Kínának már több szupergyors számítógépe van, mint az Egyesült Államoknak: 202, az amerikaiaknak csak 143. A ranglistán utánuk Japán, Németország, Nagy-Britannia és Franciaország következik.

Kimondták a tabut: a nőket még mindig elsősorban a külső alapján ítéli meg a férfisoviniszta üzleti világ. Illetve az ész alapján is, de az intelligencia önmagában nem elég. Az aduász a külső. Egy üzletasszonynak szépséggel is kell rendelkeznie, különben nem viszi semmire, véli Barbara Corcoran ingatlanmogul.

Aki ősszel Frigidaire hűtőszekrényt rendelt Dél-Kaliforniában, tanúja lehetett, amint önjáró kamion áll a szállítmánnyal háza elé. A kocsi a texasi gyárból majd 3000 kilométert tett meg rakományával – teljes biztonságban.

A földgázüzemű erőművek működtetése olcsóbb. Trump elvileg szénbányaipart erősítő intézkedései sem állítják meg a szektor hanyatlását. És világszerte hasonló a tendencia.

2016-ban Kínában végezte a világ réz- és műanyaghulladékának fele és a papírhulladék negyede. Hova fogjuk önteni a hulladékunkat, ha a harmadik világ megszűnik a nyugati polgárok szeméttelepének lenni?

Elemzők szerint számos iparág napjai vannak megszámlálva, mert az Y-generációnak teljesen mások az igényei, a kedvenc márkái és a fogyasztói szokásai, mint szüleiknek, a baby boomer generációnak.

A napkollektorok új generációja úgy néz ki, mint az üveg, és hamarosan ugyanannyi energiát tud generálni a napfényből, mint amennyit a korábbi modellek. Épületek és autók ablakaiként is használhatók lesznek.

Az Európai Unió kitiltotta az amerikai Monsanto biotechnológiai vállalat megbízottait, miután a vitatott glifoszátot gyártó óriáscég nem volt hajlandó együttműködni a szer vizsgálatában és képviseltetni magát az Európai Parlament bizottságai előtt.

Mind az Egyesült Államokban, mind Németországban fokozatosan fél-automata autókkal kézbesít majd a posta: a járműben lesz ugyan  vezető, de az csak felügyeli, hogyan dolgozik a rendszer.

A képünkön látható hamburger éppen úgy néz ki, mint a megszokott valódi – és olyan az íze is. Pedig hús egy gramm sincs benne – genetikusan módosított élesztővel kezelt szójából készül. Az amerikai startupba komoly befektetőktől is ömlik a pénz.

A politikusok bő két évtizede alábecsülik a napenergiaipar fejlődésének tempóját, mértékét és a szoláreszközök elterjedésének sikerét. Bill Clinton óta az amerikai energiaügyi szaktárca képtelen volt felfogni a napenergia valós fejlődési lehetőségeit, ahogy a Nemzetközi Energiaügynökség jóslatait is messze felülmúlta a szektor ugrásszerű növekedése.

A szabadkereskedelmi egyezmények lehetővé teszik a multinacionális nagyvállalatok számára, hogy akár dollármilliárdokra pereljék a kormányokat, ha környezetvédelmi törvény tiltásai miatt beruházásaik elakadnak, vagy nem kapnak engedélyt. Ez elveheti a nemzetállamok kedvét attól, hogy szigorú környezetvédelmi törvényeket hozzanak, illetve betartassák azokat . Kiárusította az Európai Bizottság alapvető jogaink egy részét. A GDP fontosabb Brüsszelnek.

2016-ban 16,5 millióra emelkedett a (dollár) milliomosok száma a világban, míg teljes vagyonuk 8,2 százalékkal, 63 500 milliárd dollárra nőtt. Napjaink legtöbb milliomosa az Egyesült Államokban él (4,8 millió), utánuk Japán gazdagjai következnek (2,89 millió). Németországnak 1,28 millió, Kínának 1,13 millió milliomosa van.

Amerikában az államilag finanszírozott kutatóintézeteknek négy évente kell benyújtaniuk klímatanulmányukat a washingtoni kongresszusnak. A dolgozatot csak az amerikai elnök engedélyével lehet nyilvánosságra hozni. Trump ezt január óta nem adta meg. Mindegy, így is kiszivárogtatták az anyagot.

