Közpénz-e a be nem fizetett adó?

Az elmúlt hetekben komolyan borzolta a kedélyeket az a kérdés, hogy miként veszítheti el a közpénz a közpénz jellegét. Sőt, már a kilencvenes évektől kezdve komoly figyelem övezte azokat az ügyeket, ahol úgy tűnt, hogy a közpénzből magánvagyon lett. Ezek szorosan kapcsolódnak az átláthatóság kérdéséhez: ami közpénz, arról a „köz”-nek joga van tudni, hogy mire megy el, hiszen az nagyobb részt az adófizetők pénze. Kérdés viszont, hogy mi van a be nem fizetett adóval?

Kép: SXC

Ehhez képest meglepő, hogy milyen kevés figyelem irányul a közpénz, azaz az adófizetők pénzének a keletkezésére és ennek átláthatóságára. Pedig a gondolat egyszerű: ha valami közpénz akkor, amikor  adóként befizettük, akkor közpénznek kell minősülnie akkor is, amikor azt megállapítjuk, bevalljuk, vagy  ezeket elmulasztjuk. Paradox módon azonban az adót mindaddig védi az adótitok, amíg nem fizetik be: így az az adó, amit befizetnek, közpénz – ám az, ami járna, de nem fizetik be, titkos: csak az adózóra és az adóhatóságokra tartozik.

Tudta, csak nem sejtette? A NAV-ot nem hatja meg
A legátláthatóbban működő vállalkozás is komoly slamasztikába ugorhat bele, ha nem kezeli megfelelő óvatossággal üzleti partnereit. Főleg, mióta a NAV figyelmeztet ha kockázatos adóssal üzletelünk, mert már a jóhiszeműség sem menedék.
Ez kimondva-kimondatlanul azon a nem túl reális feltevésen alapul, hogy az adóhatóság tökéletesen képes ellenőrizni azt, hogy mindenki befizeti-e a rá eső adót, így a nyilvánosság kontrollja e körben felesleges. „Közben tudjuk, hogy az adóhatósági adóellenőrzés és adóbehajtás nem láthat rá mindenre, ráadásul néha maga is rászorul arra, hogy valaki a körmére nézzen” – hangsúlyozta Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető adójogásza legfrissebb blogbejegyzésében.

Egy példa az adótitok abszurditására: pár éve  volt hír, hogy a NAV maga felkerült az adóvégrehajtás alatt álló adózók listájára. Mintha ez nem lenne már önmagában is elég vicces, a NAV azzal tért ki a  pontos magyarázat elől, hogy az „adótitkot” képez (azon már senki nem akadt fenn, hogy ez a NAV-ra mint adóhatóságra ugyan igaz, a NAV mint adózó arról mégis lemondhatott volna).

Az adótitok persze nem ok nélkül alakult ki: az adózás folyamatában a magánjövedelem elválaszthatatlanul összekapcsolódik a közpénzzel. Az utóbbi ismeretében információt nyerünk az előbbiről is. Nagyrészt emiatt övezi szigorú titok az adózással kapcsolatos  információkat. Ettől viszont még feltehetjük a kérdést: jól van ez így? Nem mentünk túl messzire az adótitok üdvözítésében, és – látva a nemzetközi tendenciákat is – nem jött-e el az ideje annak, hogy legalább részben felhagyjunk az adótitok fetisizálásával?

Kép: Freedigitaladmin

Látható ugyanis, hogy a világ pont az ellenkező irányba halad. Az Európai Bizottság a nemzetközi adókijátszás elleni harc jegyében éppen április közepén terjesztett elő olyan javaslatot, amely alapján az igazán nagy multiknak nyilvánossá kell tenniük, hogy melyik országban mennyi profitot termelnek és ehhez képest mennyi adót fizetnek.

Így lehetne egyszerűbb és igazságosabb az adórendszer
A magyar adórendszer nemcsak sokat vesz el a dolgozóktól és a cégektől, hanem iszonyatos adminisztrációval jár, és itt-ott diszkriminatív is. A szakemberek most 29 pontos javaslatcsomagot állítottak össze, hogyan lehetne a rendszer egyszerűbb és igazságosabb.
És, épp az EU/OECD/G20-ak adókijátszás elleni harca kellős közepén robbant a „Panama Papers” bomba, melynek lökéshullámai a brit miniszterelnököt is elérték. Ennek egyik figyelemre méltó következménye pedig az lett, hogy David Cameron 2009-ig visszamenőleg nyilvánosságra hozta adóbevallási adatait. Az angol sajtó szerint ezzel egyenesen olyan precedenst teremtett, ami kénytelen-kelletlen az eljövendő brit miniszterelnököket is köti majd.

Nincs-e itt tehát az ideje, hogy mi is levágjuk az adótitok szent tehenét? A jelenlegi, megmosolyogtató képviselői vagyonbevallási rendszer helyett nem teremtene-e sokkal tisztább helyzetet az, ha legalább az országgyűlési képviselők, a kormány tagjai, urambocsá’ mindenki, aki a közszférában dolgozik köteles lenne legalább korlátozottan hozzáférhetővé tenni az adóbevallását? Nem vetne-e véget az adóhatóságot körüllengő misztikumnak az, ha az adóbevallások akár korlátozott nyilvánosságával az ő munkájuk is ellenőrizhetőbbé válna? Nem növelné-e az adómorált az, ha a „miért éppen én fizessem be” szemléletét felválthatná a „más is befizeti” gondolata?

Ez a fajta átláthatóság persze nem old meg automatikusan mindent. Aki eddig is el tudta tüntetni a jövedelmét, vagyonát, az – ha nagyon akarja – ezután is meg tudná ezt oldani. Ugyanakkor abban a magyar társadalomban, amit sok oldalról emészt a korrupció, az átláthatatlanság és a trükközés, – szóval egy ilyen társadalomban nem tenne-e jót, ha kicsit lazítanánk az adótitok szorításán?

Véleményvezér

Bújtatott adókkal emeli a kormány az árakat

Bújtatott adókkal emeli a kormány az árakat 

A magyar állam inflációt generál.
Kukorica nagyhatalomból hátul kullogók lettünk

Kukorica nagyhatalomból hátul kullogók lettünk 

Nagyon döcög a magyar agrárágazat.
Magyar Péter kérdőre vonta Orbán Viktort 

Magyar Péter kérdőre vonta Orbán Viktort  

A miniszterelnök eltűnt.
25-30 százalékkal drágul az alma

25-30 százalékkal drágul az alma 

Nem sok jót várhatunk az idén mezőgazdaságunktól.
Szemet vetett a kormány a nyugdíjcélú megtakarításokra, óriási károkat okozna a lépés

Szemet vetett a kormány a nyugdíjcélú megtakarításokra, óriási károkat okozna a lépés  

A Nyugdíjas Parlament úgy látja, a tervezett lépés nagymértékben elbizonytalanítja a megtakarítókat.
Magyar Péter a kórházak állapotának bemutatása után újabb területekre merészkedik

Magyar Péter a kórházak állapotának bemutatása után újabb területekre merészkedik  

A Tisza Párt elnöke az oktatás és a szociális szféra fel fordul. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo