„Korábban egy átfogó intézkedés keretében több cafeteria-elemet is kivezettek, köztük az iskolakezdési támogatást, amely addig fontos segítséget jelentett a családoknak” – mondja Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Mennyi volt a támogatás korábban Magyarországon?
Korábban a munkáltató által kedvezőbb adózással adható iskolakezdési támogatásra nem volt felső korlát, és a bérnél kedvezőbb adózás mellett adható volt – utalvány formájában, a köznevelésben részt vevő gyerek után. A megszűnésével ugyanakkor a munkáltatók ma is nyújthatnak pénzbeli támogatást, de már magasabb adóteherrel kell számolniuk.
Nemzetközi kitekintés
Érdekesség, hogy a környező országok többségében létezik valamilyen formában iskolakezdési támogatás, míg Magyarországon általánosságban nincs külön ilyen juttatás (a beiskolázási támogatást leszámítva, amelyet az önkormányzatok biztosíthatnak szociális/rászorultsági alapon), ugyanakkor az állam minden gyerek számára ingyenesen biztosítja a tankönyveket.
Ország |
Iskolakezdési támogatás |
Összeg / forma |
Jogosultság |
Ausztria |
„Schulstartgeld” |
kb. 116 € |
Egyszeri támogatás augusztusban |
Lengyelország |
„Dobry Start / Good Start” |
300 PLN (~65–70 €) |
Egyszeri, minden gyerek után |
Csehország |
Gyermekellátási támogatás |
970–1470 CZK (≈40–60 €) havonta |
Jövedelemfüggő, nem kifejezetten iskolakezdéshez |
Szlovákia |
Nincs külön támogatás |
– |
Csak általános családi ellátások |
Románia |
Oktatási kártya („Tichet social pentru rechizite școlare”) |
kb. 500 RON (≈100 €) évente |
Szociális alapon, rászoruló családok gyermekei számára |
Magyarország |
Nincs pénzbeli támogatás |
Beiskolázási támogatás |
Ingyenes tankönyvek minden gyereknek |
Mennyi most az iskolakezdés költsége nálunk?
A legfrissebb felmérések szerint Magyarországon egy gyerek iskolakezdésének átlagos költsége 50–75 ezer forint között mozog, de az első osztályosok esetében akár a 100 ezer forintot is meghaladhatja.
Van helyette más támogatási lehetőség?
A munkáltatók ma már jellemzően kis összegű ajándékkal vagy utalvánnyal próbálnak segíteni, amelyet évente háromszor adhatnak a minimálbér 10 százalékáig. Emellett az önkormányzatoknál is elérhető úgynevezett beiskolázási támogatás, amelynek összege és feltételei településenként eltérnek.
„Bár a cégek részéről továbbra is van szándék a segítségnyújtásra, a lehetőségek köre szűkebb és drágább lett. Emiatt ma már nagyobb mértékben a családokra hárulnak a szeptemberi pluszkiadások” – teszi hozzá Bagdi Lajos.