Ukrajnából ne vegyünk használtautót.

A digitalizáció vívmánya, hogy a tőzsdén jegyzett társaságok éves beszámolói hamarosan gépek és emberek által egyaránt jól olvasható formátumban is elérhetőek lesznek.

Az Európai Unió Tanácsának új irányelve módosítja a korábbi szabályozási kereteket, hatékonyabb és átfogóbb jogi eszközöket kínálva a tagállamok számára a transzparenciáért vívott küzdelemben.

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok felhívását követően az ágazat öt vezető vállalata – az Avis, a Europcar, az Enterprise, a Hertz és a Sixt – megváltoztatta az autókölcsönzés árainak feltüntetési módját, aminek köszönhetően azok teljes mértékben átláthatóvá váltak a fogyasztók számára – tette közzé a Biztosítási Szemle.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér indulási csarnokaiban új, fix kordonrendszerben állhatnak a check-in pultok elé az utasok. A változással nemcsak a terminál képe lett rendezettebb, de az utasok is könnyebben tájékozódhatnak a várakozás közben.

Irányított közbeszerzés. Arcátlan túlárazás. Láncolatosan továbbadott csúszópénzek. Megvesztegetés kenőpénzekkel. Kormányközeli üzletember-strómanok helyzetbe hozása. Törvényeknek a gazdaság egyes szereplőire való szabása. Jövedelmek és vagyonok átjátszásának jogszabályi segítése. Ez mind a korrupció valamilyen formája. Kálmán Olga-moderálta, konferenciába oltott évvégi busongást tartott a Transparency International Hadházyval és másokkal.

A decentralizált, többszörös verifikálásra, visszaigazolásra alapozó technológia kitárja a vállalatok kapuját: ez történik az ellátási láncunkban, ennyi az üvegházgázemissziónk, ennyi vizet használunk. Transzparencia és hatékonyság jár itt kéz a kézben. A melléktermék pedig a fogyasztói bizalom.

A Greenpeace évek óta gyakorol nyomást a divatipar szereplőire, hogy csökkentsék a szervezetünkre és a környezetre káros vegyi anyagok használatát a ruhák készítésekor. Detox kampánya keretében a szervezet most jelentést adott ki, melyben az előrelépést elemzi e téren.

A bankoknak egységes díjjegyzéket kell készíteniük a lakossági pénzforgalmi számlatermékeikről, ezeket a kondíciós listákat pedig fel kell tölteniük egy összehasonlító adatbázisba jövő év közepétől. Az erről szóló kormányrendelet tervezetét a Pénzügyminisztérium bocsájtotta társadalmi egyeztetésre.

A 21. századi technológia nagyban segíti az átláthatóságot a közbeszerzéseknél. A Közbeszerzési Hatóság mobilapplikációja immár egy éves és most új funkciókkal bővül.

A Balabit tulajdonosai véghezvitték azt, amit soha nem terveztek, de amire a legtöbb induló startup vállalkozás vágyik: egy nagy, amerikai cég felvásárolta a vállalatot. A január közepén bejelentett ügylet hátteréről, a folyamat tanulságairól és a jövőre vonatkozó terveiről Györkő Zoltán alapítóval beszélgettünk.

Januártól minden költséget be kell mutatni a befektetési szolgáltatóknak szerződéskötéskor az ügyfélnek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélye kell a határidős energia- vagy szén-dioxid-kvóta kereskedéshez, és befektetővédelmi aggályok esetén az MNB megtilthatja egyes, különösen kockázatosnak ítélt tőkepiaci termékek forgalmazását – nyilatkozta az MTI-nek Szeniczey Gergő, a jegybank ügyvezető igazgatója.

Az átláthatóság az új trend, és versenyképesség is azon múlik hosszútávon, hogy csatlakoznak-e hozzá a cégek - vallják a Bridge Budapest felmérésében résztvevők.

Ahhoz, hogy egy vállalkozás sikerrel vegye a növekedés során elkerülhetetlen buktatókat, tudatos stratégiaalkotásra, a kockázatok szervezett kezelésére, vagyis minden területen nyílt szembenézésre van szükség. Hiába dugjuk homokba a fejünket, az sokszor még a túléléshez is kevés, nemhogy a növekedéshez.

Az elmúlt évben keveset változott a magyarországi korrupció megítélése. Nőtt ugyan azon cégeknek az aránya, akik rendszeresesen felmérik a működésükből fakadó kockázatokat, de a korrupciós kockázatok és a cégen belüli visszaélések feltárására a cégek 60 százaléka továbbra sem fordít figyelmet – derül ki az EY és az MKIK GVI vállalati visszaéléseket elemző magyarországi kutatásából.

Az elmúlt hetekben komolyan borzolta a kedélyeket az a kérdés, hogy miként veszítheti el a közpénz a közpénz jellegét. Sőt, már a kilencvenes évektől kezdve komoly figyelem övezte azokat az ügyeket, ahol úgy tűnt, hogy a közpénzből magánvagyon lett. Ezek szorosan kapcsolódnak az átláthatóság kérdéséhez: ami közpénz, arról a „köz”-nek joga van tudni, hogy mire megy el, hiszen az nagyobb részt az adófizetők pénze. Kérdés viszont, hogy mi van a be nem fizetett adóval?

Az üzleti világ ma örvendetes módon egyre inkább az átláthatóság felé halad. A teljes titokban működő vállalatok helyére az elszámoltathatóság, bevonás, megosztás lépett. Az átlátható működés jó, ez nem kérdés. De nem biztos, hogy minden területen.

