Az izgalmas március után idén áprilisban sem volt időnk unatkozni. Kezdetnek mindjárt óriási maflást kapott az Orbán-kormány: az Európai Bizottság ugyanis megmakacsolta magát az uniós pénzek ügyében és a 2007-2013 közötti ciklus kifizetéseiből függesztett fel egy jókora összeget. A GOP első három prioritásába tartozó kifizetéseket függesztette fel az Európai Bizottság, mivel úgy ítélte meg, nem volt megfelelő a kiválasztási gyakorlat, amivel 2007 és 2014 között a győztes fejlesztéspolitikai EU-s pályázatokat kiválasztotta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az intézkedés több ezer pályázatot érintett, összesen mintegy 700 milliárd forintos értékben.
A szúrópróbaszerűen vizsgált 55 pályázatból 16 megbukott, ez 29,2 százalékos arány. Az esetek felében pénzbüntetést, EU-s nyelven korrekciót irányoztak elő, összesen 13,02 millió euró (4 milliárd forint) értékben. A 16 bebukott pályázatból 8 esetében a magyar kormány még nem fizetett a győzteseknek, csak kiválasztotta őket, de ha fizetnek, akkor ezek után is büntetést kellene fizetni. Az elbukott pályázatok közül nem mind a 2014 eleji átszervezés után készült, de nagyobb részük igen.
Kaptunk egy adócsökkentést
Jövőre 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó (szja) kulcs és 27 százalékról 5 százalékra mérséklődhet a tőkehús áfája - ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be még áprilisban. További kedvező változást jelentett, hogy 2016-tól a gyermekek után járó adókedvezmény kétgyermekesek esetén 12 500 forintra növekszik (jelenleg gyermekenként 10 ezer forint). A cafeteriánál is érezteti hatását az adócsökkentés!
Amikor a szombat lett az új vasárnap
A vasárnapi zárvatartás bevezetésével elkezdtek átalakulni a fogyasztói szokások: amíg a vásárlók meghatározó hányada, több mint 50 százaléka hétvégén, azon belül is vasárnap bonyolította a nagybevásárlást, illetve a ruhaneműk beszerzését, addig áprilisban ez elkezdett a hét más napjaira, méghozzá elsősorban szombatra tolódni.
Az is kiderült, hogy a kormány füllentett egyet, amikor azt állította, hogy nem készült hatástanulmány a vasárnapi boltzár következményeiről. Mert bizony készült, csak az eredményeit nem merték a nyilvánosság elé tárni: tíz-tizenötezer ember elbocsátásával jár a vasárnapi boltbezárás elrendelése, és a munkájukat elveszítők jó része később sem fog tudni elhelyezkedni az ágazatban – állt az Orbán-kormány megrendelésére a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2011-ben készült, ám sohasem publikált hatástanulmányban, amely a pró és kontra érvek elemzése után „nehezen támogathatónak” tartotta a korlátozást. Az NGM becslése szerint a forgalomcsökkentésből adódó áfakiesés, a megszűnő munkahelyek miatt a társadalom egészét terhelő kiadások, továbbá a kieső járulékbevételek összességében 50 milliárd forintos lyukat ütöttek volna a büdzsén.
Megúszták a Nemzeti Parkok
Első körben megúszták a Nemzeti Parkok, hogy a kormány bagóért eladja az általuk kezelt földeket. Áprilisban ugyanis a kormánypártnak nem sikerült a kétharmadot összegyűjtenie, hogy módosíthassák a földtörvényt. A földművelésügyi miniszter törvényjavaslata alapján ugyanis a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonába került volna az összes állami tulajdonú föld, függetlenül attól, hogy védett természeti területnek minősül-e. Mint azt a Piac&Profit korábban megírta, a törvényjavaslatot a parlament fenntarthatósági bizottsága sem támogatta. (A jogszabálytervezet benyújtásáról itt olvashat)
Mikor a kétharmados törvény elbukott - négy fideszes szavazat is hiányzott: Bencsik János, továbbá az előterjesztő Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, valamint Hende Csaba honvédelmi és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető szavazott nemmel, vagy maradt távol, - a kormánypárt azzal próbálkozott, hogy kiszedegették a törvényjavaslatból a kétharmadot igénylő részeket és így próbálták átnyomni a törvényhozáson a jogszabályt. Az április végén tartott szavazáson a tervezet át is csúszott, ám ezt maga Áder János küldte el az Alkotmánybíróságnak, amely június elején kimondta, hogy alkotmányellenesen járt el az Orbán Viktor vezette Fidesz.