A 3,5 méteresre is megnövő, 400 kilogrammot nyomó új-zélandi oroszlánfókának (Phocarctos hookeri) már csupán 10 000 példánya él a természetben, ezzel veszélyeztetettnek számít. A korábbi állomány megcsappanása főként a fókavadászat számlájára írható. A ma élő állatok bő 70 százaléka az Auckland-szigeteken szaporodik, a többi a Campbell-szigeten.

Az Auckland-szigeteken 1998 és 2010 között negyven százalékkal esett vissza az éves szaporulat, 3021 születésről 1814-re - ismertették a tendenciát Bruce Robertson, az Otagói Egyetem, és B. Louise Chilvers, az új-zélandi természetvédelmi hivatal kutatói a Mammal Review című szaklapban. A Campbell-szigeten ezzel szemben nem csökkent a születések száma.

A kutatás eredményei alapján a tengeri emlősöket két tényező veszélyezteti - írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása. Egyrészt a halászok kifogják táplálékukat, másrészt az oroszlánfókák maguk is a halászok hálóiba keverednek. 1988 és 1993 között ez évente 17-140 állat pusztulását okozta, és ezek csak a dokumentált esetek.

A kutatók szerint betegségek, élősködők vagy ragadozók nem okolhatók a folyamatosan csökkenő születésszámért, mivel e területeken nem történt változás. A halászat mellett a turizmus zavaró hatása vagy genetikai hatások merülhetnének fel a jelenség okaként, azonban a két szaporodóhely összehasonlításával egyértelművé vált, hogy az Auckland-szigeteki fogyatkozás a halászat jelentette táplálékkonkurenciára és a halászhálókra vezethető vissza.