Az ügynökség a nyertes cégektől átláthatósági nyilatkozatot kér be az augusztus elsejétől bevezetett szabályok értelmében. Ha a cég nem válaszol, vagy nem felel meg a feltételeknek, az ügynökség azonnal eláll a kifizetéstől. Tájékoztatása szerint az elmúlt hét évben Magyarországon 60 ezren nyertek el uniós támogatást, jelenleg 44 ezer cég felülvizsgálata zajlik - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A politikus, aki kormánybiztosként vette át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetését, korábban közölte: az érintetteknek ugyanazt, a réginél részletesebb kérdőívet kell kitölteniük, amit az új pályázók már automatikusan megkapnak, és amely az alaptörvényi és abból következő törvényi átláthatósági feltételeknek való megfelelésre tartalmilag kérdez rá. Szeptember elejétől az uniós támogatásra pályázó szervezetnek nyilatkoznia kell az átláthatóság törvényben foglalt kritériumai teljesüléséről egyenként, tényszerűen, hogy mely körülmény, tény, adat az, amely miatt a szervezet megfelel az átláthatóság jogszabályi feltételeinek. A gazdasági társaságoknak nyilatkozniuk kell név szerint például a tulajdonosi körről és struktúráról, a több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró tagjaikról, és azok adóilletőségéről is. A kérdéskör azért különösen fontos, mert jelenleg 10 magyar beruházásból 9 uniós támogatással készül. (A beruházásokat elsősorban az útépítések és egyéb uniós fejlesztések húzzák.)
Öt százalékos büntetést kapunk, és örülünk neki
A befagyasztott uniós pénzekről szóló tárgyaláson „Magyarország elfogadja az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások öt százalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint” - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn Brüsszelben, miután tárgyalt Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal.
A kormány azért fogadja el a javasolt korrekciót, mert ez a pénz nem vész el, Magyarországnak lehetősége van azt újra, máshol felhasználnia. Az összeg lekötéséhez az NFÜ-nek az év végéig kell megpályáztatnia a pénzt és szerződést kötnie a kedvezményezettekkel. Lázár János 230-250 millió euróra (69-75 milliárd forintra) becsülte a korrekció által érintett összeget, a megállapodással pedig szerinte kétmilliárd euró "mozdul meg Magyarországon".. A Brüsszel által javasolt korrekció magyar elfogadásának másik oka az, hogy az Európai Bizottság a korrekciót követően kész Magyarország rendelkezésére bocsátani ezt a kétmilliárd eurót.
A projektek kifizetésének gyorsítása érdekében több lépésre is szükség van. "Ez most a magyar kormányon múlik, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen, a fejlesztési minisztériumon, és a beruházások kivitelezésével-felügyeletével foglakozó kollégákon és vállalkozókon. Nagy a felelősségünk, hogy a következő két hónapban képesek leszünk-e Brüsszel számára annyi számlát és programot bemutatni, amire a kifizetések megtörténhetnek - mondta Lázár János és hozzátette: ha a következő két hónapban jól dolgoznak a kollégáink, akkor Magyarország 2013-ban 1300-1400 milliárd forint uniós forrást fog kifizetni, és minimális lesz a veszteség."
"Harminc százalékos szállítói előleget biztosítunk a vállalkozóknak, és külön fogjuk támogatni az önkormányzatokat, hogy le tudják hívni a projekteket" - közölte. Kitért arra, hogy a környezetvédelmi célú programoknál nagy a lemaradás. Ahol a települések nem boldogulnak, ott az állam a saját kezébe fogja venni a programokat - jelezte. Szerinte az ösztönzés és a szigor eszközével egyaránt élni fognak. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök kilátásba helyezte: azon tárcáknál, ahol idén forrásvesztés lesz - például egészségügyi vagy oktatási beruházások terén -, ott ezt a forrásvesztést jövőre az érintett tárca költségvetése bánhatja.
