A vállalkozások jogi, pénzügyi és adóügyi átvilágítása elengedhetetlen lépés a jelentősebb összegű tranzakciókkal járó üzleti kapcsolatok során. Egyrészt fényt derít a szándékosan eltitkolt problémákra, hiányosságokra, másrészt rámutat azokra a rejtett hibákra, amelyek elkerülték a cég figyelmét. Így nem csupán a partneri bizalom alapozható meg, de a később felbukkanó problémák kialakulása is megelőzhető. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb az igény az átvilágításra, hogy cégfelvásárlások, befektetések esetén a lehető legtisztább lappal indulhasson el az üzleti kapcsolat.
A céges átvilágítások évről évre számos olyan hibát tárnak fel, amelyek nem csupán a vállalat eredményeire vannak hatással, de a középtávú működés sikerességét is jelentősen befolyásolhatják. A problémákból jól látszik, hogy a cégek gyakran próbálják megkerülni kötelezettségeik teljesítését, hogy alacsonyabb költséggel ússzák meg a működést, vagy hogy olyan jogokra tegyenek szert, amelyek nem illetik meg őket. Egy alapos átvilágítás során azonban ezek a hibák nem maradnak rejtve, és már a legkisebb is elég ahhoz, hogy meghiúsítsa az üzletet. A Széchenyi Tőkealap blogja összegyűjtötte, melyek voltak a leggyakoribb problémák a cégeknél 2014-ben:
Nem mérhető megbízhatóan a cég jövedelemtermelő képessége, ami rendkívül nagy kockázatot jelent a befektető számára, ugyanis megbízható adatsorok hiányában az üzleti terv sem állítható össze, és a várható hozam sem számítható ki. Ennek két legismertebb változata, amikor az árbevétel nem mutatható ki a könyvekben egyértelműen, a másik, amikor bár minden kimutatható, de nem ismerjük a termék vagy szolgáltatás előállításának a költségeit.
Egyedi, nem rendszeresen felmerülő tételek, amelyek torzítják az eredményadatokat, csökkentve a későbbi évek eredményeit.
Túlszámlázás, amely torzított jövedelmezőségi helyzetet alakít ki, ugyanakkor a tulajdonos az érdekeltségi körébe tartozó számlakibocsátó cégen keresztül jut hozzá a pénzhez
Nem vagy kiszámíthatatlan ütemben fizető ügyfelek, ami fizetésképtelenséget, vagy akár a felszámolást is jelentheti a cég számára.
A jogszabályok kijátszása, ami jelentős munkaügyi bírságokat, a beszerzési eljárásoktól való eltiltásokat vonhat maga után.
Alternatív testvércégek létrehozása és az üzletek rejtett kicsatornázása, amely piacvesztéssel járhat a cég számára.
Fiktív számlák és színlelt szerződések a könyvelésben, illetve általános adójogi tévedések, úgymint a személyi jellegű juttatások téves besorolása, hibás vagy hiányos transzferár-nyilvántartás vagy áfa nem megfelelő kezelése. Ezek jelentős (pl. áfa esetén akár milliárdos) pótlólagos befizetési és büntetési tételeket, mulasztási és adóbírságot jelenthetnek a cég számára.
