A pénzügyi szektor tőke- és likviditási helyzete stabil; a legfőbb kockázatokat a gazdasági növekedés hiánya, a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanság, a jövedelmezőségi problémák, és ebből eredő tőketerhelés jelenti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) novemberi kockázati jelentése szerint.

A hazai bankrendszer a hitelezéssel nem tudja támogatni a gazdasági növekedést. Az új hitelezésben a következő két évben nem várható fordulat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című kiadványa szerint.

Csökkentek a vállalati hitelkamatok szeptemberben, miután a jegybank monetáris tanácsa augusztus végén először csökkentette idén az alapkamatot, 0,25 százalékponttal - mutatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közölt legfrissebb adatai.

Jelenleg Magyarországon a vállalati hitelállomány megközelítőleg az egy évvel ezelőtti szinten van, és a növekedési kilátások miatt rövidtávon nem várható a hitelkereslet jelentős fokozódása. A vállatok számára a hitelhez jutást nagyban segítheti, ha a hitelbírálatnál figyelembe veendő pénzügyi és üzleti szempontokkal maguk a cégek is tisztában vannak.

A kormány által tervezett intézkedések - a bankadó mértékének fenntartása, a tranzakciós illeték felemelése - tervszinten képesek lehetnek hozni a várt bevételt, a Magyar Bankszövetség szerint azonban ellentétes gazdasági hatásuk sokkal komolyabb lehet a várt eredménynél. A szakmai szövetség álláspontja alapján a vállalatok működéséhez szükséges forgóeszköz-hitelezés is veszélybe kerülhet, ha a Parlament elfogadja az intézkedéseket.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egyelőre nem tudott becslést adni arra vonatkozóan, hogy a vállalati hitelezés élénkítésére tegnap bejelentett jegybanki lépés milyen konkrét eredményeket hozhat. A K&H szerint a bankrendszer valószínűleg az új feltételeknek sem tud eleget tenni.

Az MNB a vállalati hitelezés élénkülésének elősegítése érdekében 2012. október 2-től módosítja kétéves fedezett hiteleszközének feltételeit. Az intézmény enyhíti a vállalatihitel-állományra és az alkalmazható szankciókra vonatkozó kritériumokat, valamint új limitrendszert vezet be. A lépést a vállalati hitelállomány erőteljes zsugorodása indokolja, különösen annak fényében, hogy az MNB friss inflációs jelentése szerint a kilátások tovább romlottak.

A Joint Venture Szövetség (JVSZ) hétfői rendezvényén résztvevő szakemberek szerint az IMF/EU-hitelmegállapodás mielőbbi megkötésére és az állami garanciarendszer erősítésére lenne szükség a hitelezés fellendítéséhez. 300 fölötti eurótól nem kell félni.

Tovább szigorodtak a vállalati hitelfeltételek 2012 második negyedévében, s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss hitelezési felmérése szerint a tendencia az esztendő második felében is folytatódni fog. A jegybank szakemberei a felmérés eredményeinek ismertetésekor kiemelték, hogy a második negyedévben lelassult a külföldi források kiáramlása, így már nem a bankok gyenge hitelezési képessége, hanem a kedvezőtlen makrogazdasági környezettel magyarázható alacsony hitelezési hajlandóság a szigorítás fő oka.

Közel öt éves mélypontra esett a vállalati hitelállomány a Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint. Érdekes fejlemény, hogy már nem csak a bankok, hanem a szövetkezeti hitelintézetek aktivitása is erejét vesztette. A korábbi hitelezési felmérések alapján érdemi változás a közeljövőben nem várható.

Nehezen és drágán finanszíroznak ma a bankok, de a vállalkozások sem szívesen adósodnak el tíz-tizenöt évre több mint tízszázalékos kamatteher mellett. Mivel a talpon lévők többsége már minden tartalékát felélte, nincs miből beruházzon. Az ördögi kör ott zárul, amikor bár ötlete lenne, a forráshiány miatt a vissza nem térítendő uniós fejlesztési forrásokkal sem tud élni. Az államilag támogatott kedvezményes hitelek még megoldást jelenthetnek a finanszírozható cégeknek.

