Ezt tudják a magyar bankok

A pénzügyi szektor tőke- és likviditási helyzete stabil; a legfőbb kockázatokat a gazdasági növekedés hiánya, a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos bizonytalanság, a jövedelmezőségi problémák, és ebből eredő tőketerhelés jelenti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) novemberi kockázati jelentése szerint.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A magyar bankrendszer 14,8 százalékos tőkemegfelelési mutatója nemzetközi összehasonlításban kedvező, bár már nem annyira, mint néhány évvel ezelőtt volt. A tőkemegfelelés biztosításában jelentős szerepük volt a tulajdonosoknak, akik 2007 óta több mint 1300 milliárd - az elmúlt másfél évben több mint 450 milliárd - forint tőkét juttattak itteni bankjaiknak.

Lehetne hitelezni

A magyar bankszektort erős alkalmazkodási képesség jellemzi tulajdonosi és menedzsment oldalról egyaránt, ami megmutatkozik a költséghatékonyság javulásában is. Aggodalomra ad okot azonban az üzleti aktivitás alakulása és a nemteljesítő állomány - emelte ki a jelentés bemutató tájékoztatón Szász Károly az intézmény elnöke az MTI tudósítása szerint.

Ahogy az MNB-ben látják
A PSZÁF álláspontja – amely szerint a hitelezés visszaesésének elsőrendű okaként a kereslet hiányát emeli ki – némiképp eltér a jegybankétól. Az MNB napokban publikált Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványában kiemelte, hogy a pénzügyi rendszer az alacsony jövedelmezőségi kilátások és a jövőbeli kockázatok miatt jelenleg csak nagyon korlátozottan tölti be hitelezési funkcióját, amely a jegybank elemzőstábja szerint az alacsony hitelezési hajlandóság következménye. Az MNB szakemberei a vállalati hitelezés területén a következő két évben nem várnak változást.
A mérlegfőösszeg 2,8 százalékkal, a hitelállomány 5,6 százalékkal csökkent 2012 első félévében. A bankrendszer likviditási és tőkehelyzete alapján tudna hitelezni. A hitelezési képesség csökkent ugyan, de még nem effektív korlát a pénzügyi felügyelet szerint. A válság hatására a kockázatvállalási hajlandóság mérséklődött, de nem ez az elsődleges korlát, hanem az alacsony kereslet, ami a vállalati és a lakossági területen is jellemző.

Tovább romlott a hitelportfólió

A nemteljesítő állomány összességben mintegy 3 százalékponttal nőtt 2012 első félévében. A vállalati állomány vélhetően még nem érkezett el a mélyponthoz, a nemteljesítő hitelek 17,5 százalékos aránya 20 százalék fölé is emelkedhet a PSZÁF álláspontja szerint. A nemteljesítő hitelek fedezettsége a vállalati szegmensben közel 100 százalék. (A háztartásoknál a helyzet valamivel jobb a romlás üteme mérséklődött és a fedezettség is valamivel 100 százalék fölött alakul.)

Gyenge jövedelmezőség

A bankrendszer jövedelmezősége romlik, részben a nemteljesítő portfóliók növekedése, részben külső hatások miatt. A 2012 első félévi 11 milliárd forintos profit jóval alatta marad az egy évvel korábbi 178 milliárd forintnak. Aszimmetria és polarizáció figyelhető meg, a jövedelem több mint háromnegyede három banknál keletkezik, s a veszteség szintén néhány intézménynél koncentrálódik. A jövedelem elemei közül a nettó kamateredmény viszonylag stabil, a költségek szintje alacsony, a legnagyobb problémát az értékvesztés megképzése okozza.

Zsugorodik a vállalati hitelállomány

Az első félévben a bankok vállalkozói hitelállománya 2,8 százalékkal esett vissza. Jelentősebb volumenű új hitel folyósítás csak kevés banknál volt látható. A forinthitelek szinten maradtak, a devizában denominált hitelek árfolyamszűrten is csökkentek: az euró hitelek állománya 4,5, az egyéb devizában denominált hiteleké 8 százalékkal lett alacsonyabb az elmúlt hat hónapban.

