Kötelező lesz a bérrendezés, kihullhatnak a csontvázak a szekrényből

Az uniós szabályozás nem előzmény nélküli: több országban is sikerrel jártak a fizetések átláthatóbbá tételével. Szlovákiában például 2018 óta kötelező a fizetési sávok feltüntetése az álláshirdetésekben, ami egy felmérés szerint átlagosan 3 százalékkal emelte a béreket egy éven belül. Kanadában a közszférában vezettek be hasonló előírásokat, és egy kutatás szerint az egyetemi oktatók körében ennek hatására 30–40 százalékkal csökkent a nemek közötti bérszakadék. Az Egyesült Királyságban 2017 óta kell a 250 főnél nagyobb cégeknek közzétenniük a nemi bontású béradatokat: a bérszakadék hat év alatt 16,8 százalékról 13,3 százalékra mérséklődött.

„A bértranszparencia bevezetésének alapfeltétele a belső bérrendezés” – emeli ki Dénes Rajmund, a Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és közvetítő Kft. ügyvezetője. – „Ez magában foglalja a munkaköri szintek, a felelősségi körök és a juttatási rendszer átgondolását, valamint a kompetenciák súlyozását és értékelését.”

A szakértő arra is figyelmeztet, hogy a korrekt bérezés szempontjából fontos kezelni azokat az összetett pozíciókat is, amelyben egy kolléga egyszerre többféle feladatkört lát el. Ezek díjazását arányosan, a feladatokra fordított idő és felelősség alapján érdemes meghatározni. „Egy ilyen átvilágítás során nem kevés csontváz hullhat ki a szekrényből. Előfordulhat, hogy hasonló munkakörökben dolgozók között jelentős eltérések mutatkoznak a fizetésekben, ami nem kevés kényes és feszült helyzetet idézhet elő” – teszi hozzá az ügyvezető.