A Harvard University két kutatója közel 200 dokumentumot tanulmányozott, melyek a cég klímatudományról szóló kommunikációjához kapcsolódtak. A vállalat elferdítette a tényeket és félrevezette a közvéleményt, köztük a részvényeseit. Utóbbiak megtévesztése bűncselekménynek számít, ezért folyik vizsgálat az Exxon ellen.

Példa nélkül álló „elektromos országutakat” épít a világ több táján a Siemens, amelyeken hibrid meghajtású teherautók, kamionok közlekednek. A kísérleti szakaszokon elektromos felső-vezetéket építenek ki, a kocsik ebből kapják az áramot, az út további részein pedig robbanómotorjukkal közlekedhetnek tovább.

Trump kampányígérete volt a cégeket sújtó adók csökkentése. De valamivel pótolni kell azt a bevételt, amitől az államkassza elesik. Az egyik lehetséges mód az üvegházgáz-emisszió megadóztatása. Utánanéztünk, mely országokban vezettek már be ilyen adónemet.

60 százalékkal kevesebb bírságot szedett be a Trump-kormány az első 6 hónapban, mint amennyit Clinton, Bush és Obama. Trump emberei nem tartatják be szigorúan a környezetvédelmi törvényeket, sőt tudatosan fel is lazítják azokat.

Észak-Korea diktátora nem háborút akar, hanem rezsimjének háborítatlan fennmaradását. Ezt atomfegyverkezés révén véli megvalósíthatónak – mondja a berlini Freie Universität Észak-Koreára szakosodott kutatóintézetének irányítója az Alapblognak adott interjújában. Eric Ballbach szerint a közvélekedéssel ellentétben Kínának nincs totális befolyása a phenjani rezsimre, azt csak korlátozottan tudja politikájának módosítására rávenni. 

Ismert tény, hogy míg Európában továbbra is elképesztően lassan növekszik a kiberbiztosítási piac, addig az USA-ban egyre gyorsuló ütemben terjeszkedik. Az egyik szereplő, a korábban FBI ügynökként dolgozó Jason Smolanoff szerint ebben nagy szerepe van az államoknak, de egyáltalán nem úgy, ahogy azt elsőre gondolnánk. 

Éveken át a technológiai óriáscégek voltak a legfőbb felhasználók, de újabban az ipari vállalatok is beléptek a sorba, mert a szél- és napenergiás áramtermelés ennyire olcsó lett. Árambeszerzési szerződéseikben akár 10-20 évre is lekötik az energiatermelő kapacitásokat.

Nemcsak a szolárpanelek dobnák meg az egyébként is költséges építkezés büdzséjét, hanem a hálózat kiépítése, mellyel a gyéren lakott határvidékről a városokba juttatnák az áramot.

Trump korábban azt mondta, hogy a megújuló energiák időnként destabilizálják az áramhálózatot, mert a térnyerésük miatt sok szénerőművet zártak be. Egy távozó tisztségviselő azonban ellentmondott neki. Nyilvánosan. Amire tapsvihart kapott. Egy olyan konferencián, ahol Trump szénbarát energiaminisztere is elődást tartott.

Ez a második alkalom, hogy az Apple zöld kötvényt bocsát ki környezetkímélő átalakítások finanszírozására. 2016-ban 81 milliárd dollárnyi ilyen kötvényt adtak ki a vállalatok világszerte, ami duplája a 2015-ös összegnek. A kormányok is rákaptak erre a megoldásra.

Egy év alatt megduplázódott a hibrid és az elektromos autók száma, de még mindig csak kétmillió van belőlük világszerte. Legalább 600 millió kellene ahhoz, hogy az megérződjön az emissziócsökkentésben. Eközben élesedik a verseny az elektromos autók gyártói között: a Tesla piaci kapitalizációja nagyobb, mint a Fordé, de a többi nagy autógyár is el akar orozni vevőket Elon Musk autóitól.