A változás hátterében a PSZÁF Kockázati jelentésében foglaltak szerint feltehetően az áll, hogy a napi működéshez szükséges forrásokat rövidlejáratú forinthitelekből biztosítják, míg a beruházási hitelek esetében, ahol gyakoribb a devizahitelezés, csak visszafizetés van, új hitelfelvétel gyakorlatilag nincs.

A hitelezés szűkülése csaknem valamennyi nemzetgazdasági ágazatot érintette, bár eltérő mértékben.  A nemzetgazdasági ágak banki hitelezésén belül 29,2 százalékos súllyal részesedő ingatlanügyek finanszírozása az átlaggal majdnem megegyezően, 2,9 százalékkal esett vissza.

A hosszú ideje zuhanó teljesítményű építőipar finanszírozása csak kismértékben csökkent, ami jelezheti azt, hogy a szektor lassan eléri a mélypontját.

Nincs érdemi változás a kkv-szektorban
A bankok által a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv) 2012. első felében folyósított hitelek a 2011. második félévi folyósításokét - a rendelkezésre álló árfolyam szűretlen adatok szerint - 5,8 százalékkal haladták meg. Ezen belül a kis- és középvállalkozásoknál a folyósítás növekedése 14,8 százalék volt, a mikrovállalkozásoknak folyósított hitelek összege viszont 18,4 százalékkal csökkent.
A kkv-hitelállomány növekménye a Kormány és a Bankszövetség között aláírt „növekedési paktum” irányába mutató fejlemény, összetétele azonban nem jelzi, hogy a kkv-szektorban érdemi változás kezdődött volna: a 2012. első felében folyósított hitelek közül a beruházási hitelek értéke 19,6 százalékkal elmaradt a 2011. második félévében folyósítottakétól; a növekedés a rulírozó, rövid lejáratú forgóeszköz hiteleknél következett be.
A feldolgozóipar hitelfinanszírozása az átlagosnál nagyobb mértékben szűkült, azonban ezen belül a gépek, berendezések hitelfinanszírozása az elmúlt hat hónapban bővült, ami óvatos bizakodásra adhat okot.

Alternatívák

A belföldi banki finanszírozás  összehúzódása esetén felmerül a kérdés, hogy az egyéb finanszírozási formák mennyire képesek, illetve akarják pótolni a kieső  vállalati forrásokat (feltéve, hogy  azokat teljes egészében pótolni kell). A belföldi székhelyű részvénytársasági bankok által biztosított hitelek volumenének csökkenése esetén ilyen alternatív finanszírozási forma lehet a többi belföldi hitelnyújtó  – fióktelepek, szövetkezeti hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások  -, a közvetlen külföldi hitelfelvétel, valamint különböző tőkepiaci forrásbevonási lehetőségek. A finanszírozást biztosíthatja a tulajdonos, egy hitelező vagy egy befektető.

A részesedés típusú finanszírozás kivételével valamennyi alternatív finanszírozás  – a hitelekhez hasonlóan  – folyamatosan csökkent az elmúlt két és fél évben. A részesedés típusú finanszírozások közül a zártkörű részvénykibocsátások nőttek érdemben, bár 2011-ben kisösszegű nyilvános részvénykibocsátások is voltak például a BÉT-en. Ez azt jelzi, hogy a vállalatok finanszírozása egyre erősebben támaszkodik a tulajdonosokra.  A működőtőke befektetések (a külföldi tulajdonosi hitelnyújtáshoz hasonlóan) azonban a vállalatoknak csak egy szűkebb köre számára elérhető, mint ahogy a tőkepiac sem jelenthet minden vállalkozás számára alternatívát. A finanszírozó fél minden esetben pozitív megtérülést vár a befektetéstől, bármilyen – részvény, kötvény, tulajdonosi hitel, illetve egyéb – formában nyújtsa azt.

 

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo