Még nincs lemaradva az a pályázó, aki a pályázatával nem adott be kutatás-fejlesztési tanúsítványt – hívta fel a figyelmet a Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda. Amennyiben a támogatási kérelemben szereplő kutatás-fejlesztési tevékenységekre vonatkozóan minősítéssel rendelkezik, a tartalmi ellenőrzés során az érintett tevékenységek típusa automatikusan elfogadásra kerül. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kiállított határozat nagy hangsúlyt kap, amit tapasztalhattunk is: aki rendelkezett tanúsítvánnyal, annak a hiánypótlása nem tartalmazott olyan elemeket, amelyek a szakmai tartalomra vonatkoztak, a Hivatal álláspontját elfogadottnak tekintik.
Bővebben az uniós forrásokról a Piac&Profit konferenciáján tájékozódhat!
Hogy mi a könnyítés?
Amennyiben a hiánypótlási eljárás keretében a Támogatást igénylő a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésére, átsorolására és ennek igazolására vonatkozó felhívást kapott, azonban a hiánypótlási határidő lejártáig a jogszabályban megjelölt illetékes Hivatal határozatával nem rendelkezik, de a tevékenységek kutatás-fejlesztési minősítése iránti eljárást megindította, abban az esetben lehetősége lesz tisztázó kérdés keretében csatolni a kiállított határozatot.
Tehát ne keseredjen el, aki eddig nem nyújtott be minősítési eljárás iránt kérelmet, most itt a lehetőség elkészíttetni. Sikeres tanúsítás birtokában a pályázat kedvező elbírálása során a szakmai tartalommal kapcsolatos kockázati tényező is elhárul.
A közlemény a K+F+I (GINOP-2.1.1-15) pályázat kapcsán jelent meg, de mivel a felhívások szerkezete és kért szakmai tartalma nagy egyezést mutat a Prototípus (GINOP-2.1.7-15) pályázattal, ezért a minősítési eljárás ott is jelentős hangsúlyt fog kapni.
Innovációnak tekinthető a termékszerkezet újnak tekinthető termékkel, a kínálat új szolgáltatással történő bővítése, valamint a vállalkozásnál korábban nem alkalmazott új technológiák bevezetése. Ha fejlesztése nem pusztán kapacitásbővítésre, hanem új technológiai adatottságok kialakításra, új termékek gyártási feltételeinek megteremtésére irányul, fejlesztése már jó eséllyel innovációnak minősül.
A kutatás-fejlesztés kifejezéstől sem kell megijednie a magyar kisvállalkozásoknál sem – mondják a Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó iroda szakértői. Kutatás-fejlesztésről akkor beszélünk, ha fejlesztés módszeres kísérletezést is igényel. Ide sorolhatók többek között azok a termék-, eszköz- és technológiai fejlesztések, ahol az új, egyedi megoldáshoz prototípus létrehozása és tesztelése is szükséges. A tapasztalatok szerint az egyedi, új termékek, szerszámok megvalósítása többnyire olyan kísérleti fejlesztés, amely kutatás-fejlesztésnek tekinthető.
A magas támogatottság miatt nagy figyelem kíséri ezeket a pályázatokat, mivel jó lehetőséget nyújtanak a kockázatosabb innovációs és kutatás-fejlesztési projektek megvalósításához. Az innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység jellemzői miatt azonban néhány sajátossággal célszerű tisztában lenni, illetve bizonyos előzetes feladatokat célszerű lenne még a pályázat elkészítése előtt elvégezni.
- Ismerni kell a kutatás-fejlesztés és az innováció pontos meghatározását , mivel ezek alapvető befolyással vannak a projektek tartalmára, költségszerkezetére és támogatottságára. Általában elmondható, hogy a kutatás-fejlesztési projektek az innovációnál jobban támogatottak.
- A projektek végeredménye saját fejlesztésű szellemi termék formájában is megjelenik, melyet a vállalkozások aktiválhatnak. Ez jelentősen növeli a cégértéket, de megvalósítása iparjogvédelmi eljárást is igényelhet.
- A K+F+I pályázatok az átlagosnál kidolgozottabb pályázati dokumentációt, és nagyobb felkészültséget igényelnek a pályázati eljárás, és különösen a megvalósítás során. A hatékony megvalósításban ezért innovációs és iparjogvédelmi szakértő bevonása sokat segíthet.
