Magyarországon elsőként a K&H Banknál érhető el a COSME uniós garanciaprogram, ami a következő időszakban 50 százalékos, díjmentes hitelgaranciát nyújt a mikro-, kis-és középvállalkozások hitelfelvételének nagyfokú ösztönzése érdekében.

Gyakornoki programokat támogató pályázati felhívások jelentek meg 16,2 milliárd forint kerettel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP), amelyek célja, hogy elősegítsék az egyes képzésekben megszerzett szakképesítés hasznosulását, támogassák a fiatalok munkatapasztalat-szerzését, ösztönözzék foglalkoztatásukat.

Az új EU tagállamok az uniós források helytelen felhasználásával a tiszta energiára épülő európai gazdaság kerékkötői – világít rá a Bankfigyelő és a Föld Barátai Európa új jelentése. A Magyar Természetvédők Szövetsége által készített magyar fejezetből kiderül: a lakossági energiahatékonyság hiányosságai, a túlzott hulladékégetés- és biomassza-támogatás mellett akad számos pozitívum is a tervekben, amit erősíteni szükséges.

Riasztó helyzetben vannak Magyarország természetes vizei: ökológiailag megfelelő állapotban folyóinknak és tavainknak csak alig 12 százaléka van. Ezen az uniós források megfelelő felhasználásával segíthetnénk – de a jelek szerint ez nem prioritás.

Összesen több mint 80 milliárdos keretösszeggel öt új pályázati kiírás jelent meg február első napjaiban kertészeti, mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat!

Két pályázati felhívásra nyújtható be támogatási kérelem hétfőtől a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében, együttesen 4,6 milliárd forint értékben

Elfogadta a kormány a napokban a módosított 2016-os pályázati menetrendet. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében közel 1900 milliárd forint lesz elérhető még az idén - hívja fel a figyelmet a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.

A mikrovállalkozások 41 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig az 57 százaléka pályázna uniós forrásra a jelenlegi ciklusban - derül ki a Garantiqa felméréséből, amely szerint a beruházásokhoz szükséges létszámmal nem rendelkező mikro- és kisvállalkozások 54, illetve 59 százaléka tervez létszámbővítést.

Január 22.-én egy új közlemény látott napvilágot az innovációs pályázatok kapcsán a kormányzati oldalon, amely a már beadott K+F+I pályázatok esetében tartalmaz lényeges újdonságokat, könnyítéseket. Nevezetesen azt, hogy hiánypótlásra felkérés esetén elegendő csak a K+F minősítés megindítását igazolni, becsatolni elég lesz majd a tisztázó kérdés keretében később, amikor elkészül a K+F minősítés határozat.

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című (VEKOP-2.1.1-15 kódszámú) felhívás, amely akár 70 százalékos támogatási intenzitással a jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, illetve ezek prototípusai kifejlesztésének megvalósítására biztosít vissza nem térítendő forrást.

Ha az exportpiacokat célozza, szívesen bemutatkozna külföldön, de egyelőre nincs elég forrás a megvalósításhoz, a vállalkozása számára a pályázati lehetőségek nyújthatnak segítő kezet. Simon Tamás a GoodWill Kft. pályázati tanácsadója szerint a kkv-k előtt remek lehetőségek nyíltak meg az utóbbi hónapokban, és idén még várható több ígéretes pályázati kiírás.

Soha nem szűnt meg annyi cég az építőiparban Magyarországon, mint 2015-ben, és soha nem alakult olyan kevés, mint éppen tavaly. Az ágazat rendelésállománya is a mélyben van, de ha a CSOK elég gyorsan termőre fordul, és az új EU-s támogatási ciklust is sikerül jól időzíteni, akár egy gyors fordulatnak is tanúi lehetünk.

Elfogadta a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2016-os éves fejlesztési keretét. A döntéssel a 2014-2020 közötti programozási időszakban rendelkezésre álló uniós forrásokból idén több mint 50 pályázati felhívás megjelenése várható.

A társadalmi célú vállalkozások ösztönzésére, valamint az infokommunikációs és távközlési startup vállalkozások piacra lépését segítő szakértői hálózat kialakításának támogatására jelenik meg két pályázati felhívás hétfőn a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében, együttesen 3,8 milliárd forint keretösszeggel.

Rekordösszeget, mintegy 800 milliárd forintot fizettek ki az előző uniós fejlesztési ciklus lezárásának évében, 2015-ben a magyar gazdálkodóknak, a kifizetések lezárultak - mondta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke.

Több, mint 32 milliárd forint európai uniós pályázati forrás nyílik meg az Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) több programjában, a pályázatok kidolgozása folyamatban van.

Benyújthatják támogatási kérelmeiket a prototípusfejlesztésre és forgalombahozatalra a mikro-, kis- és középvállalkozások. A pályázat keretében húszmilliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre erre a célra.

