Tenger cikkek
Közeleg a tömeges fajpusztulás a tengeri bányászat miatt
Küszöbön van a tengeri ökoszféra történetének egyik nagy fajpusztulási hulláma. Öröm az ürömben: bár a folyamat nem visszafordítható, még mindig van rá idő, hogy a károk mérsékeljük, ha gyorsan beavatkozunk. A sós vizű ökoszisztémák egészsége regenerálható.
Országok költöznének el a klímaváltozás miatt
A tengerszint-emelkedés korában nem kisebb a tét: a hullámsírban az enyészeté lesz, vagy megmarad üdülőparadicsomnak a Maldív-szigetek? Az ország átlagos magassága mindössze négy méter a tengerszint felett.
Közepes osztályzatot kaptak a turisták kedvelt tengerei
Az Ocean Health Index rengeteg szempontból összegzi a tengerek ”egészségét”, így többek között az élelmiszer mennyiséget, a turisztikai haszonértéket, az üvegházgáz-megkötő képességet, a biodiverzitást és a víz tisztaságát is számításba veszi.
Karbonkvótát akarnak a tengert vassal trágyázók
Légkörünk üvegházgáz-tartalmát csökkentenék tudósok azzal, hogy vasat juttatnának a tengerekbe, hogy növeljék az algák karbonmegkötő kapacitását. A módszert azonban viták övezik a tudomány berkeiben. A nemzetközi jogszabályok a káros mellékhatások miatt tiltják a vasszórást.
Szatyoradóval a tengeri plasztik-szemét ellen
Milliónyi tengeri madár és hal pusztul bele abba, hogy a darabokra töredezett plasztikszemetet tápláléknak nézi. Amerikai környezetvédők azt szeretnék, ha adóval terhelnék a műanyag tálcákat és szatyrokat, hogy a befolyt összeget a szemét eltakarítására fordíthassák.
A kis halászok pártjára áll az EU
Nagy előrelépést jelent, hogy az uniós tagországok idén megszavazták az uniós vizek és tengerek halállományának védelméről szóló szigorításokat. Nem hatott a nagy halászati cégek lobbiereje. Az EU halállományának 75 százalékát túlhalásszák.
Európa tengerei nem jutnak a Mexikói-öböl sorsára
Az Európai Bizottság zöld jelzést adott annak a direktívának, mely első ízben kívánja szabályozni a tengeri olaj-és gázkitermelést az EU vizein. A szabályozást azonban nem kötelesek alkalmazni a tagországok.
Nagyobb árvizeket hoz a globális felmelegedés
A tengerek sótartalmának változása is befolyással van a szárazföldre hulló csapadék mennyiségére és az esős napok ciklusaira, derül ki a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium új kutatási eredményeiből.
Mégsem merül víz alá Manhattan?
Grönland gleccserei 30 %-kal gyorsabban olvadnak, mint 10 éve. A szakemberek azonban megnyugtatásképpen hozzátették: még ez az olvadási tempó sem vonja magával azt a fajta tengerszint-emelkedést, amit a leginkább vészjósló becslések vetítenek ki az évszázad végére.
Kifosztják az óceánokat?
Az európai tengerek halállományának túlhalászata elleni tiltakozásul és az EU fenntartható halászati reformjára való figyelemfelhívásként a Greenpeace aktivistái kikötőbe szorítottak egy óriás halászhajót.
Vízexportőrré válik a sivatagos Izrael?
Látva a közel-keleti régióban, és főként a szomszédos Jordániában uralkodó vízhiányt, amit tovább súlyosbít a globális felmelegedés, Izrael néhány éve elhatározta, hogy nemzetbiztonsága és természeti erőforrás-autonómiája védelmében, részben átáll a tengervíz sótlanítására, hogy ellássa a lakosságát ivóvízzel.
Olcsóbb lesz az áruszállítás
Az északi-sarkon keresztül érkezhetnek boltjainkba az áruk, ha beválik Vlagyimir Putyin terve. A Szuez-csatorna forgalmának egy részét váltaná ki az északi-sarkköri hajózási útvonal fellendítésével, és Oroszország gondoskodik róla, hogy így is legyen.
Bűzlik az óceán!
Tömeges vaddisznópusztulást észleltek júliusban a bretagne-i partoknál: a hekatombát a vizsgálatok szerint zöld algák által kibocsátott mérgező gáz okozta. A tengerek algásodása a savasodásukkal és oxigén-szintjük csökkenésével hozható összefüggésbe. Ez pedig műtrágyákat hatalmas mennyiségben használó és a légkört is szennyező civilizációnk nyomására vezethető vissza: az óceánok egyre több üvegházgázt kénytelenek elnyelni és egyre több kemikália kerül vizükbe a talajvizekből. Megbillen kémiai egyensúlyuk.
Veszélyben az oroszlánfókák
A ritka új-zélandi oroszlánfókák évről évre kevesebb borjat hoznak világra. Új-zélandi kutatók most rájöttek a jelenség okára: a halászok egyszerűen kifogják az állatok orra elől azok táplálékát.
Vulkánból - aszfaltot
Hét nagy inaktív vulkán terül el óceánjaink fenekén, melyek megkövesedett anyaga tulajdonképpen nem láva, mint a többi vulkáné, hanem aszfalt, vagyis megkövesedett őskori olaj. E mélyrétegekből azonban nagy mennyiségű metángáz kerül a felszínre, ami a széndioxidnál húszonegyszer károsabb hatású üvegházgáz.
Nagyobb üzemanyag-hatékonyság: páfránnyal
Új vívmányt fejlesztenek ki a világkereskedelem alapköveinek számító nagy uszályok üzemanyagfelhasználásának csökkentésére. A megoldás a vízzel érintkező felület módosításában rejlik: a vízi növényt utánzó burkolat csökkenti az ellenállást.
Kellemes meglepetés: több CO2-t köt meg az óceán
Az antarktiszi tápláléklánc alapját képező garnélaszerű krillek jelentős mennyiségű vasat juttatnak a Déli-óceánba, a vas trágyaként hat a fitoplankton növekedésére, ezáltal növeli az óceán szén-dioxid-megkötő képességét - fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.
A sushi és a zsírsav is veszélyezteti az óceán élővilágát
A megnövekedett fogyasztói igények miatt a kipusztulás szélén áll a sushi-éttermek menüjének fontos hozzávalója, a kék tonhal. Japánban és Kínában erősödik a leggyorsabban a kereslet iránta. Japán lobbizással elérte, hogy az ENSZ illetékes szervezeténél, a CITES-nél leszavazzák az atlanti óceáni kék tonhal kereskedelmének tilalmára tett javaslatot.
Újabb olajbaleset a Mexikói-öbölben
Kimentették csütörtökön azt a 13 embert, akik a tengerbe zuhantak, amikor felrobbant egy újabb tengeri olajfúró torony a Mexikói-öbölben. Jelentősebb olajszivárgásról egyelőre nem szólnak a hírek.
Egyre több helyen tűnik el az oxigén
Folyamatosan növekszik az úgynevezett oxigénhiányos halálzónák területe a világ tengereiben, ami komoly veszélyt jelenthet az ott élő halaknak. A legújabb kutatások szerint a tengerfenéken élő állatok viselkedéséből megjósolható az ilyen zónák keletkezése.