Az Egyesült Államoknak a Párizsi klímaegyezményből történő kilépése azért kritikus, mert a világ legnagyobb szennyezője, széndioxid kibocsátója hagyja ott a megállapodást - jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezeti fenntarthatóság igazgatója az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Nincs itt a világvége azzal, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette országa kilépését a párizsi klímaegyezményből, mert az azt aláíró többi ország ezután is kész tartani magát a vállalásokhoz, ahogyan az Egyesült Államok szövetségi államainak többsége is - mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

2016-ban még nem sikerült keresztülverekedni az ExxonMobil közgyűlésén, hogy a főrészvényesek megköveteljék a cégtől, adjon számot a klímaváltozás üzletvitelt érintő hatásairól. Egy év alatt azonban pálfordulás történt a nagy Wall Street-i alapoknál. Most már elismerik a klímatudatosság fontosságát.

Már a fosszilis ipar legnagyobb szereplői is belátták, hogy a gazdaság zöldítése szükségszerű. Ráadásul Amerika 2008 óta földgáznagyhatalom lett, tehát a szénbányászat feltámasztása értelmetlen és kivitelezhetetlen.

Bár a világ nagy része az utolsó pillanatig reménykedett, Trump tegnap este hivatalosan is bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. A 195 ország által aláírt egyezmény felrúgásával, az USA olyan országok között díszeleghet most, mint Szíria és Nicaragua. Trump sosem titkolta, hogy hoaxnak tartja a globális felmelegedést, és ezen semmilyen adat vagy észérv nem tudott változtatni. Ezzel a lépéssel az USA nemzetközi megítélése az eddigieknél is mélyebb pontra süllyedhet, Trump pedig Elon Musk személyében az egyik legnagyobb techgurut és véleményvezért veszítette el tanácsadói csapatából. Bár az USA döntése más országoknak is kedvet adhat a kilépéshez, Európa és Kína is jelezte, hogy ez az esemény semmiben nem befolyásolja eddigi álláspontjukat a Föld védelmét illetően.

Három bennfentes szivárogtatta ki, hogy Trump közölte bizalmasaival, a héten ki fogja léptetni az USA-t a párizsi klímaegyezményből. A G7-ek taorminai csúcstalálkozóján Trump nem volt hajlandó semmit elárulni arról, hogyan dönt majd a kérdésben. E hétre energiacégek vezetőivel tervezett találkozót Trump a Fehér Házban, de nem tudni, hogy az eszmecserét még mindig megtartja-e.

Németország és az EU is nyomást helyezett Trumpra: hosszantartó károkat okozna az európai szövetségeseivel való kapcsolatában, ha kilépne a párizsi klímaegyezményből. A Fehér Ház makacsul hallgat.

Az USA mindig is élen járt az adatok gyűjtésében, előszeretettel mérnek mindent. De Magyarországnak sem ártana egy olyan weboldal, amit a Microsoft vezetői székéből kiebrudalt Steve Ballmer rakott össze.

Világszerte egyre több munkakörben és szektorban erősödik a veszélye, hogy robotok veszik át az ember szerepét. Ellenállnak-e az üzleti szektor hatékonyságnövelő praktikáinak a kormányok? Vagy az önkormányzatok? San Franciscoé igen. Pontosabban meg akarja adóztatni a robotok munkaadóit.

Nem esett messze az alma a fájától. Donald Trump imád alkudozni, a saját feltételeit rákényszeríteni az üzletfelekre, számára előnyös üzleteket kötni. Lánya, Ivanka is nagy mester a szerződéshez vezető folyamatban, jó taktikai játékos a tárgyalásban, de ő finomabban játszik, mint az apja. Néhány tipp Amerika First Daughterjétől, aki most már hivatalosan is elnöki asszisztens.

Hosszú ideje nem tudjuk, mit is akar Trump: kilépni a klímaegyezményből, vagy maradni. Amerikának jogában állna csökkenteni emissziómérséklési vállalásait akkor is, ha a megállapodás hatálya alatt is marad, mégis szól érv az USA elnöke számára a kilépés mellett is. A hírek szerint a héten dönt végre.

Az enyhülő befektetői étvágy ellenére továbbra is vonzók a fintech-befektetések – derül ki a KPMG friss, The Pulse of Fintech című negyedéves elemzéséből. Bár a január-márciusi időszakban a fintech befektetések globális volumene 4,5 milliárd dollárról 3,2 milliárd dollárra csökkent, és mérséklődött a szektor tranzakciós aktivitása, a kockázati tőke jelenléte továbbra is jelentős.

