A szeptemberben kötött vállalati forinthitel-szerződésekben foglalt kamatok egymillió euró értékhatár alatt 19, afelett 89 bázisponttal csökkentek a múlt hónapban, míg a forintbetéteknél is 19 bázisponttal csökkent a kamat. A háztartásokkal kötött lakáscélú hitelszerződések kamata 11, a szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata 23 bázisponttal csökkent az augusztusi szinthez mérve. A személyi hitelszerződések változó, vagy legfeljebb egy évre rögzített kamata 8 bázisponttal emelkedett szeptemberben. A szezonálisan nem igazított adatok alapján a háztartások által felvett új forint lakáscélú szerződések értéke 10,10 milliárd forintra csökkent szeptemberben az augusztusi 10,75 és a 2011 szeptemberi 17,26 milliárd forintról.
Az új szabad felhasználású forint jelzáloghitel szerződések értéke ugyancsak csökkent az év kilencedik hónapjában: 2,56 milliárd forint volt, szemben az augusztusi 2,89 és a tavaly szeptemberi 5,72 milliárddal - derül ki az MNB adataiból. Az új forinthitel-szerződések értéke augusztushoz képest kissé nőtt, 7,57 milliárd forintra, ez ugyanakkor visszaesést jelent a tavaly szeptemberi 9,14 milliárd forintos új szerződésértékhez képest.
Az egymillió euró értékhatár alatti új vállalati forinthitel-szerződések értéke csökkent szeptemberben: 54,28 milliárd forint volt, szemben az előző havi 60,80 és a tavaly azonos időszaki 63,28 milliárd forinttal. Az egymillió euró feletti új forinthitel-szerződések értéke 98,46 milliárd forintra csökkent az augusztusi 119,14 milliárd, és a tavaly szeptemberi 196,68 milliárd forintról. A forintbetét-állomány sem bővült a korábbi ütemben: az új kontraktusok értéke 1393,17 milliárd forint volt, szemben a nyolcadik havi 1497,23 milliárd és 2011 szeptemberi 1852,11 milliárd forinttal.
Mivel kell tisztában lennünk hitelbírálatnál?
A hazai vállalati hitelállomány 2012 második negyedévében hozzávetőlegesen 7 133 milliárd forintot tesz ki, ami megközelítőleg az egy évvel korábbi szintnek felel meg. A gyenge belső fogyasztás, valamint a szűkülő exportpiacok miatt a cégek sok esetben még a meglévő kapacitásukat sem használják ki teljes mértékben, nemhogy kapacitásbővítésbe kezdenének, ezért a beruházások alacsony szintje, és ezzel együtt a vállalati hitelek iránti szűk kereslet feltehetően rövid távon nem fog látványosan javulni. „A vállalati hitelezés, és ezen keresztül a gazdaság élénkítése céljából a Magyar Nemzeti Bank októbertől kezdődően módosította a bankok vállalati hitelállományára vonatkozó szabályozását.