A hazai cégvezetők továbbra is ellentmondásosan viszonyulnak a korrupció jelenségéhez: érzékelik azt, de úgy gondolják, hogy őket nem érinti. A többségük (54 százalék) hallott már legalább egy olyan konkrét esetről, amikor egy cég korrumpálni próbált egy hivatalos szervet, 12 százalékuk pedig gondolkozás nélkül elfogadna egy korrupciós ajánlatot vagy legalábbis mérlegelné annak elfogadását. Ennek ellenére a megkérdezettek 94 százaléka állítja, az ő cégénél nem fordult elő etikai vétség az elmúlt 5 évben.
Az EY és az MKIK GVI által elkészített „Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban” kutatás rámutat, hogy a magyar cégek elkezdtek felzárkózni a felelős vállalatirányítás terén a nemzetközi gyakorlathoz. Pozitív változás, hogy ma már a vállalatoknak több mint a fele, 54 százaléka rendelkezik etikai kódexszel - ez több mint 20 százalékos emelkedés a tavalyi értékekhez képest. (Nem csoda, hiszen az etikus működés csökkenti a kockázatokat is!)
„Tapasztalataink szerint bár az etikai kódex egy gyorsan elkészíthető eszköz a visszaélések megelőzésére, önmagában – megfelelő kontrollkörnyezet, folyamatos kommunikáció nélkül – nem csodaszer. Szoros összefüggés van ugyanis az etikai normák betartása, a munkavállalók integritása és a céget veszélyeztető kockázatok bekövetkezése között. A korrupciós esetek nem szigetelhetőek el egy vállalati gyakorlatban, sok esetben belső visszaélésekhez is vezethetnek.” - mondta Fábián Lívia, az EY Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások üzletágának igazgatója.
„Az eredmények közül kiemelkedik, hogy a vállalatvezetők a legtöbb esetben megfelelő kontroll nélkül megbíznak kollégáikban, 61,3 százaléka a vállalatvezetőknek úgy gondolja, hogy a kilépő munkatársak soha nem visznek el vállalati adatot magukkal. Tapasztalataink szerint ezt az is magyarázhatja, hogy a hazai cégvezetők alig vagy egyáltalán nem ismerik azt az eszköztárat, amivel ipari kémkedés vagy egyéb külső behatolás ellen hatékonyan védekezni lehet.” – tette hozzá Fábián Lívia.
A kutatásból kiderül, egyre több cégvezető számára ismerős a kellő körültekintés fogalma és követelményrendszere, ugyanakkor a vállalatok mindössze 40 százaléka rendelkezik olyan belső szabályzattal, amely előírja a szállítók, vevők átvilágítását. Az elméleti tudás ellenére a gyakorlatban nem ismerik fel az adóelkerülésre utaló helyzeteket a vezetők: 27 százaléka a válaszadóknak nem foglalkozna azzal, ha megtudná, hogy a külföldre értékesített terméket üzleti partnere visszaszállítja Magyarországra és itthon értékesíti. 22 százalék nem tudja, ilyen esetben mit kell tennie, annak ellenére, hogy ez kiemelt kockázat, és rendszeresen tárgya az adóhatósági vizsgálatoknak.
Vállalatméretet tekintve a kutatás rámutatott, hogy a közepes vállalatok a legtöbb területen hasonló ismeretekkel rendelkeznek, mint a nagyvállalatok, bár náluk még mindig alacsonyabb úgy a tudatosság, mint a gyakorlati alkalmazás: míg a nagyvállalatok 58 százaléka rendelkezik etikai szabályzattal, addig a közepes méretű cégeknél ugyanez az arány 38 százalék.
