„A nehézségek hosszú évei után mára sokkal jobb állapotban van Görögország pénzügyi helyzete” – közölte Toomas Toniste, az EU soros elnökségét betöltő Észtország pénzügyminisztere. A tárcavezető üdvözölte a helyzet stabilizálódását, kiemelve, hogy az elért eredmények lehetővé teszik a visszatérést a piaci finanszírozáshoz. Szakértők szerint a bejelentés rendkívül fontos pillanat a dél-európai ország számára, minthogy azzal elismerték a költségvetési hiány jelentős mérséklését.
Görögország 2009 óta állt túlzottdeficit-eljárás alatt, ekkor 15,1 százalék volt a költségvetés hiánya, de tavaly már pozitív mérleget, 0,7 százalékos többletet könyvelhetett el az államháztartás, amire 1995 óta nem volt példa. Ezzel Athén teljesítette az eljárás lezárásához szükséges kritériumokat. Az Európai Bizottság előrejelzései szerint a deficit a következő években alatta fog maradni a GDP 3 százalékát jelentő szintnek, a görög gazdaság pedig idén 2,1 százalékkal fog bővülni, azonban az országban továbbra is rendkívül magas a munkanélküliség.
A hétfői döntés után mindössze három ország (az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország) maradt szankciós eljárás alatt a 2011-es 24-gyel szemben. A görög költségvetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A jelenleg aktuális, sorban a harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben egyezett meg a hitelezőkkel, cserébe pedig átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát 2018-ig.
