriából érkezők 46, a Romániából és az Egyesült Államokból érkezők pedig 38-38 milliárd forintot adtak ki termékekre és szolgáltatásokra magyarországi utazásaik során.
A turisztikai célú utak alkalmával 347 milliárd forint bevétel keletkezett. A szabadidős célú utazásokhoz a kiadások 69 százaléka, az üzleti célú utakhoz 6,7 százaléka, a nem turisztikai célú utakhoz 24 százaléka kapcsolódott.
A Magyarországra érkező külföldiek naponta személyenként átlagosan 15 300 forintot költöttek, 1000 forinttal többet, mint az előző év második negyedévében. Az átlagos napi költés az egynapos utazások esetében 11 300 forintról 12 200 forintra, a többnapos utaknál 15 600 forintról 16 700 forintra emelkedett.
A magyar lakosság a második negyedévben 5,1 millió alkalommal utazott külföldre, 8,1 százalékkal többször, mint 2016 második negyedévében, az utazások kétharmadát az egynapos utak adták. Az egynapos utak harmada és a többnapos utak túlnyomó része (89 százaléka) turisztikai célú volt. A turisztikai célú utak száma 8,2 százalékkal nőtt, és megközelítette a 2,8 milliót.
Az utazásokon eltöltött idő 5,7 százalékkal nőtt 2016. második negyedévéhez képest. A többnapos külföldi utazások átlagos hossza 5,9-ről 5,5 napra rövidült, mivel a többnapos kiutazások száma nagyobb ütemben nő, mint az eltöltött idő. A jellemzően a szomszédos országokba irányuló egynapos utak jelentős részében (az utazások 84 százalékában) Ausztriát vagy Szlovákiát keresték fel a magyarok turisztikai céllal.
Európán belül mozgunk
A többnapos turisztikai utak nyolctizede az Európai Unió valamely országába irányult. A magyarok által nagyobb számban látogatott országok közül az Olaszországba, Horvátországba és Csehországba irányuló többnapos turisztikai utak száma több mint 20 százalékkal nőtt. Franciaországba egyötödével, Spanyolországba és Németországba egyaránt 10 százalékkal emelkedett az utazások száma, ugyanakkor az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, a Romániát és Szerbiát úti célul választók száma visszaesett.
A magyar kiutazók esetében is nőtt az utazás egy napjára jutó költés, az egynapos utaknál 2,6 százalékkal emelkedve elérte a 12 200 forintot, míg a többnapos utaknál 13 százalékkal, 15 500 forintra nőtt.
Az utasforgalmi szolgáltatások külkereskedelmi többlete a második negyedévben 254 milliárd forint (820 millió euró) volt. Bár az import 18 százalékos bővülési üteme lényegesen meghaladta az export 5,8 százalékos növekedését, az utazási szolgáltatások egyenlege folyó áron csak 2 százalékkal maradt el a tavalyi második negyedévitől. A forint-euró árfolyam 1,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2016 azonos időszakában - ismerteti a KSH.
