Magyarországon az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint 6509 építőipari vállalkozás szűnt meg 2015-ben, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez egyúttal minden idők legrosszabb éves adata. (Persze nem csak az építőiparban tűntek el sorra a cégek.) Az ágazat a 2014-ben tapasztalható kisebb fellendülés után tavaly gödörbe került, és a rendelkezésre álló adatok szerint nem is sikerült kilábalnia onnan. Mégis számos körülmény utal arra, hogy a nehéz időknek lassan vége szakad.
„Ami a cégstatisztikát illeti, a legfontosabb információ, hogy az ágazati szabályozások szigorodásának hatására javult valamelyest az adófegyelem, és visszaszorult az a gyakorlat, hogy a tulajdonosok az egyik céget döntötték be a másik után, mindenütt adóssághegyeket és lánctartozást hagyva maguk után” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Ezt azzal támasztja alá, hogy míg 2012-ben a működő cégek 5,6 százalékával szemben indult felszámolási eljárás adósságok miatt, három évvel később már csak 2,4 százalékuk jutott erre a sorsra. „A javuló céginformációs mutatók ellenére a szektor messze van az egészséges állapottól. A központi beruházások szükségesek voltak az ágazat életben tartásához, de hosszú távon biztosan nem jelentenek megoldást. A fenntartható fejlődéshez, az egészséges versenygazdasághoz jelentősen növekednie kellene az üzleti szférából finanszírozott fejlesztések arányának” – mondja Pertics.
A CSOK és az uniós pénzek jelentik a megváltást
Az igazgató szerint a régi beidegződések nem változnak meg egykönnyen, de az biztos, hogy ha lesz fellendülés, már egy sokkal erősebb, jobb likviditású, tisztességesebb vállalkozói kört fog elérni, mint néhány évvel ezelőtt. Ehhez hozzájárul még az építőipari áfa csökkentése is, így szinte biztosra vehető, hogy az ágazat teljesítménye hamarosan növekedésnek indul. Hogy pontosan mikor, ma még nehéz megmondani, mert két tényező alapvetően befolyásolja a cégek megrendelésállományát s ezáltal teljesítményét is. Az egyik a CSOK sikeressége, a másik a most induló új EU-s támogatási ciklus.
Ami az új EU-s pályázati ciklust illeti, jól látható, hogy a mostani ciklusban a kormány szeretné az EU-s pénzek felhasználásnak hatékonyságát növelni (míg korábban a lehívások maximalizálása volt az elsődleges szempont). „A gyors lehívás és a források hatékony elköltése ugyanakkor sokszor egymással szembemenő elv. Az eddig megismert tervek szerint hatékonyabb beruházásokra számíthatunk, de nehéz megmondani, hogy ez milyen lendületet ad az építőipar 2016-os teljesítményének” – mondja Pertics Richárd, aki szerint az ágazati szereplők már várják a beruházásokat, de a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) pályázatainak értékelése és az üzleti tervek készítése még zajlik.
Az idei pályázati kiírásokról és az elérhető forrásokról következő konferenciánkon tájékozódhat!
A fellendülés jövőre lesz látványos
Az Opten igazgatója szerint mindenesetre nem annyira az idei, mint inkább a jövő év lesz látványos az építőipari vállalkozások számára, és a vállalkozói kedv élénkülése is akkor várható a szektorban. Tavaly mindössze 2674 építőipari céget alapítottak Magyarországon, ami negatív rekordot jelentett, miközben 2010 és 2012 között még több mint ötezer vállalkozást jegyeztek be az ágazatban évente. „Ne sírjuk vissza azokat az időket! Látni kell, hogy az akkor alapított társaságok nem jelentéktelen hányada csak azért jött létre, hogy a tulajdonosoknak legyen hova átmenekíteni az eszközöket az előző bedöntött vállalkozásból” – mondja Pertics Richárd, aki szerint az építőipar sikere nem annyira az új cégalapítások megugrásában, hanem inkább a foglalkoztatottak számának növekedésében lesz tetten érhető.
