Piac & Profit: Hogyan értékeli a magyar gazdaság helyzetét?
Chikán Attila: A KSH által közzétett legfrissebb adatok szerint ugyan minimálisan visszaesett a második negyedévben a magyar gazdaság növekedése, messzemenő következtetéseket ezekből az adatsorokból még nem szabad levonni. Ugyanakkor az elmúlt évek alapján kijelenthető: a magyar gazdaság lassú, de stabil növekedési pályán halad és valószínűleg ezen a pályán is marad.
Több elemző is a beruházások visszaesésére figyelmeztet a jelenlegi felpörgetett állami megrendelések és uniós pályázatok kifutása miatt, arról nem is beszélve, hogy 2020 után várhatóan az uniós pályázati rendszer, az uniós források érkezése is átalakul. Hogyan lehetne ezt a helyzetet elkerülni, miért függ a magyar gazdaság ennyire az uniós forrásoktól?
Chikán Attila: Azt még mindig nem tudni, hogyan fog kinézni 2020 után az uniós támogatási rendszer mindenki attól tart, hogy visszaesés lesz – ez alól én sem vagyok kivétel. A magyar gazdaság ugyanis erőteljesen függ a külső forrásoktól, mivel a magyar kormányok „hagyományosan” kevés forrást fordítanak a hazai gazdaságra. Az uniós csatlakozásunk előtt ezeket a forrásokat részben külföldi hitelekből pótolta a gazdasági kormányzat így elszaladt a külső államadósság. Most nem hitelekből, hanem az uniós forrásokból finanszírozza a gazdaságfejlesztést kormány, így lehetősége nyílt az államadósság csökkentésére. Ennek a kormányzati stratégiának, s jelenleg a külső adósság csökkentésének ára van, ezt nap, mint nap megfizetjük az egészségügyben és az oktatásban. Sajnos azzal is szembe kell néznünk, hogy a költségvetési takarékosságra épülő gazdaságpolitika nem élénkíti a gazdaságot. Ha 2020 után az uniós források elapadnak, akkor a kormánynak ezt más, fájdalmasan hiányzóbelső forrásból kell pótolnia.
Az elmúlt hetekben újra terítékre került az eurózónához történő csatlakozásunk kérdése. Ön szerint mi ennek a realitása?
Chikán Attila: Abszolút európárti vagyok, nagyon jó lenne, ha csatlakoznánk az eurózónához. Ezt egyébként kötelezően vállaltuk is. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy bár a maastrichti kritériumok teljesítése szinte csak elhatározás kérdése (ez az elhatározás most nem látszik), ezek belátható időn belül megoldhatóak, viszont ennek máshol meg kell fizetni az árát. A kritériumok, azaz annak a néhány statisztikai adatnak a teljesítése még messze nem elég ahhoz, hogy problémamentesen csatlakozzunk a monetáris unióhoz, hogy zökkenőmentes legyen az átállás, sok évre lenne szükség. Javítani kellene a már említett termelékenységen, és többek között megoldani a munkaerőpiacon jelentkező problémákat, vagy például a bérek kérdését is.
Az interjú teljes formában a Piac & Profit következő számában olvasható. Keresse szeptember 20-tól digitális formátumban, illetve az újságárusoknál!