Az első nyári hónap sem hozott változást a vállalati hitelezésben: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusra vonatkozó statisztikái szerint a nem pénzügyi vállalatok a szezonálisan nem igazított adatok alapján forintban és devizában egyaránt  nettó hiteltörlesztők voltak. Az előző hónaphoz képest forintbetéteiknél csökkenés, devizabetéteik állományában növekedés volt megfigyelhető, amelynek eredőjeként a teljes betétállomány mérséklődött.  

A vállalati hitelpiacon az idén nem várható javulás. A szűk források, az emelkedő hitelköltségek újabb megpróbáltatásokat jelenthetnek a válság korábbi hullámait túlélő, forráshiányos vállalkozások számára. A finanszírozás területén is szemléletváltásra van szükség.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 2-2 hónappal meghosszabbítja a 2011. májusi fagykárokra igénybe vehető hitelkérelmek benyújtási és elbírálási határidejét. A tavaly májusban fagykárt szenvedett mezőgazdasági termelők így 2012. augusztus 31-ig nyújthatják be hitelkérelmeiket a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által megjelölt hitelintézetekhez.

100 milliárd forint keretösszegű beruházási célú hitelpályázatot indít az OTP Bank elsősorban nagyvállalatoknak. A bank szakértői főképp az exportra termelők és az agrárvállalkozások hitelezésére számítanak és arra, hogy a most megnyíló forrás 170-200 milliárd forint beruházást generálhat. Ezen kívül a vissza nem térítendő EU-források elköltéséhez is hozzájárulhat.

A belföldi halasztott fizetések 72%-os aránya miatt 2012-ben a kis és közepes vállalkozások viselik a magyar gazdaság finanszírozási kockázatának túlnyomó részét - derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométer legfrissebb adataiból. A négy kelet-közép-európai ország vállalatközi fizetési szokásait vizsgáló felmérés szerint a hazai vállalkozások által kiállított belföldi számlák értékének közel 1/3-át határidőn túl egyenlítik ki, a megkérdezettek pedig nem számítanak a helyzet látható javulására a következő hat hónapban.

A vállalatok finanszírozásában továbbra is előkelő helyet foglal el a bankhitel, ám a gazdasági válság kitörése óta eltelt három év során jelentősen zsugorodott azon vállalkozások köre, melyek e finanszírozási formát terveznék igénybe venni. A banki és pályázati finanszírozással szemben a tulajdonosi kölcsön és tőkeemelés szerepe ugyanakkor erősödik - derül ki a GfK Hungária Corporate Banking Monitor felméréséből.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. 38,62 milliárd forint mérleg szerinti veszteséget könyvelt el 2011-ben. Baranyay László elnök-vezérigazgató ennek ellenére eredményesnek és sikeresnek értékelte a pénzintézet elmúlt évét, javult ugyanis a bank működési stabilitása, aktivitása, költséghatékonysága, tőkehelyzete. A pénzintézetnél közölték azt is, hogy indíkatív ajánlatot tettek a Takarékbank üzletrészének megvásárlására.

A vállalati forintkölcsönök kamata tíz százalék fölött van, a vállalati szektor hitelállománya pedig - amely éves szinten is visszaesést mutat - 2012. első négy hónapjában 12,7 milliárd forinttal csökkent a Magyar Fejlesztési Bank havonta megjelenő gazdasági jelentése, az MFB Periszkóp szerint. Eközben a régió többi országában bővül a vállalati hitelezés.

Az európai vállalati számlák értékének közel egyharmadát késve egyenlítik ki, 6 százalékuk legalább 60 napja lejárt, míg 3 százalékukat sohasem fizetik ki - derül ki az Atradius Hitelbiztosító 13 nyugat- és dél-európai ország, valamint Törökország vállalati fizetési szokásait áttekintő legfrissebb tanulmányából. Az Atradius Fizetési Szokások Barométer szerint a helyzet Görögországban a legrosszabb, ahol a 90 napon túli tartozások aránya megközelíti a 20 százalékot.