A Széchenyi 2020 program keretében újabb, a mikro-, kis- és középvállalkozások K+F+I tevékenységét támogató pályázat jelent meg „Innovációs voucher” címmel, GINOP-2.1.4-15 kódszámmal. A felhívás célja a kkv-k jelentősebb mértékű bevonása az innovációs láncba, illetve a vállalati innovációs tevékenység intenzitásának ösztönzése. A támogatási kérelmeket 2016. március 21-től 2018. március 20-ig lehet benyújtani.

Három új pályázatot írtak ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, amelyekkel együtt eddig összesen 234 milliárd forint értékben 14 pályázati felhívás jelent meg a programban.

Az NHP harmadik szakasza, az Eximbank Versenyképességi Hitelprogramja és az MFB 435 milliárd forintos hitelcsomagja idén is bőséges támogatott hitelforrást fog biztosítani a cégek számára. Ez jó alapot teremthet ahhoz, hogy a beruházási hajlandóság növekedése esetén az igénylők körének bővítésével a vállalati hitelállomány növekedhessen.

A helyi gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás bővítését segíti 81 milliárd forinttal az a négy új pályázati felhívás, amely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében kedden jelent meg.

Az év vége sem telt unalmasan 2015-ben. Az év utolsó hónapjában sorra jöttek az uniós pályázatok, de a gazdaság számára hasonlóan fontos hír volt, hogy döntöttek a lakásáfa csökkentéséről. Kiderült, többet kaphatnak a háromgyerekes családok is. Decemberben zárult a párizsi klímacsúcs is, nem is akármilyen eredménnyel.

Októberre tartogatta a kormány az idei év egyik legmeglepőbb ötletét: kötelező alkalmazotti létszám bevezetését a kereskedelemben. Újraírták a korábban elfogadott adótörvények egy részét is, és ismét riogatni kezdett egy régi mumus: az ózonlyuk.

Szeptemberre végre tényleg elkezdtek csordogálni az uniós pályázati kiírások, de kaptunk hírt a népszerű NHP-finanszírozásról is. Jött egy újabb kötelezettségszegési eljárás, kötelezővé vált elmenni a békéltetésre, és új jogintézményként megjelent a magáncsőd.

Augusztusban leginkább az uniós források körül forogtak a gondolatok. A kormány bejelentette, hogy két év alatt minden pályázatot kiírnak majd az új ciklusban, és végre elindultak a felfüggesztett kifizetések a korábbi pályázatok esetén is.

A május meghozta az első fecskéket, és az új uniós pályázati időszak első kiírásait is, amelyekre már nagyon vártak a magyar cégek. Megérkezett viszont az is, aminek annyira nem örültek a vállalkozások: az egykulcsos reklámadó és környezetvédelmi termékdíjköteles termékek kiterjesztése.

A tavasz óriási maflást hozott Brüsszelből az Orbán-kormánynak, mintegy 700 milliárdnyi forrás kifizetését függesztette fel pályázati szabálytalanságok miatt az Európai Bizottság. Rosszkor jött a hír a Fidesznek, aminek abban a hónapban a körmére égett a vasárnapi zárvatartás és a nemzeti parkok földjeinek ügye is. Részben ennek is köszönhető, hogy már ekkor bejelentették a 2016-os évre tervezett adócsökkentéseket.

További 30-40 milliárd forintos uniós támogatásról születhet döntés még az idén, miután a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) szeptemberben zárult második fordulója és a kisebb összegű támogatások kiértékelése még folyamatban van - mondta Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

A következő hónapokban több, a zöldség- és gyümölcstermesztést célzó uniós pályázati kiírás fog megjelenni, amelyek növelhetik a mezőgazdaságban a legnagyobb munkaerőt foglalkoztató szektor termelékenységét.

Februárban kinyílt a pénzeszsák a vállalkozásoknak: ekkor hagyta jóvá az Európai Bizottság az új uniós fejlesztési időszak első magyar Operatív Programjait, és a jegybank is ekkor jelentette be a Növekedési Hitelprogram kiterjesztését, az NHP+-t. Ugyanakkor mindenkiben meghűlt a vér, amikor közölték, hogy az addigi sávos helyett egykulcsos lesz a reklámadó. Az év eseményeit összefoglaló írásunk második része.

A CIB Bank idén változatlanul 2,8, 2016-ra 2 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedést prognosztizál negyedéves előrejelzésében. A lassulás oka, hogy kifulladt az uniós pénzekből finanszírozott beruházási boom.

1200 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az évtized végéig a vállalatok innovációs törekvéseinek támogatására. Erre szükség is van, mert az egész régióban kevés az innovatív cég - hangzott el az Antall József Tudásközpont (AJTK), a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az IBM sajtóbeszélgetésén.

Négy felhívás jelent meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében, összesen közel 35 milliárd forintos keretösszeggel – jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak programjai közé tartozó TOP a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést támogatja, forrásokat biztosít a települési önkormányzatok és a megyék fejlesztéseihez.