Az új közbeszerzési törvény révén az üzleti titokkal összefüggésben az ajánlatkérők az eddigi passzív szerepkörhöz képest egy rendkívül aktív szerephez jutnak. A november 1-től hatályos törvény az eddiginél részletesebben és egyértelműbben szabályozza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak, másrészről előírja az ajánlattevők indokolási kötelezettségét. Ez lényeges változás a hatályos szabályozáshoz képest, amely alapján az ajánlattevők akár az ajánlatuk egészét − gyakorlatilag a tartalomjegyzék kivételével − üzleti titoknak minősíthették – foglalja össze a Szecskay Ügyvédi Iroda.

A céges átvilágítások évről évre számos olyan hibát tárnak fel, amelyek nem csupán a vállalat eredményeire vannak hatással, de a középtávú működés sikerességét is jelentősen befolyásolhatják. A Széchenyi Tőkealap segítségével bemutatjuk a leggyakrabban előfordulókat.

Hatvan intézményi befektető és a legnagyobb amerikai nyugdíjalap azért lobbiznak, hogy a tőzsdei cégeknél kötelező legyen a klímaváltozáshoz kapcsolódó stratégia közzététele.

A mai korra szokták azt mondani, hogy a változás benne az egyetlen állandó. Összeszedtünk 5 olyan dolgot, ami sürgősen el kell felejtenie, ha lépést akar tartani a modern biznisz világgal.

Nem a pénzügyi teljesítményt, sokkal inkább a megbízhatóságot tartják szem előtt a befektetők, amikor befektetési alapot választanak. Paradox módon a befektetők fele nem bízik abban, hogy alapkezelőik az ő érdekükben cselekednek.

A változó jogszabályok további feladatokat róttak a társaságokra és a belső ellenőrökre egyaránt. A cégben erre dedikált emberek képzése nem csak a vállalatokat támogatja, de a gazdaság fehérítésében is szerepe lehet.

A cégek felénél egyszemélyes döntések születnek, és a vállalatok jelentős részének még beszerzési szabályzata sincsen. Az elégtelen kontrollkörnyezet jelenti továbbra is az egyik legkomolyabb veszélyforrást a gazdaságosságra a vállalatok életében.

Több mint 250 offshore hátterű cég vett fel európai uniós és nemzeti támogatásokat az elmúlt pályázati ciklusban. Az érintettek hamarosan megkapják a kormányzati vizsgálat eredményeiről szóló határozatot, amely alapján vissza kell fizetniük az általuk felvett, összesen tízmilliárd forintot meghaladó támogatási összeget.

A tipikus magyar vállalati csaló 35-40 éves, jellemzően autoriter vezető és a világátlagnál lényegesen magasabb céges beosztásban dolgozik és a családtagját is bevonja a csalásba.

Perek százait szabadíthatja a bíróságokra a két hete közzétett bejelentővédelmi törvény. Az új jogszabály szerint a bejelentés alapján felderített 50 ezer forintot meghaladó visszaélés esetén kötelező feljelentést tenni az elkövetővel szemben. Az ilyen jogszabályok a fejlett országokban az állami rendszerekre vonatkoznak, így eleve szokatlan – és a nemzetközi társaságoknál problémák sorát veti fel – hogy a magyar jog a cégekre is kiterjed.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nyilvánosságra hozta szombaton a nyilatkozattételi kötelezettséget nem teljesítők listáját, amelyen mintegy 2500 cég szerepel. A mai napon az NFÜ megkezdi az elállási eljárást, így ezek a vállalatok jelentős pénzektől esnek el.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a hét végén nyilvánosságra hozza azoknak a cégeknek a listáját, amelyek harmadik felszólításra sem vették át az új és átfogóbb tartalmú átláthatósági nyilatkozatot.

Nem a kultúrában, hanem feltehetően inkább az intézményi és a jogszabályi környezet hiányosságaiban keresendők a korrupció okai a visegrádi országokban. Erre a következtetésre jutott az a felmérés, amelynek célja egyrészt az volt, hogy feltárja az egyes közép-európai országok vezetőinek kulturális sajátosságait, másrészt hogy megvizsgálja, mennyire épült be az etikus viselkedés a vezetői kultúrába.

Átláthatóság és üzleti titok – e két kulcsfogalom között egyensúlyozva kell a cégvezetőnek eldöntenie, melyik partnerével milyen információt oszt meg vállalatáról. Mit kell tudnia a munkatársaknak, üzletfeleknek, a banknak vagy éppen az újságírónak? És mit nem?

Azonnal eláll visszamenőlegesen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) azoknak a folyamatban lévő uniós projekteknek a kifizetésétől, amelyek kedvezményezettjei nem nyújtanak be határidőre átláthatósági nyilatkozatot, vagy nem felelnek meg az alkotmányban rögzített átláthatósági követelményeknek.

Az Európai Bizottság a jelenleg hatályos jogszabályok módosítására tett javaslatot azzal a céllal, hogy javítsa a vállalatok társadalmi és környezeti tevékenységeinek átláthatóságát.

Sok esetben a tisztességtelennek tekintett céloktól mentes társaságok is elzárhatják magukat a költségvetési támogatás lehetőségétől, de még akár az állami- önkormányzati szervekkel való szerződéskötéstől is. Ennek elkerülése érdekében fontos, hogy a társaságok körültekintően járjanak el szervezetük és működésük megszervezésekor. Nagyobb eséllyel pályázhat egy cég, ha gazdasági céljaik megvalósítása a magyar jogszabályok által elismert és támogatott módon történik.