Ha a Fehér Ház kilép a klímaegyezményből, több amerikai nagyváros önállóan feliratkozik a hatálya alá – jelezték a polgármesterek. Trump eközben hülyének nézi a zöldeket: azzal próbálja lecsillapítani a dühüket, hogy az első háromhavi elnöki fizetését a nemzeti parkoknak adományozta. Üres gesztus.

Trump épp elmeszelni készül az Obamáék által életbe léptetett klímavédelmi törvényeket. Ami keresztbe tehet neki, az az amerikai Legfelsőbb Bíróság újonnan beiktatott bírája, Neal Gorsuch és az úgynevezett Chevron-doktrína. A tét nem kevesebb, mint hogy Amerika megmarad-e a klímapolitika globális éllovasának vagy korlátlanul szennyező nagyhatalommá válik.

Ki gondolta volna, hogy ez a nap is eljön: Amerika legnagyobb olajvállalata is a párizsi klímaegyezmény megtartására kérte Trumpot. Persze az éppen vizsgálat alatt álló Exxon ezzel a klímatudatosságát akarja bizonygatni, mert épp az árfolyamra és a részvényesekre leselkedő klímakockázatok elhallgatásáért akarja elmarasztalni a vállalatot a New York-i főügyész.

Hiába nagy a hatalma az Egyesült Államok elnökének, rendelkezéseinek sok szereplő tehet keresztbe: pert indító aktivisták, a bíróságok, a washingtoni kongresszus, a szövetségi bürokrácia, sőt a gazdasági szereplők és az üzleti ráció is. Trump csak fékezni tudja a magánszektor zöldülését, megakadályozni nem. Milyen jogi huzavonákra számíthatunk?

A zöldülés az új zendülés. Trump és tanácsadói egyértelműen inkább az olajlobbi pártján állnak, és fanyalognak a megújuló energiák adókedvezményekkel való állami támogatásán. A hadsereg megújulókra való átállását őrültségnek tartják. De a hadügyi gépezet a saját feje után megy. Biztonsági okokból.

Nemcsak hamburgerek készíthetők franchise-rendszerben. Az emberi találékonyság abban is utolérhetetlen, hogyan terjesszen ki jól bevált, ám furcsa üzleti ötleteket hálózatba. A rovarirtástól a dühöngőszobán át a szárított marhahúsig bármit.

Kiszivárogtak az első tervezett ökológiai intézkedések, amelyeket a Trump-adminisztráció hamarosan bevezet, hogy elnyiszálja Obama klímapolitikáját. Menesztené az állami alkalmazású klimatológusokat, 30–42 százalékkal csökkentené közel 40 ökológiai program büdzséjét. De a magánszektorra ez nem hat kedvezőtlenül: a befektetők már nem futamodnak meg a zöld gazdaság finanszírozásától.

A gazdasági ciklus és a kamatok nagysága. E két tényező az, amely döntően befolyásolhatja a befektetési eszközök árazási szintjét – hangzott el az Aegon Prémium ügyfélklub rendezvényén. A következő időszakban felpörgő gazdaságra és növekvő kamatokra kell számítani. Ilyen helyzetben pedig aktív befektetési politikát kell folytatni azoknak, akik hasznot szeretnének elérni megtakarításaikon.

A szén-dioxid-kibocsátás nem meghatározó tényezője a globális klímaváltozásnak – vélekedett egy televíziós interjúban az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) új vezetője. A korábban az olajlobbiban dolgozó férfiről már eddig is látszott, személyében a rókát nevezte ki a tyúkól főnökévé Donald Trump.

Az USA-ból való kiválást sürgető mozgalom aligha fogja sikerre vinni tervét, de a kaliforniai törvényhozók valamiben már függetlenítették magukat Trump irányvonalától: a környezetvédelmi jogszabályok szigorúságában.

Kikeltek Trump újonnan kinevezett vezetője ellen az USA Környezetvédelmi Hivatalának alkalmazottai. Scott Pruitt az olajipari lobbi embere, aki klímaszkeptikus nyilatkozatokat tesz. Közel 800 szakértő írta alá a nyílt levelet, melyben aggodalmukat fejezik ki, hogy az új vezető a hivatal céljai ellen dolgozna.