Habár áprilisra ígérte a kormány a reklámadó módosítását, csak május elején tudtuk meg, mire számíthatunk – és nem örültünk neki. A fideszes agytröszt úgy oldotta meg az Európai Bizottság által elmeszelt többkulcsos progresszív adózást, hogy végül szinte mindenki rosszabbul járt. A végső határozat szerint a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után nulla százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lett valamennyi adóalany esetén. Így gyakorlatilag csak azok a vállalkozások nyertek a módosításon, akik addig a 10 százalékos adókulcs adósávjának felső határához közel vagy a magasabb adómértékben voltak kötelesek a reklámadót megfizetni. Viszont veszített minden vállalkozás, ahol az árbevétel, ideértve a saját célú reklámok közvetlen költségének összegét is a 100 millió forintot meghaladja és eddig az 1 százalékkal fizette meg a reklámadót, illetve azok, akiknek az árbevétele 10 százalékos adókulccsal adózó sáv alján közepén van. A megrendelői oldalon az adókulcs viszont 20 százalékról 5 százalékra csökkent. Ennek ellenére az érintettek szerint a kormány kedvenc adóneme több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajt a költségvetésnek, hasonlóan a vasárnapi boltzárhoz, ami addigra már a kereskedők harmadát érintette hátrányosan - és a vásárlók háromnegyede utálta. A helyzeten tovább rontott a kormányzat, ami májustól már a világörökségi helyszíneken is megtiltotta a boltoknak a nyitvatartást vasárnaponként, miután megjelent a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény módosítása.

Átírták a versenytörvényt - bírság helyett ejnyebejnye

Mújusban nyújtotta be a versenytörvény módosítását: eszerint az iratbetekintési jog csak kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható. Amennyiben a kérelmező olyan adatot akar megismerni, illetve arról másolatot készíteni, amelynek titokban tartásához másnak jogos érdeke fűződik, a GVH akkor engedélyezi a megismerést, illetve a másolat elkészítését, ha előtte a kérelmező írásban vállalja az adat titokban tartását. Az új versenytörvény megengedi azt, hogy a jogsértést vizsgáló versenytanács egyezséget kössön az elkövetővel. Ilyenkor az eljárás felgyorsul és kisebb lesz a bírság is. Az így létrejött egyezségi nyilatkozatról másolat nem, csak feljegyzés készíthető.

A kis- és középvállalkozásokkal (kkv-kal) szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – kivéve az Európai Unió jogába való ütközést – az eljáró versenytanács bírság kiszabása helyett, figyelmeztetést is alkalmazhat. Kötelező lett viszont bírságot kiszabni, ha a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányult, vagy a részvevők összehangolt magatartást tanúsítottak. Szintén bírságolni kell – figyelmeztetés helyett – ha a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott csoportjához tartozó személlyel szemben került sor.

Amire már nagyon vártunk - és amire nem

Május 20-án jelent meg az első kiírás a GINOP keretében, már az új 2015-2020 közötti programozási időszak keretéből. A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása” című (GINOP-1.3.1-15 kódszámú) felhívás volt az első azok közül, amelyeknek kiírását már hónapok óta ígérgette a kormányzat. Az uniós pénzek érkezését remegve várták a magyar cégek (egy felmérés szerint a cégek negyede pályázna a következő három évben, EU-források nélkül a tervezett beruházásaiknak csak 40 százaléka valósulna meg).

Módosult viszont a környezetvédelmi termékdíj szabályozása: ennek keretében számos új termékre vonatkozott a díjkötelezettség, így a nyomtatópapír mellett az irodai mappákra, dossziétartókra, iratrendezőkre is vonatkozott, de nem úszták meg a kézmelegítők, hajsütővasak és napozóágyak sem. Az adókötelezettség az általános szabálynak megfelelően az első belföldi forgalomba hozót vagy saját célú felhasználót terheli, így minden társaságnak figyelnie kell, aki belföldön gyártja és belföldre értékesíti ezeket a termékeket vagy külföldről szerzi be őket. érthető okokból nem rajongtak a cégek a módosításokért, bár akkora felháborodás nem volt, mint a napelemekre kivetett termékdíj kapcsán.

Medvét hozott a május

A környezetvédők nagy örömére  májusban újra egy medve barangolt Magyarországon. A barna bundás turista észak felől érkezett az Aggteleki nemzeti Park területére és néhány hétig időzött hazánkban. Ugyanakkor májusban figyelmeztetést is kaptunk: a Magyar Madártani Egyesület arra hívta fel a figyelmet, hogy öt éven belül kipusztulhatnak a fecskék Magyarországról, és velük együtt számos olyan madárfaj, amelyeknek az állománya csaknem eltűnt az elmúlt években. Az európai madárfajok 32%-a csökkenő állományú, vagy kimondottan veszélyeztetett, köztük olyan, elsősorban agrárterületekhez kötődő, korábban általánosan elterjedt fajok is, mint a mezei pacsirta, vagy a vadgerle. Az egyéb állat- és növényfajok 60%-a veszélyeztetettség különböző fokán áll, 22% helyzete bizonyítottan romlott. A természetes és természetközeli élőhelyek helyzete riasztó: több mint 75%-ban kedvezőtlen, illetve rossz állapotban vannak, 30 százalékuk esetében itt is romló a tendencia.