December közepén módosították az új közbeszerzési törvényt, ennek értelmében mentesülnek a kötelezettség alól azok, ahol a beszerzés egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási-, egyedi munkahely-teremtési, kutatás-fejlesztési és innovációs célú, nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásai, vagy bármely olyan beruházás, amely 2015. november 1. napját megelőzően igényelt, uniós vagy hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósul meg.

További 122 települést vont be a kormány a szabad vállalkozási zónákba december elején, aminek következtében kibővült azon vállalkozások köre, akik a kedvező adózás mellett egyes vissza nem térítendő támogatások igénybevételére is jogosultak lettek. A korábbi 903 települést magába foglaló lista, így már 1 015 települést tartalmaz.

Talán a legfontosabb dolog a pontos tájékozódás a pályázni szándékozó kkv-k számára. A Budapest Bank friss kutatása szerint a kkv-k harmada vár az uniós pénzekre, de sok cég olyasmit szeretne, amire nem nagyon lesz forrás. Nagy a várakozás, de bukni is könnyű.

Egy hónappal a zárás előtt teljes egészében kifizette a 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési időszak rendelkezésre álló forrásait Magyarország - jelentette be Lipők Sándor megyei fejlesztési miniszteri biztos sajtótájékoztatón.

Nagy változással szembesültek azok a vállalkozók, akik a korábbi pályázatok révén az EMIR-hez voltak hozzászokva. A régi offline pályázati adatlap kitöltő programot egy éve felváltotta a FAIR. Olyan felület jött létre, ahol a pályázók a pályázati adatlap kitöltése mellett személyre szabottan tudják kezelni a pályázatokhoz és a projektekhez kapcsolódó különböző feladatokat is (pl. hiánypótlás, elszámolás). Míg korábban – az EMIR idejében –a projekt-adatlapokat CD-n kellett beküldeni és a rendszer nem volt képes szerződést kezelni, addig ma már minden másképpen van. Legalább is elméletileg…

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében négy pályázati felhívást tett közzé összesen 1105 milliárd forint értékben - közölte a tárca.

Módosult a „Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című (GINOP-2.1.1-15 kódszámú) felhívás, a módosítás alapján a felhívás első értékelési szakaszában a 2016. január 11-ig benyújtott támogatási kérelmek kerülnek együttesen elbírálásra.

A hatályos közbeszerzési törvény értelmében jelentősen bővült azon vállalkozások köre, akiket a jogalkotó közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett. A kis-és középvállalatok azonban nincsenek erre felkészülve, ezért várhatóan módosulni fog a vonatkozó szabályozás; mentesülnek a kötelezettség alól azok, ahol a beszerzés egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási-, egyedi munkahely-teremtési, kutatás-fejlesztési és innovációs célú, nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak vagy bármely, 2015. november 1. napját megelőzően odaítélt, nem uniós vagy uniós forrásból származó közvetlen támogatásából valósul meg. Az Országgyűlés várhatóan 2015. december 14-15-én szavaz a frissen hatályba lépett közbeszerzési törvény módosításáról.

A kutatás-fejlesztési (K+F) projekthez nyújtott támogatás intenzitása egyrészt a projekt jellegétől, másrészt a résztvevők körétől is függ, előnyt jelent például, ha kis- és középvállalkozás (kkv) végzi ezt a tevékenységet - egyebek mellett ezt tartalmazza a Miniszterelnökséget vezető miniszter rendelete.

A kis- és középvállalkozások fele indulna az új uniós pályázatokon, közel harmaduk pedig eszköz- és telephelyfejlesztésre fordítaná az így bevont forrást, de üzleti elképzeléseiket a pályázathoz igazítanák – és nem fordítva – derül ki az Erste Bank felméréséből, melyet 800 kkv vezetőjének megkérdezésével végeztek.

Gondosan előkészítettük a pályázatot, szuper stratégiát alkottunk, beszereztünk minden előzetes engedélyt, szükséges iratot. Még ez sem garancia a sikerre. Sorra vesszük azokat a buktatókat, amik bármelyike kudarchoz vezethet.

Lesz 50% előleg az uniós támogatásokra biztosíték nélkül, a lakosság csak visszatérítendő támogatásokra számíthat energetikai fejlesztésekre - többek között erről döntött a kormány.

Megjelent „Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése” című felhívás, melyre többek között mezőgazdasági termelők, illetve fiatal mezőgazdasági termelők pályázhatnak.

Jelentősen csökkenhetnek a Közös Agrárpolitikát (KAP) érintő jogszabályok, amelyek elsősorban az ellenőrzések rendszerét, a termeléshez kötött támogatásokat, a piaci intézkedéseket, valamint a zöldítést érintik majd – mondta Czerván György a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően Brüsszelben.

Mintegy 400 millió forint szabad felhasználású forrásra pályázhatnak az előző uniós költségvetési ciklus Halászati Operatív Programjának (HOP) eddig fel nem használt kerete terhére, akik édesvíz akvakultúrával foglalkoznak Magyarországon - mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.